A mérkőzés

Több hét kemény, ám inkább fájdalmas edzés után eljött az első Kaviccs meccs. A tömeg valósággal tombolt a lelátókon, de persze nem a meccs miatt, hanem a kiosztott LSD tabletták és pálinkák miatt. Az iskola nagyobb része már javában részeg volt. A szurkoló pálya mellé WC-ket telepítettek a túl lelkes szurkolók miatt. Mire a játékosok elkezdtek kivonulni, már jó párszor igénybe is vették… A wc-k ajtaján kisebb táblák figyelmeztették az igénybevevőket:

Az egészségügyi betéteket ne a wc-be dobjátok!

Lehetőleg fiúk, a wc-be célozzatok, még ha nagyon is kell.

Ha hányni kell, könyörgünk, célozz pontosan, vagy te takarítasz.

Maszti közben úgy is félremegy, így kérlek, máshol szórakoztasd magad.

És egyéb táblák próbáltak segíteni a diákoknak a WC-k használatában.  Hála Myuwan edzésprogramjának, Zelt semmi ilyen nem fenyegette még egy jó darabig. Örült, ha ülni tudott…

-         Te, Myuwan…

-         Igen, Zel? – fordult a fiúhoz, miközben elindultak a pályára.

-         Neked hogy sikerült az első meccsed?

-         Hm… Egész jól ment… Tudod, hogy én Kamikaze fogó vagyok, és hát… Az első 10 perc után fejbekapott egy széf. Csak pár hónapig voltam kómában.

-         Jajj… - mondta, miközben Saygraam már bele is fújt a sípjába, s kezdetét vette a játék.

-         Lebegés!

-         Lebegés!

-         Lebegés! – szálltak fel a játékosok, s az első feldobott tárgyat, egy buzogányt rögtön meg is kaparintotta az egyik Csippendéles terelő, s Zel felé kezdte vinni, majd célzott és…

-         Bakker… - sziszegte Zel, mivel a terelő célzása túlzottan is kifinomult volt…

-         1 pont a Csippendélnek! – mondta be Filia az állást, miközben már repült is az újabb tárgy, egy balta…

A meccs már a végéhez közeledett, ám az állás döntetlen volt. Saygraam utolsó tárgyként egy lángoló szöges gömböt dobott fel.

- Te jó ég, hogy fogom ezt elkapni? – esett kétségbe a Borzbűz fogója.

- Sebaj, mi vállaljuk a tárgyat. – vigyorogtak a Csippendélesek, miközben Zelre mutogattak, s már vitték is a gömböt.

- Te jó isten! Csak ne oda dobjátok! Istenem! Ó, nagy Shabranigdo, csak ne oda! – kezdett pánikolni Zel a gömb láttán, nem is oktalanul…

- Bingo! – talált telibe a Csippendél terelője, mire mindenki ujjongásban tört ki, kivétel Zel… Vajon miért…

A lelátón a Csippendéles fiúk örömükben egymást hányták le, miközben a csajok egyszerre dobták le magukról a pólót a fiúk örömére. Hiába, Zel is csak férfi, így ő is oda-odapillantott, egy-egy formás női keblet stérölve, mikor egyszer csak…

- Te jó isten! – ájult el, így szép lassan zuhanni kezdett, majd becsapódott a betonba… A zuhanás okozója: Lina kánkánt járt meztelen felső testel…

- Zel! Jól vagy? – sietett a fiú segítségére a kapitány, Myuwan. – Fene… nem lélegzik.

- Akkor most mit tegyünk kapitány? – kérdezte az egyik terelő.

- Nincs más választásom, szájon át fogom lélegeztetni. – hajolt a fiú fölé Myuwan, mire Zel alig észrevehetően elmosolyodott… És…

-         Zelgadis úrfi? Jobban vagy már? – kérdezte Amelia, miközben már a klubhelység felé tartottak Linával, aki még mindig elég részeges állapotban volt, így úton útfélen leállt egy-egy fiúval…

-         Óh… Már sokkal jobban. – vigyorgott Zel…

-         Nem értem, hogy lehetsz ilyen feldobott. Én nem tudnék mosolyogni, miután szájon csókolt volna Lina.

-         Hogy mi? Myuwan…?

-         Ahogy mondod, fiú.

-         Te jó ég… Blee… - rohant hányni az egyik előre kikészített kukához.

-         Most jól mellé fogott…- jegyezte meg Lina már félig józan állapotban.

-         Ahogy mondod.

-         Hé, Amelia? Nincs kedved egy… - kérdezte Lina, miközben újból meghúzott egy jó üveg pálinkát.

-         Nincs.

-         Na…

-         Nincs.

-         Kérsz egy kortyot? – nyújtotta Lina az üveget a lány felé.

-         Na jó, de csak egy kicsit. – ivott bele Amelia.

-         És most van kedved? – vigyorgott Lina.

-         Naná!

Gyanú

Mióta Zelgadis a DopeGrown diákja lett gyanús dolgok történtek. Először betörtek az Abszolút bankba, de nem vittek el semmi fontosat. Még a Micimackós matricagyűjteményt is éppen hagyták. És ott vannak a rémhírek Tudjukki feltámadásáról, mi szerint Rezo nem halt meg, csupán nagyon gyenge, s egy bizonyos tárgyat keres, hogy új testet kaphasson. De vajon mi lehet az a tárgy?

-         Hát persze! A Bölcsek Kövét keresik! – ugrott fel Zel a WC-ről a nagy felismerés miatt. A padló viszont nem volt annyira lelkes, sem a takarítók…

-         Tehát szerinted valaki a Bölcsek Kövére vadászik?

-         Igen. S van még valami, amit senkinek sem mondtam el.

-         Meleg vagy? – vágott rémült fejet Amelia.

-         Nem! Barom… Tehát… Mielőtt Rezo megátkozott, arra kért, hogy ha erőt ad nekem, cserébe keressem meg neki a Bölcsek Kövét. De miután ilyen szörnyeteget csinált belőlem…

-         Nem is vagy csúnya Zelgadis úrfi! – kezdett volna rá Amelia, mire Lina leütötte, tudván, ezzel csak rontana Zel így is mínuszokban álló önértékelésén.

-         Khm… Köszönöm Lina. Tehát. Miután mérgemben leütöttem egy küllővel, s jól a folyóba dobtam az emberevő cápák közé, amik a szemem láttára harapták le az egyik lábát, én meg jót derültem rajta…

-         Fúj! Zel! Nem veszünk ki horror filmet, majd egyszer elmeséled az életed. Az elég rémisztő. – undorodott Lina.

-         Jó… Kicsit túloztam. A karját kóstolták csak meg. A többit nem láttam, mert valaki – nézett Amelia-ra, mitől a lány totál elalélt. Zel elindult felé, mitől Amelia már az extázis szélén állt. És ekkor.. – Az apád leütött, és betuszkolt egy büdös zsákba!!!

-         Nahát… És én még azt hittem, Zelnek elment az esze, s Amelia-nak akar szerelmet vallani. De minek Amelia-nak vallani azt a szerelmet, amikor itt vagyok én! Tökéletes alak, nagy boci szemek… - merült gondolkodóba Lina, miközben Zel Amelia-t hordta le.

-         Na de most már ebből elég. – vetett véget a beszélgetésnek Philionel, mire Zel a nyakába ugrott, s elkezdte a haját tépni, annyira belejött a Phil szidásba, mire a törpe óriás jól a földhöz vágta, Amelia meg azt sem tudta, hogy ki után sikítson.

-         Elnézést Phil… Kicsit elveszítettem az önuralmam.

-         Azt látom. – szedte Phil a földről a csomókban kitépett haját. – Amúgy miről beszélgettetek?

-         A Bölcsek Kövéről. – válaszolta Amelia.

-         Igen? Jé Zel! Emlékszel! Azt hoztuk el az Abszolút Bankból!

-         MI???? – kapott a szívéhez a kiméra a felismeréstől. – Te jó isten! Phil! Ezt eddig miért nem mondtad?

-         Mert azt gondoltam, nem fontos.

-         Nem-e??? Adok én neked olyan nem fontosat! – indult volna Zel Phil felé, mire Lina egy jól irányzott ütéssel jobb belátásra térítette a fiút. – Sajnálom… Tehát, az a gyanúm, hogy a Bölcsek Köve itt van az iskolában, s valaki vadászik rá.

-         Na de ki?

-         Phibrizzo, a pokol szolga.

-         Az meglehet… Elég mókásan néz ki abban a gyerek testben, és Luna nővéremen kívül egy csaj sem tapad rá. Lehet, hogy megunta a gyerek testet, de beleszorult, s most nem tud belőle kijönni. Huhh, de vághatja ott… Lehet, hogy férfiasabb testet akar, s ehhez kell neki a Bölcsek Köve.

-         Nem… Bááár. Lehet, hogy tényleg vágja neki. – Vigyorodott el Zel. – De komolyra fordítva a szót. Szerintem Shabranigdo-t, a sötétség urát akarja életre hívni, s vele együtt káoszba taszítani ezt a világot.

-         De miért akarna ilyet tenni? Hisz rendes tanári állása van! És Luna is minden szerdán kiszolgálja. – mondta Lina.

-         A gonosz útjai kifürkészhetetlenek.

-         Shabranigdo a gonosz teremtménye! Én Amelia Will Tesla Seyruun, az Igazság nevében nem engedhetem, hogy…

-         Kuss Amelia, neked nem osztottunk lapot. Fúúú! Most már tudom miért szeretik ezt mondani nekem! Baromi jó! Kuss Kuss Kuss! – ismételgette Zelgadis fennhangon, miközben Amelia és Lina erősen kételkedtek Zel épp elmeállapotúságában.

-         Mint egy 3 éves, akinek megtanították a csoki fogalmát. – hasonlította össze a két viselkedést Amelia.

-         Vagy mint egy kamasz, miután megtanulták a biosz órán a szaporodást.

-         Nem rossz hasonlat, Lina kisasszony…

-         Báár, én erősen kétlem, hogy erről a mi Zel barátunk sokat tudhat.

-         Na de Lina kisasszony!

-         Most mi van?