Figyelem! Valószínűleg sokan ismeritek a könyveknek eme fajtáját, ahol te döntöd el, mi a következő történés. Aki még nem ismeri, elmondom a lényeget. Most eme kis írás erejéig te leszel Lina Inverse, te irányítod tetteit. Olvasd el a helyzetet, majd döntsd el, mit teszel! Jó játékot!

1 Fejezet

Reggel volt. Kinyitottad a szemed, majd rá kellett döbbenned… Gourry téged használ párnának...

-         Gourry! Te szerencsétlen! – osztottad ki a fiút, majd tovább indultatok. Időközben azonban rájöttél. Elfelejtettetek reggelizni. Ezt rögtön közlöd is Gourry-val, aki legnagyobb meglepetésedre közli veled, hogy a közelben van egy falu, és ott is ehettek, nem kell ezért megállni. Mi legyen?

1. A te hasad nem bírja ki a faluig! Most akarsz enni! 2. Fejezet
2. Nyeszlett halak helyett királyi fogások? Kibírod a faluig, ott esztek. 3. fejezet

2. Fejezet

Nem hazudtoltad meg magad, te rögtön enni akartál. Hamarosan találtatok egy kis patakot, ahol hemzsegtek a halak. Pillanatok alatt kettőtöknek is elég halat fogtál ki, majd neki is láttatok megsütni. Mire jóllaktatok, már dél felé közeledett.

-         Hűű, ez jól esett. – dőlt el Gourry a füvön.

-         Igen, valóban. – ültél föl, s a melletted lévő Gourry-ra néztél. - Miért vagy olyan hülye Gourry? – gondoltad magadban, mikor hirtelen Gourry is rád nézett. Mi legyen?

1. Most rögtön megcsókolod. 4. Fejezet.
2. Türtőzteted magad, inkább fejbe vágod. 5. Fejezet.

3. Fejezet

 Inkább a faluba szeretnéd elfogyasztani a reggelid. Utatok egy erdőn vezet keresztül. Nincs mit tenni, át kell menni rajta. Alig, hogy beléptetek az erdőbe, a bokrok mögül mocorgást hallasz. Mit teszel?

1. Megnézem, mi az. 6. fejezet.
2. Nem foglakozom vele. Tovább megyek. 7. fejezet

4. Fejezet

Olyan régóta vártál erre a pillanatra. Magad sem tudod miért, hirtelen elmondtad, amit mindenki elől titkoltál.

-         Gourry…

-         Igen Lina? Miért nézel így rám? Valami rosszat mondtam?

-         Gourry… Én.. Én… szeretlek... – mondtad ki szinte suttogva, majd a fiú fölé hajoltál és megcsókoltad. Legnagyobb örömödre ő viszonozta a csókot. Ám nem tartott sokáig az egymásra találás boldog pillanata. Hirtelen robbanás törte meg a csendet. Gyorsan felálltál, és harcra készen vártátok, mi történik. Hirtelen egy hang szólított meg hátulról.

-         Drága barátaim! Csak nem titeket is érdekel, mi történt? – Xellos volt az.

Mi legyen?

1. Mondja meg, mi történt. 8. Fejezet
2. Inkább hagyjuk, és menjen el. 11. Fejezet

5. Fejezet.

-         Mit bámulsz te idióta! Nesze neked Sárkány Iga! – szabadítottad rá a fekete mágia egyik legerősebb támadását. Miután sikerült levakarnia magáról az összes szenet, rögtön neked esett.

-         Lina!! Ez most mire volt jó? Muszáj neked mindig felvágni az erőddel?

-         Ugyan dehogy… - szégyellted el magad. Nem kell szénné égetned szegényt, csak mert nem bírsz magaddal. Miután tisztáztátok a helyzetet, végre tovább indultatok, csak Isten tudja, merre, de ahogy mondani szoktad, amerre az utad visz! Valószínűleg sose lesz elég bátorságod bevallani érzelmeidet Gourry-nak. De amíg együtt vagytok, él a remény kettőtök szerelméről… Talán a  távoli jövőben ő maga mondja el, mit is érez irántad. Ááá… Nem… Ahhoz túl hülye… De te akkor is szereted úgy, ahogy van. Vége.  

6. Fejezet.

A bokorhoz sietsz, majd megdöbbenve látod, hogy Amelia követ titeket.

- Lina kisasszony! Úgy örülök, hogy újra találkoztunk! És Gourry úrfi! Neked is nagyon örülök!

- Amelia! Micsoda meglepetés! Nem is gondoltam volna, hogy pont itt találkozunk. Hehehe…

- Mi olyan vicces Lina?

- Ő… Hát az, hogy banditának hittelek… Majdnem felrobbantottam a bokrot...

- Na de Lina kisasszony! Hogy téveszthetett össze egy banditával, hisz ők az Igazság ellen szegültek! Én, Amelia Will Tesla Seyruun, az Igazság elszánt védelmezője egész életemet arra tettem fel, hogy megtisztítsam a világot a gonosztól!

- Ne haragudj.. De ha már itt vagy. Épp egy faluba igyekszünk reggelizni. Nem tartasz velünk?

- Reggeli? – derült fel Amelia. – Dehogyis nem! Szívesen veletek tartok! – azzal elindultatok, immár Amelia-val együtt. Alig haladtatok egy keveset, mikor szörnyek támadtak rátok. Téged rögtön az elején félre lökött a legnagyobb szörny, majd Gourry-t támadta meg, aki még fel sem fogta, mi történik, így szabad préda volt.

- Gourry! – kiáltottad, ám szerencsére Amelia közbe lépett, s a Halál Csapást használva végzett a támadóval. Gyorsan felkeltél a földről, és a többi szörnnyel már te végeztél. Majd folytattátok utatokat.

- Amelia, jövök egyel, amiért megmentetted Gourry-t. – súgtad oda a lánynak.

- Ugyan, Lina kisasszony, nem tartozol semmivel. – kacsintott vissza, majd előre nézett és hirtelen elrohant.

- Amelia! Amelia hová mész? – Mi legyen?

1. Utána rohansz. 10 fejezet
2. Úgy is utol éritek. 11. fejezet

7. Fejezet

Nem foglalkoztál a bokorral. Ha valami piti bandita mégis megtámadna, jajj neki! Alig haladtatok egy keveset, mikor szörnyek támadtak rátok. Téged rögtön az elején félre lökött a legnagyobb szörny, majd Gourry-t támadta meg, aki még fel sem fogta, mi történik, így szabad préda volt.

- Gourry! – kiáltottad, ám már nem tudtál mit tenni. A szörny támadása Gourry-t telibe találta, aki a földre zuhant, majd többet nem mozdult. – NEEEE! – kiáltottad, majd neki rontottál a szörnyetegeknek. Azonban hiába végeztél velük, ha Gourry-t már nem tudod visszahozni… Elveszítetted azt, aki a legfontosabb volt neked az életben… Életed hátra lévő felében utadat magányosan jártad, majd egy Ferta nevű szörny végzett veled. Nem voltak társaid, akik segíthettek volna, a Szörny Béklyót pedig nem használhattad, hisz félő volt, hogy az egész világot elpusztítod egy rosszul sikerült idézéssel. Magányosan haltál meg, halálodról senki sem értesült, csak évek múlva Zelgadis és Amelia, akik nevednek méltó sírhelyet állítottak neked. Vége.

8. Fejezet

-         Xellos! Mondd el, hogy mi történt! -  faggattad a mazokut.

-         Természetesen elmondom. Egy másik barátotok, Zelgadis épp pár haverommal csatázik, de hát… Én nem léphetek közbe… Esetleg ti…

-         Gourry! Induljunk! – adtad ki a parancsot, és máris indultatok a hangok irányába. Futottatok, hisz barátotok veszélyben volt, mikor valamit észre vettél az egyik fán.

-         Nahát! – csillant fel a szemed. Az egyik madárfészekben valami különös volt.  – Ez… Ez… Az Unikornis szarva? – álltál meg.

-         Lina! Most erre nincs időnk! – állt meg Gourry is. Mi legyen?

1. Egy pillanat, csak leszedem a szarvat! Lehet, hogy még szükségem lesz rá! 11. fejezet
2. Gourry-nak igaza van! Előre! 10. Fejezet.

10. Fejezet.

Egy tisztásra értek, ahol Zelgadis és Amelia éppen csatáznak, de nem állnak túl jól.

-         Túlvilági erő, karmazsin vérfolyam. Régmúlt idők homályából ismét felbukkansz. Nem riadok vissza, hogy ellenség megússza. A  rám ruházott hatalom, add hogy gonoszt pusztítson…

-         Zelgadis, Amelia! – Menjetek onnan! – kiáltotta nekik oda Gourry.

-         Sárkány Iga! – kiáltottad, majd az egészet a szörnyek pusztulása követte.

-         Lina! Gourry! – sietett hozzátok Zelgadis. – Ha most nem jöttök, attól tartok Amelia és én fűbe haraptunk volna…

-         Nahát! Csak nem tehenekké változtatok vola? – kérdezte Gourry.

-         Te idióta! – estél neki a fiúnak, majd folytattátok utatokat. Gourry, Amelia Zelgadis, és Te… Hamarosan nőhöz méltó módon megkérte Amelia Zelgadis kezét, aki először elájult, majd igent mondott. Szintén Amelia unszolására, Gourry is megerőltette magát, és megkérte a kezed. Így aztán a menyegzőket egyszerre tartottátok. S hogy ez után mi történt?

-         Az Titok!

-         Xellos! Húzzá innen! Én vagyok a mesélő! Na szóval. S hogy mi történt ez után? Az már egy másik történet…Vége.

11. Fejezet.

Hamarosan egy tisztásra érkeztetek, de nem hittetek a szemeteknek… Zelgadis és Amelia holtan hevertek a földön. Hiába próbáltad meggyógyítani őket, már nem tudtál segíteni rajtuk.

- Istenem! Ha valamit másképp csináltam volna, nem így alakult vola… - néztél az égre. Zelgadis-t és Amelia-t a Seyruun-i temetőben temették el, egymás mellé. Ti nem tehettetek mást, mint hogy folytattátok utatokat… Vége

Megumi