5. P�r csepp v�r�rt 

A barlangban vagyunk. Ismer�s jelenet: Lufa �pp szeme kinyit�s�nak neh�z feladat�val k�nl�dik.

- H-hol... vagyok –minden egyes szavat neh�z kiejtenem, de besz�lni akarok... besz�lni akarok Nekohoz...

- Itthon. –v�laszolom nyugodt hangon, szinte h�v�sen.

Elmosolyodok. Itthon. Ezek szerint m�r itt lakok. De... hova t�ntek a... --Mi... t�rt�nt... velem? –n�zek r� neh�zkesen. M�r a t�d�met is sz�rja valami... egyre nehezebb a besz�d.

- Valamilyen pi�caf�les�g t�madt r�d... Eg�szen elleptek.

- B�bor… m�sz�k –k�nyszeredetten elmosolyodok. –Mennyi… id�… telt… el… miut�n… lemaradtam?

 - �jszaka kezdtelek el keresni. –v�laszolom megborzongva. Rem�lem, nem vetted �szre.

- �s... most... mennyi... az id�?

Kin�zek a barlangb�l. A Nap magasan felett�nk tr�nol.

- D�l k�r�l lehet –�llap�tom meg. - �gy f�l napig aludt�l.

- M�sf�l... nap... --suttogom magam el�. L�that�an nem �rti, mire c�lzok.

- Mi baj van vele? –k�rdezem egy nagyot pislogva.

-A... m�sz�k... k�zismert... neve... --kicsit pihenek. A leveg� mintha �lomb�l lenne...

Magamban m�r elkezdtem forrni egy kiss�. Lehajtom a fejem, hogy ne vegye �szre.

 - Tudom, hogy neh�z, de esetleg el�rulhatn�d nekem kicsit gyorsabban is........

Nagyokat l�legzek. Milyen meleg van itt bent...

 - Hal�l… pi�ca…

- �s?? �lsz, nem? Mi�rt �rdekes ez?

- M�sf�l… nap… �s m�r… v�gre… nem fog… f�jni… --mosolyodok el gyeng�n.

- ?????????

-A... m�rg�k... --ny�g�k egyet. Mindj�rt sz�thasad a mellkasom...-... hal�los...

- Ja... gondoltam –felelem m�g mindig olyan hullanyugodtan, mintha m�r egy hete el�stak volna.

- Pedig... szerettem... volna... veled... �lni... --meg�radnak a k�nnyeim. Mi�rt nem maradhatok vele? MI�RT?!

Megh�kkenek. Mi baja van? Mert hogy semmi, az biztos. 

Hirtelenen k�h�g�si roham t�r r�m, ami k�vetkezt�ben nem kapok leveg�t. Ez pedig nagy baj... Lehet, hogy hamarabb halok meg, mint m�sok?... egy m�sodperc �s sz�trobban a mellkasom, �melyeg a fejem, m�r a hideg r�z �s izzadok...

Vetek r� egy d�bbent pillant�st.

- M�r megbocs�ss, de teljesen m�regtelen�tettem a testedet. Nincs semmi bajod, azonk�v�l, hogy a m�velet egy id�re gyenges�get okoz, �s hogy bebesz�led magadnak, hogy meg fogsz halni. Ez a k�t dolog egy�tt el�g �rtalmas tud lenni...

-A m�rget... csak elpuszt�tani lehet... sokszorozza... �nmag�t... �s egy... parazit�v�... alakul.

Fel�llok. Hirtelen el�nt a d�h. Kirohanok a barlangb�l, karmaimmal �tmetszem a gesztenyefa t�rzs�t. Az nagy robajjal d�l el. Van fogalma ennek a k�ly�knek egy�ltal�n, hogy mit kock�ztattam azzal, hogy megpr�b�ltam kiirtani bel�le a m�rget?! Elmosolyodok. Nincs. �s nem is lesz. Imm�r nyugodtan megyek vissza hozz�.

�gy l�tszik, nem nagyon �rdekli, hogy mi lesz velem... pedig kezdtem rem�nykedni, hogy v�gre megt�rik... ha nem j�rna le az id�m, innent�l nevezhetn�m J�gcsapnak... Mi�rt nem kedvel? Mert bizonyos fokig f�lv�r �s r�ad�sul gyerek vagyok? Mi�rt gy�l�l? Szeretn�k a bar�tja lenni... de � nem...

R�n�zek. Olyan nyugodt. Csak f�jdalom csillog a szem�ben... meg mintha szomor� lenne. Odaguggolok mell�.

- Ok�, akkor keresek egy f�lszellemet... mennyi id�d is van m�g?

- M�sf�l... nap.

- Akkor jobb, ha te is j�ssz velem... nem sok f�lszellem rohang�szik errefel�...

- Ok�... --megpr�b�lok fel�llni, de el�g neh�z. A tagjaim teljesen elg�mberedtek...

S�hajtok egyet, mondtam �n ak�r egy sz�val is, hogy a saj�t l�b�n j�jj�n?! Felkapom az �rj�t�en lassan, �gyetlen�l felt�p�szkod� testet, �s egy ugr�ssal kint termek a szabadban. A lehet� leggyorsabban sz�kellek, �lvezem a sz�guld�st... 

Uhh... --el�g sz�d�t� ez az eszeveszett v�gtat�s... de legal�bb seg�teni akar... elmosolyodom... h�t m�gis �rdekli a sorsom... nem akarja, hogy meghaljak...

Hirtelen torpanok meg. Majdnem leejtem terhemet... huh. Egy f�lszellem szaga... pedig nekem nincs is valami j� orrom... De a kuty�k b�z�t szinte mindig meg�rzem.... Hmm, bizony�ra � maga is meg�rzett m�r... Leteszem Luf�t a magas fa d�s level� �g�ra, ahol �ppen magam is �llok, �s lehuppanok a f�ldre. Egy apr� �vegcs�t h�zok el� az �vemb�l. Hangtalanul indulok a szag ir�ny�ba...

Egy f�lszellem... h�t, Neko azt�n nem pazarolja az id�t... Rem�lem, siker�l v�rt szereznie...

Sajnos a sors nem kegyes hozz�m el�gg� ahhoz, hogy a f�lszellem egyed�l legyen, de nem baj, �rzem, t�rsai k�z�l � a legvesz�lyesebb... M�r l�tom is... egy feh�rhaj�, kutyaf�l� fi�. J�, mintha hasonl�tana valakire... m�ghozz� Sesshoumarura. Elvigyorodok. H�rom haland� k�s�ri, �s k�t gyeng�bb k�pess�g� szellem... sima �gy. Lesb�l t�madok, mint mindig. �m c�lpontom m�r bizony�ra sz�m�tott r�m, elugrik. El�vesz egy rozsd�s kardot... mely hirtelen �tv�ltozik egy hatalmas agyarr�... Mindketten v�runk.

- Mi�rt t�madsz r�m? –k�rdi a fi�.

- A v�redet akarom! –mosolygok r� kedvesen. Erre t�rsai kiss� t�volabb araszolnak. � t�mad els�nek, csataki�lt�sa visszaver�dik a k�zeli hegyek lejt�ir�l. Kit�rek. Most nem f�jok, nem is morgok. Megint v�ltozni kezdek, v�gigs�p�r rajtam a j�l ismert k�n, melyet annyiszor �t�ltem m�r, m�gsem tudom megszokni. De most is csak f�lig veszem fel igazi alakom. �gy is er�s vagyok! �m a csata m�r �gy is tov�bb tartott, mint terveztem, �s a fi� �gyesen forgatja k�l�nleges kardj�t. Nem jutunk d�l�re.

- Neko... –motyogom. Hallom a kard csattog�s�t, Neko m�r-m�r tigris�v�lt�s�t, a l�pteket a harmatos f�ben... Lepillantok. Ajajajaj! Egy imp! Nem j�, nem j�! A man�szer� l�ny egyre feljebb m�szik a f�n. Gyeng�n felsikoltok, mikor apr�, �mde nagyon hegyes karmaival felhas�tja az oldalamat... hangos puffan�ssal esek le a f�r�l...

Valamit hallok... m�rmint, a kard s�v�lt�s�n k�v�l. Egy halk sikolyt... Megfordulok, ennek k�sz�nhet�en a kard nem metszi le a fejem... A kutyaf�l� fi� kicsit meglepetten fordul fel�m:

 - Most mi van? Feladod?

Egyre t�bb kis emberszab�s� vesz k�r�l... �gy l�tszik, nagyon szeretn�k �tharapni a ruh�mat... �s �gy mellesleg a torkomat is... Az impek egyenesen Neko fel� cib�lnak... ok�, meg vagyok mentve... --��! Sz�lljatok le r�lam! Hallj�tok?! Eressz! –ki�ltom, mert az egyik kis d�g h�tulr�l beleharapott a nyakamba...--��.. Hagyj b�k�n! –a t�bbi kis szerencs�tlen lefogja minden v�gtagomat, vagy �ppen k�stolgat...

Valami kiesik a boz�tb�l. Lufa! Egy csom� imppel a nyak�ban. Olyan jellemz�... Odamegyek hozz�, �s csak �gy jelk�pesen r�f�jok a kis sz�rnyecsk�kre. Azok eliszkolnak. Felseg�tem a l�nyt, �s a f�lszellemre n�zek.

- Na, akkor adsz a v�redb�l, vagy nem?

Egy pillanatra d�bbent csend ereszkedik r�nk... hallom, amint a boz�tosban lapul� kis r�ka l�ba alatt megroppan egy �g. Az egyik haland� v�gigm�ri Luf�t, majd, t�rsai minden tiltakoz�sa ellen�re, odaj�n hozz�nk. –Mi t�rt�nt vele? –k�rdezi agg�dva. Kicsit meglep�d�k, de azt�n elmondom, hogy m�sz�k m�rgezt�k meg, �s hogy egy f�lszellem v�re kell a gy�gyul�s�hoz. Az eml�tett f�lv�r felh�zza az orr�t

- Na, Inuyasha, hogy lehetsz ilyen �nz�! –ki�ltja a l�ny –csak egy kis v�g�s, nem fogsz belehalni!

- Bunk�... --motyogom az orrom alatt.

- Mit mondt�l, te kis... --h�rgi Inuyasha, �s m�r l�p is, hogy le�sse Luf�t, �m �n el��llok, el�v�ve legbrut�lisabb pillant�som.

- F�j az igazs�g... --vigyorgok a f�ld�monra. Mi tagad�s, m�g �gy, a hal�lomon is im�dok m�sokat ideges�teni...

A kutyaf�l� h�r�g, mint egy megvadult v�zil�. de azt�n enged, megv�gja mag�t, �s engedi a Kagome nev� l�nynak, hogy kis fiol�ba felfogjon p�r v�rcseppet.

�rdekl�dve figyelem a m�veletet. Azt�n feldereng valami...

- Te nem Sesshoumaru-sama �ccse vagy?

- Sesshoumaru-SAMA? Te meg honnan ismered �s mi�rt �gy sz�l�tod? –ki�lt r�m Inuyasha. –Rin h�vta �gy, nem �n... --h�k�l�k kicsit h�tra.

Kagome Lufa fel� ny�jtja az �vegcs�t.

- K�sz�n�m. –a v�rt sajnos le is kell nyelnem, pedig most v�gk�pp nincs hozz� gusztusom. De h�t ha musz�j, akkor musz�j... Kelletlen�l beh�rpintem a v�r�s l�t, csakhogy ut�na undorod� fintor k�s�ret�ben ki�lthessem a nyelvem. F�����j!

�gy t�nik, nem �zlesz neki –vigyorog a r�kak�ly�k. Jutalma egy nagy p�p, Inuyashat�l.

- H�t... nem t�l �zletes... enn�l m�g a friss s�rk�nyh�s is jobb... –kezd visszat�rni bel�m az �let. A mondat ut�n k�nl�d� arcot v�gok azt�n elnevetem magam.

Ekkor a t�rsas�g egyik tagja, a szerzetesruh�ba �lt�z�tt f�rfi, aki eddig �rdekl�dve m�regetett, oda�ll el�m, �s mindk�t kezem a saj�tj�ba fogja. Ragyog� szemekkel k�rdezi:

- Mondd, �, sz�ph�lgy, lenn�l a gyermekeim anyja?

Megd�bbenek. Mikor v�gre felocs�dok, l�tom, hogy a m�sik l�ny, a bumer�ngos keze m�r lend�l el�re, de �n megel�z�m: akkora pofont kap t�lem, hogy h�traesik, egyenesen a l�nyra. A f�rfi kihaszn�lja az alkalmat, �s megtaperolja szeg�nyt, mire kap a bumer�nggal egy nagyot a fej�re. �n is d�h�s vagyok, a k�rd�se felzaklatott. R�g el�sott eml�kek ker�lnek felsz�nre, �s �rzem, amint megremeg a t�rdem.

- Valami baj van, Neko-sama? –�llok fel. L�tom, hogy kicsit mag�nk�v�l van.

Nagyot f�jok elfojtott d�h�mben, �s nem v�laszolok. Minden energi�mmal azon vagyok, hogy felt�n�smentesen temessem vissza azokat az eml�keket. De val�sz�n�leg nem siker�l Luf�t megt�vesztenem, olyan furcs�n n�z r�m...

Odas�t�lok Nekohoz �s m�g egyszer, agg�dva a f�l�be s�gom: --Mi a baj?

R�n�zek, �s megremegek.

- Semmi, menj�nk.

- Rendben... –motyogom, de nem mozdulok. Neko m�r elindult. L�that�an zavarja valami, csak tudn�m, mi... elindulok ut�na, de m�g egyszer h�trafordulok.

- Sziasztok �s m�g egyszer k�sz�n�m!

�n nem sz�lalok meg, csak megyek. El innen, el! Gyorsabban l�pkedek, elhagyom Luf�t. Azt�n le�l�k egy k�re, �s bev�rom.

- Neko-sama? Mi t�rt�nt? –l�pek k�zelebb a n�h�z, aki �ppen egy m�retes szikl�n foglal helyet.

- Hm? ��������...... csak a m�lt... nem fontos. –b�k�m ki neh�zkesen. F�j, de nem szabad mutatni. �s nem b�zhatok meg benne... nem szerethetem...

Le�l�k mell�. –Nagyon rossz eml�k lehet... --n�zek r�--Nem akarsz besz�lni r�la? Nem musz�j, csak ha szeretn�l... --teszem hozz� gyorsan. Nem akarok tapintatlan lenni.

- Nem, nem szeretn�k besz�lni r�la. Tudod, --fordulok fel� hirtelen –n�ha jobb a r�gi dolgokat elfelejteni... mindent, �s... mindenkit. A mi fajt�nk sorsa az, hogy �ljen, m�g azok, akiket ismer, meghalnak... �s a vil�g megv�ltozik. Ez�rt jobb, ha elfelejtj�k azt, ami volt. �s el�re n�z�nk.

Egy ideig hallgatunk, azt�n hirtelen megsz�lalok:

- Szerinted ha akarn�m, el tudn�m felejteni a sz�leimet?

Kicsit meglep�d�k. - Mi�rt akarod elfeledni �ket? Ap�d �l, nem?

- Nem szeretem... mindenki olyan er�szakos ott... Ha a gyakorlaton elhib�ztam egy t�mad�st vagy v�dekez�st, mindig korb�csot kaptam.... Mikor anya elhozott, akkor se volt jobb... Mindig csak a harcra tan�tott, hogy hogyan �ljek... Ki akart irtani bel�lem minden �rz�st... De valahogy megsz�ktem, mikor haland�k t�madtak a falk�nkra. Az se biztos, hogy apa �l m�g... Nem is lenne baj. –Elhallgatok. Neko d�bbenten n�z r�m.

Elfordulok. Kicsit furcs�llom, hogy ilyen hamar beavatott. �n viszont... hagyjuk. Nem b�zhatok meg benne... a v�g�n m�g megszeretn�m. Fel�llok.

- Induljunk, keres�nk egy m�sik helyet, ahol aludhatunk. Holnapt�l pedig �n csak �jszaka vagyok hajland� b�rmit is tenni... --morgom m�g az orrom alatt.

- Rendben... --fel�llok �s k�vetem a lak�t�rsam. K�zben elt�prengek, mi�rt nem akar besz�lni... mi�rt nem b�r megb�zni bennem... vagy csak nem akar?

Hmm... milyen r�g volt... k�tsz�z �v... �s nem tudtam elfelejteni. Soha t�bb�... nem fogok szeretni. R�sand�tok Luf�ra. M�g �t sem fogom. Elmosolyodok, �s a barlangunk el�tt �lesen jobbra fordulok.

- Hova m�sz? –k�rdezem Nekot, mert elfordult a barlangt�l.

- Mondtam, hogy �j otthont kell tal�lnunk... itt m�r nagyon ideges�tenek a bolh�k. �s meleg is van. Majd a t�len visszaj�v�nk. - Elnyomok egy �s�t�st.

- Ok�. –�n se a barlangba megyek, hanem k�vetem Nekot. Nem tudom, mi�rt ilyen... sz�raz a st�lusa velem.

- Egy ideig a szabadban alszunk –jelentem ki. - J� messzire kell menni, hogy tal�ljunk egy m�rges-pi�camentes helyet, mert a barlangom k�rny�ke tele van vel�k, �gy l�tom... Id�ig �szre sem vettem �ket... r�m nem hatnak...

- Aha... --�s�tok egyet �s felugrok egy fa tetej�re –Akkor j� �jt...

�n nem k�vetem a p�ld�j�t. Vissza akarom �ll�tani a rendes napi rutinomat! ez�rt ink�bb elmegyek, vad�szni.

Milyen hideg van itt kint... Kicsit dideregve betakar�zom a farkammal �s kicsiv� v�ltozom. P�r m�sodperc m�lva m�r h�zom a "farkasb�rt".