4. Szab�hoz megy a kis csapat

- Fuku? Szab�hoz megy�nk? –k�rdezem Nekot, mik�zben egy cs�ndes erd�n s�t�lunk kereszt�l –B�r t�nyleg kellene m�sik kimon�... ebben folyton meg... --j� nagyot estem a nedves f�v�n, �gy m�r csak ott tudtam befejezni-... botlok.

Elmosolyodok. H�t igen, r�nk f�r egy kis csinos�t�s... �s kezdj�k mindj�rt a ruh�val!

- Fuku nagyon j� szab�, de vigy�zz vele, mik�zben m�retet vesz r�lad, mert szeret k�zben ny�lk�lni....

- ��rtem... Mondjuk... --v�gign�ztem magamon-... rajtam nincs t�l sok fogdosnival�... –mosolyogva r�n�ztem-... tekintve, hogy 240 �ves vagyok...

- Ne f�lj, Fuku mindig tal�l valami �rdekeset, ha n�kr�l van sz�...  --morgok undorodva.

- Uo�... perverz... --lefel� g�rb�tettem a sz�mat.

- H�t igen, el�gg�...

Min�l jobban k�zeled�nk Fuku lakhelye fel�, ann�l jobban k�zeledek Nekohoz. Mire a kunyh�hoz l�t�t�vols�gon bel�l �rkez�nk, teljesen hozz�vagyok simulva. M�r nincs t�l sok kedvem az �j ruh�hoz...

- Csak nem f�lsz? –sz�kik szem�ld�k�m az egekig.

- De. –feln�zek r�, a szememben nyilv�n t�nyleg ijedts�g csillan.

R�n�zek, �s mindent megteszek, hogy a fejem egyetlen nagy k�rd�jelnek l�tssz�k.

- Jaj, nem fog b�ntani, ha hozz�d �r, egyszer�en le�t�d!

- De mi van ha meg se kottyan neki?...

- Akkor megr�god...

Lassan oda�r�nk a kis h�zik�hoz. M�r nem vagyok annyira berezelve, Neko �nt�tt bel�m egy kis lelket...

Oda�r�nk a bej�ratot takar� f�gg�nyh�z, amit lend�letes mozdulattal f�lres�pr�k. Bent a kis helyis�gben egy tucat sz�v�sz�k mellett n�k dolgoznak. Csak az egyik, a legd�szesebb �ll �resen. Ez Fuku�, �s � most nincs itt.

- Nincs itt? Hogyhogy?....

Az egyik asszony ijedten m�r v�gig minket, majd apr� biccent�sem �szrev�ve egy falra mutat. Nyugodtan s�t�lok oda, �s f�lreh�zom a falat. M�g�tte hortyog a Mester, m�ghozz� teli torokb�l.... b�r ezt a sz�v�sz�kek z�mm�g�s�t�l nem lehetett odakint hallani. Halkan, puh�n, s�t, �vatosan odal�pek a fekv� test mell�. Elmosolyodok... �s teljes er�mb�l felb�mb�l�k, mint egy tigris.... Fuku ki�ltva ugrik talpra, homlok�r�l b� izzads�g csurog. Pontosabban, �mlik. Mikor v�gre felismer, m�rges pillant�sok k�s�ret�ben k�rdezi meg, mit is �hajtok. Persze, nem ilyen kedves, sz�p szavakkal, de most nem s�rt�d�k meg... El�sz�r Luf�r�l akar m�retet venni... hiszen �t m�g nem "ismeri".

Ha letapiz, tuti, hogy �rz�keny pontra r�gok... Ez meg is t�rt�nt �s Fuku hang n�lk�l d�lt el�re, miut�n levette r�lam a m�reteket. A v�g�re sz�ntam ezt a r�g�st, er�t gy�jt�ttem hozz�...

H�������....... ez most biztos f�jt... szinte sajn�lom,.. de csak szinte. Ezt prezent�land�, elvigyorodok, majd oda�llok el�, �s sz�pen megv�rom, m�g ny�gve felt�p�szkodik. T�relmetlen�l dobolok a l�bammal, mik�zben m�retet vesz r�lam, vigy�zva, nehogy ak�r egy ujjal is hozz�m �rjen... Na igen, t�lem m�r �vsz�zadokkal ezel�tt megtanulta, mit kap az, aki az enged�lyem n�lk�l hozz�m �r... Mikor v�gzett, �s feljegyezte a m�reteket, megk�rdezte, mit szeretn�nk, milyen legyen... persze, ezt is morcosan �s kedvetlen�l, �gyhogy v�laszom el�tt m�g vetettem r� egy olyan lelkesebben-vagy-le�tlek pillant�st. El�sz�r megint Lufa ig�nyeir�l �rdekl�d�tt, imm�r angyalian mosolyogva, �s nagyon illedelmesen.

Sz�pen elmondom Fukunak a mint�t �s az anyagot, hogy mit is szeretn�k. (B�r, t�rdig �r�, mancslenyomatos kimon�) Azt�n sz�pen le�l�k egy sz�kre, megv�rva, am�g Neko is leadja a rendel�s�t...

- Neked, Chikara, a szok�sos? –k�rdi a f�rfi m�g mindig kedvesen, �s �n b�lintok.

- Chikara? –k�rdezem suttogva Nekot –Ki az a Chikara?

Rosszall� pillant�st l�vellek a szab� fel�, aki erre beh�zza a nyak�t.

- �n vagyok Chikara.                                                               

- Azt hittem, Neko a neved.

- Az is.

- Akkor k�t neved van? Mi�rt?

- Sok nevem van.

- Aham... biztosan...

A ruh�ink lassan k�sz lettek �s szerencs�re �lt�z� is volt, Fuku k�v�ncsi pillant�sainak ker�l�se v�gett.

M�r majdnem siker�l felt�n�smentesen kiterelnem Luf�t a h�zb�l, mikor Fuku �ll az utamba.

- �s a fizets�gem? –n�z r�m szemreh�ny�an. K�nyszeredett mosoly k�s�ret�ben h�zom ki magam.

- M�g sosem kellett fizetnem neked –n�zek r� tettetett �rtetlens�ggel.

- Most viszont kell, t�l sok k�rt okozt�l m�r –mordul Fuku, �s nagyon m�rgesnek l�tszik.

- De.... nekem nincs p�nzem... --akad�koskodom tov�bb –�s k�l�nben is –Hajolok k�zel hozz�, szemh�jam f�lig leeresztem –Nem �n vagyok a legeslegkedvesebb kuncsaftod? De ha ez nem is sz�m�tana, akkor is, m�ris megh�l�ltad az �leted? Nem hittem volna, hogy ilyen kev�sre tartod a saj�tod... --azzal sarkon fordulok, �s megyek, h�tra sem n�zve.

- Sz�p r�g�s volt? –k�rdezem Nekot vigyorogva. Gondolom tudja, mire c�lzok.

- Igen, m�r nekem is volt szerencs�m megtapasztalni, hogy er�sen �s pontosan r�gsz.

Ez ut�n a mondat ut�n b�nb�n�an n�zek r�. –Akkor m�g nem gondoltam, hogy a bar�tom leszel.

Megtorpanok. R�n�zek, �s nem �rtem. Bar�t?

De... volt. Egyszer, r�gen. –�lmatag tekintettel n�zek egy kismadarat, amint felrep�l az �gre, s amint f�l�m �r, elkapja egy s�lyom.

- Bocs�nat... nem akartam f�jdalmas eml�ket felid�zni –szegezem tekintem a f�ldre.

R�pislogok. H�, egy sz�val sem mondtam, hogy b�rmi f�jna! Lassan elindulok.

- ��... m�r megint valami rosszat mondtam? –ki�ltok ut�na futt�ban, mert m�r nagyon lehagyott.

Megint meg�llok, nagyot s�hajtok.

- Hah, Semmi rosszat nem mondt�l...  --Nem n�zek h�tra, hogy k�vet-e. Gyorsabb temp�ra v�ltok.

- Ehh, ehh, ehh... h�... gyorsan... s�t�l... huhh –megpihenek egy pillanatra, azt�n futok tov�bb. Amikor �jra meg�llok, hogy vegyek leveg�t �s len�zek a l�bamra, megh�lik az ereimben a v�r: kicsit, lila, k�ves h�t� pi�c�k tapadtak a l�bamra! B�bor m�sz�k! �rzem, ahogy a m�sz�k m�rge terjedni kezd a l�bamban... azt�n a testem t�bbi r�sz�ben is. Egyre jobban f�j mindenem... Ki�ltani pr�b�lok, de nincs er�m hozz�, t�rdre rogyok, azt�n a testem a f�ldre hull... a vil�g els�t�t�l...

M�r j� ideje megy�nk. Lufa nagyon cs�ndben van.... s�t, m�g a megszokott �g- �s avarcs�rg�st sem hallom a h�tam m�g�tt. H�tra sand�tok. Nincs itt! Elt�nt! Biztosan meg�llt pihenni. Kis hezit�l�s ut�n megvonom a v�llam, �s folytatom utamat a barlang fel�.

M�r s�t�tedik. A barlang melletti k�ves r�sz kellemesen meleg. Lefekszem r�, �s behunyom a szemem. Nem alszom. Csak pihenek. Na igen, ahogy telnek az �vek, egyre nehezebb lesz... A lemen� Nap m�g egy utols� er�bedob�ssal narancsba �lt�zteti a vil�got... majd lebukik. Tal�n t�ls�gosan is gyorsan. K�r�ln�zek, a Holdat keresem. V�r�sen izzik a csillagok k�z�tt... Megborzongok, �s nagyon rossz �rz�sem t�mad, hol marad Lufa?! Fel�llok, Kicsit v�rok m�g, majd elindulok vissza az �sv�nyen. Magamban morgok, hogy lehet valaki ilyen lass�, de azt�n r�j�v�k, hogy biztos valami baj lehet. Gyorsabban j�rok, v�g�l m�r futok, ny�lsebesen, m�gis hangtalanul siklok a bokrok k�z�tt. Tekintetem megakad egy lil�s-z�ldes kupacon. Egy mozg� lil�s-z�ldes kupacon. K�zelebb l�pek hozz�. Gyanakodva m�rem v�gig. Azt�n felfedezem a fejet, majd a v�gtagokat, �s bel�mhas�t a felismer�s. Lufa! Azok meg rajta... pi�c�k? M�g nem l�ttam ilyeneket... mondjuk, nem is kellett vel�k foglalkoznom soha, a v�rem m�rgez�. Ezek bizony�ra valamely k�l�nleges, m�rges v�lad�kot termel� fajta tagjai... Elmosolyodok... Majd behunyom a szemem. Felrobban a vil�g....