3. T�rsat tal�lt –�s nem vesz�ti el

Nem n�zek h�tra. Nem �s nem! Itt hagyom. Elmegyek, �s k�sz! Nyugodtan l�pkedek tov�bb, �s meg�llom, hogy ne n�zzek h�tra.

Visszaalakultam az eredeti –nem az el�z�, hanem az eredeti emberi- form�mba �s n�mileg betakar�ztam a pokr�ccal, ami leesett a nemr�g m�g birtokomban �ll� h�tasr�l. De m�g mindig f�ztam. Az �gen es�felh�k gy�lekeztek...

Lassan ballagok barlangom fel�. Id�k�zben visszanyertem emberi �lc�m, �s most kiss� f�zom. H�t igen, az �talakul�saim egyik nagy h�tr�nya, hogy mindig leszakad r�lam a ruha...

Feltekintek az �gre... mintha a t�volb�l d�rg�st hallottam volna... megvonom a v�llam, de az�rt gyorsabb temp�ra v�ltok. Mikor beb�jok a barlangba, m�r esik..... brrr... Ut�lom az es�t... �s �gy �ltal�ban, a vizet... akkor sem menn�k ki ilyen id�ben, ha az �letem m�lna rajta....

Nagyon f�zom... a hideg es� �t�ztatta a pokr�comat... teljesen �t�ztam... r�ad�sul a sz�l is d�h�dten f�j, mintha m�rges lenne r�m... az a macskad�mon m�r biztosan a meleg, sz�raz vack�ban szundik�l… de j� neki... A k�lvil�g zajai halkulnak... t�l �lmos vagyok m�r mindenhez... aludnom... kell... lassan lehunyom a szemem... a vil�g els�t�t�l... �s vizesen, hideg testtel, de v�gre nyugodtan szuszogok a fa t�v�ben...

Fordulok egyet fekt�mben. Hmmm. Vajon a kutyuli kint van m�g..? Ugyan, mit �rdekel ez engem! De mi van, ha... pofon csapom magam. Mi�rt foglalkozn�k vele?! Kis h�j�n meg�lt! Na j�, ez az�rt t�lz�s. �s v�g�l is, el�g j�l elsz�rakoztatott. Fel�l�k. Majd fel�llok. Nagyon s�t�t van. M�g a Hold sem vil�g�t... �m az �n szemem... k�l�nleges. �n l�tok. K�r�ln�zek a barlangomban. Nagyot f�jok, nan�, hogy az el�bb t�ptem le magamr�l az utols� ruh�mat! Ez�rt m�g kap a kis farkaska! Duzzogva trappolok ki az es�be. Ut�lom a vizet! Meg-megborzongva k�zeledek a "csatat�r" fel�. Le�rek az �sv�nyhez. Nem l�tom sehol. H�lye vagy, Neko!! Mit k�pzelt�l, hogy esetleg itt maradt?! �m ekkor �szreveszek egy pokr�cot, mely al�l k�t l�b l�g ki. Lassan fel� araszolok. Majd felkapom az ernyedt testet, �s visszamegyek vele a barlangba...

Figyelem, ahogy kinyitja a szem�t. �tk�zben �sszefutottam egy elt�vedt l�nycsapattal, kett�t�l zs�km�nyoltam ruh�t... �gy h�t, �n m�r megvagyok, s�t, kifejezetten j�l n�zek ki, �m szerintem a kisl�nyra b� lesz... Sz�val, figyelem, mint t�r lassan mag�hoz, �s �l fel.

Kinyitom a szemem. Meleg helyre ker�ltem. J� �g t�nyleg meghaltam?! Nem, egy szalm�b�l –vagy legal�bbis hasonl�b�l- �sszeeszk�b�lt �gyf�les�gen fekszem. Gyorsan fel�l�k �s el�sz�r el�re, azt�n balra n�zek.

- �-��... hol va... --�m mikor jobbra pillantok, elakad a szavam. A d�mon!! Atyavil�g, most akar felfalni?! Nagyot nyelek �s kicsit h�tr�bb h�z�dok t�le. �rzem, ahogy falfeh�rre s�padok.

Elmosolyodok. �rzem a szag�n a retteg�st. B�r, nem igaz�n pr�b�lja leplezni... 

- Nyugi, nem eszlek meg, t�l sov�ny vagy. –Nem birok elfojtani egy halk kuncog�st.

L�that�an megd�bben.

- �-��... akkor... --kicsit felold�dok, leeresztem a v�llaimat- Nem akarsz meg�lni? –ezeket a szavakat suttogva ejtem ki, k�zben magamra mutatok.

Felnevetek, szinte boldog vagyok. De csak szinte.

- Mondom, hogy sov�ny vagy hozz�! –nevetek tov�bb.

- Eee... --m�g mindig zavarban vagyok, nem hittem volna, hogy nevetni is tud.

Hirtelen elkomolyodok. Lassan fel�llok...

- ��... akkor... mit akarsz csin�lni velem? –h�tracsapom a f�leimet, v�rva a szid�st pimasz k�v�ncsis�gom�rt.

�s kez�be nyomom a nemr�g zs�km�nyolt ruh�kat.

-Ehm... bocs�ss meg, de m�g mindig nem �rtem, mire akarsz c�lozni ezzel. Pillant�som a kimon�r�l a n�re siklik, aki r�miszt� komolys�ggal magasodik f�l�m.

Elmosolyodok, de olyan t�nd�rien, mint m�r r�g.

- Nos, �n egy�ltal�n nem vagyok sz�gyenl�s, �s �r�l�k, hogy ebben hasonl�tunk...

-�hm... vegyem ezt fel? De... mi�rt... --nem tudom megfogalmazni a mondanival�mat. Teljesen �sszezavar...

- Keh, az�rt azt �szre vehetn�d, ha nincs rajtad ruha! - r�ncolom homlokom d�h�sen.

- �szrevettem... --egyik f�lemet az �gnek meresztem, a m�sik k�kadtan l�g, kifejezve, hogy nem �rtem, mi ebben a baj. A ruh�t m�g mindig nem veszem fel, de kezdek f�zni.

- Huh, nem f�zol? Csak mert �n az�rt veszek ruh�t ilyen hidegben, mert f�zok.

Felemelem a m�sik f�lemet is �s felt�p�szkodok. A szellem j� egy fejjel magasabb n�lam. Elkezdek �lt�zk�dni, mert m�r t�nyleg f�zom. V�gre meleget �rzek a testemen...

Elnyomok egy mosolyt. Kicsit nagy r�... der�kban. De az�rt megteszi... egyel�re.

- Sz�leid?

- Aa... az ap�m nem itt �l, az any�m pedig m�r meghalt.

Le�l�k. Elford�tom a fejem. Nem mozdulok, m�g csak nem is pislogok. Eltelik �gy egy kis id�... nem �rdekel.

- �s... mi van a te sz�leiddel? Hogy h�vnak egy�ltal�n?

- T�ged hogy h�vnak?

- Lufa. De az apai nevem Ez�stT�vis.

- Neko. �gy h�vnak mostan�ban.

- Aham. �rtem.

Elm�ly�l a cs�nd. Nem izgat... engem nem.

Megint el�lmosodok... Kezdem megkedvelni... n�mileg m�giscsak kedves ez a Neko... a szemeim egyre jobban becsuk�dnak... azt�n �jra �lomba mer�l�k. Neko v�ll�nak d�lve.

�sszerezzenek. Nem igaz! Rajtam alszik! Szemtelen kis.... Elmosolyodok. Majd hirtelen, de nyugodt mozdulattal kir�ntom magam al�la.

A f�ldre esek, arccal felfel�, azt�n elpirulok a szemreh�ny� tekintet l�tt�n.

- Bocs�nat... nem akartam... csak... --f�l�l�k, k�zben pedig �s�tok egyet-... el�g �lmos vagyok m�g...

Morgok. Azt�n abbahagyom. V�g�l is, nem olyan hal�los b�n az �lmoss�g... de az�rt t�volabb h�z�dok t�le. Nem szeretem az �rint�seket... s�t, ha jobban belegondolok, a gyerekeket sem... M�r nem... az�ta.

Nem b�rom... t�l �lmos vagyok... halk puffan�ssal led�ltem az "�gyra" �s b�k�sen szuszogtam tov�bb...

R�n�zek. Elk�peszt�. Az es� k�zben el�llt. Kimegyek. Nem �ll sz�nd�komban visszat�rni.

Hirtelen �bredek. Az "ell�t�m" sehol. D�bbenten fel�llok.

- Neko... Neko!

Ki�lt�sokat sodor fel�m a sz�l. Megtorpanok. Ne m�r! Lassan megfordulok. Kiss� kelletlen�l indulok el a hang ir�ny�ba. Nem tehetek r�la. Hi�ba sz�l a j�zan �sz, az �szt�n�m visszah�z.

Vajon hol van? Lehet hogy csak megk�m�lte az �letemet azt�n csak �gy itt hagyott?... �jj�j...

A barlangom menti boz�tos rejtek�ben figyelem, mit csin�l a farkask�ly�k. Sajnos, semmi �rdekes: csak �ll ott. Vajon mennyire j� az orra?

Vajon hol van... --�res tekintettel lehuppanok a f�ldre. Hirtelen ismer�s illat csapja meg az orromat. A szemeimet t�gra nyitom, egy k�zeli bokorra n�zek. Ez Neko szaga... az � szaga!... de mi�rt nem j�n el�?...

Egy m�sodperc alatt odaugrok a bokor mellett �ll� cserj�re �s mik�zben a l�bammal kapaszkodom, Neko szem�be n�zek

- Mi�rt nem sz�lt�l, hogy elm�sz? –k�rdeztem gyermekded �rtatlans�ggal. Mondjuk gyerek vagyok, ez term�szetes...

- Kellett volna? Semmi k�z�d hozz�, mit csin�lok! –mosolyodok el savany�an. H�t igen, k�tsz�z �v is kev�s volt hozz�...

- Oh. �rtem. Akkor nem sz�ltam. –ezzel a mondattal felugrok egy k�zeli cseresznyefa tetej�re, szedek p�r gy�m�lcs�t, visszahuppanok a barlang el�, azt�n elkezdek enni.

Most vajon megs�rt�d�tt? Meglehet�sen but�n pislogok egy darabig, t�nyleg j� orra van... El�m�szok. Ahogy elhaladok mellette, vetek egy undorod� pillant�st a csereszny�kre. �n m�r ettem, de ha az �sszes h�sf�le elt�nne a vil�gon, akkor sem enn�k n�v�nyeket... Oldalt van egy k�p�rk�ny, oda s�t a nap. Levetk�z�k, majd lefekszem a forr� k�re, �s becsukom a szemem.

Mikor v�gzek a csereszny�vel, l�tom, hogy Neko elkezdett napozni. Ha � napozik �n f�rd�k... A tegnapi es�t�l �gyis csupa s�r meg ragacs a hajam... nem is l�tszik az eredeti sz�ne, csak a szememnek. Az ugyanolyan, mint Neko�, aranys�rga. Els�pr�m az utamb�l az �telmaradv�nyokat, azt�n csendben elindulok egy t� keres�s�re.

Nem nyitom ki a szemem, hisz minden egyes mozdulat�t t�k�letesen hallom. Biztos f�r�dni akar... nos, akkor rossz ir�nyba m�sz, kis farkaska...

Egy ideig c�ltalanul bolyongok az erd�ben, azt�n az orromat halak �s v�zi n�v�nyek, vagyis egy t� szaga csapja meg. Hamarosan r� is tal�lok. A v�z tiszta, t�k�letes egy kiad�s f�rd�h�z. Gyorsan levetk�z�k �s beleg�zolok a v�zbe. Brr, de hideg!... Mindegy, legal�bb hajat moshatok... Csupa mocsok az eg�sz...

�lmosan ny�jt�zok egyet. H�t igen, ez a j�les� f�ny sem tart �r�kk�, az a komisz kis felh�, ott... Nem baj, legal�bb a sebeim teljesen begy�gyultak..... Odamegyek a cseresznyef�hoz, �s lass�, er�teljes mozdulatokkal v�gigh�zom a t�rzs�n mind a t�z karmomat. M�r egy kicsit hosszabbak a kellet�n�l...

A hajam v�gre visszanyerte eredeti sz�n�t. Mondjuk n�h�nyan azt hiszik, f� n�tt ki a fejemb�l... vicces. Viszont a mohaz�ld sz�n t�k�letesen passzol a s�rga szemeimhez, valamint a feh�r farkamhoz �s f�leimhez. Csak a b�r�m kicsit barna... inka von�s... De mindegy. H�hh, kezd melegebb lenni a v�z. Tal�n m�g p�r halat is tudn�k fogni... de nincs t�l sok kedvem...

K�sz vagyok a f�rd�ssel. Kom�tosan felh�ztam a ruh�imat, de ekkor k�l�n�s dologra lettem figyelmes: a k�zeli tiszt�s fel�l egy sz�rny �v�lt�se �s egy tal�n velem majdnem egykor� l�ny sikolya hallatszott. A f�k k�z�l egy kis z�ld gn�m rep�lt neki a m�g�ttem �ll� f�nak. Valami szolgaf�le... �ppen hogy ki tudtam t�rni el�le. Gyorsan a mez�h�z szaladok. Elk�peszt� l�tv�ny fogad: egy 3 fejjel rendelkez� hal�ls�rk�ny �ppen egy velem egyid�s kisl�nyt pr�b�l elkapni. A tark�m m�g� ny�lok �s el�h�zom a feh�r r�zs�mat. Mint valami tr�kk�s k�rtyalapn�l, a vir�g hirtelen megsokszoroz�dik. Minden t�vises sz�rat elhaj�tok, falat alkotva vel�k a l�ny m�g�tt. A r�zs�k gyorsan n�nek cserjefall�, de a s�rk�nynak nem jelent akad�lyt. A menek�l� odafut hozz�m �s lihegve besz�lni kezd:

- K�sz�n�m, hogy megmentett�l... nem l�tt�l errefel�... egy kicsi gn�mot? –b�lintok, mire elakad a szava. -Ajjaj... akkor hol van Sesshoumaru-sama?

- Ki?

-A gy�mom... �n Rin vagyok... --nincs id�nk t�bb besz�dre, reccsen a n�v�nyem t�rzse, a vir�gok a f�ldre hullnak...

Sikoly harsan. Felkapom a fejem. Lufa szag�t sodorja fel�m a sz�l, �s m�g valaki�t... meg egy szellem�t. Felsz�kkenek a leveg�be, �s nagy ugr�sokkal k�zeledek a hangok ir�ny�ba. A l�tv�nyt�l m�g a szavam is elakad. Egy hatalmas, h�romfej� s�rk�ny magasodik k�t gyermek f�l�... az egyik Lufa. A szellem fekete pikkelyein nem ver�dik vissza a nap f�nye... A l�ny meg�rez, v�r�s t�zben izz� szemei re�m merednek. Felord�t. Nekem j�n. A testem v�ltozni kezd, de t�l lassan... a hatalmas mancs f�lres�p�r. Talpra �rkezem, ropognak a csontjaim, �rkeznek �tv�ltoz�som k�njainak els� hull�mai! Szabadj�ra engedem f�jdalmamat, vadul fel�v�lt�k. Meg kell k�zdenem vele. M�r n�gy l�bon �llok, �m m�g �gy, a val�di alakomban is csak fele akkora vagyok, mint ellenfelem. R�morgok, de tudom, rem�nytelen, nem fog megijedni. Ugrok, �s �t�k, karmaim lesiklanak a kem�ny pikkelyekr�l. A s�rk�ny kit�tja pof�j�t, sav marja a b�r�met, felsikoltok. Fordulok, �s �jra lecsapok, felhas�tom a p�nc�lj�t, �m ez csek�ly el�gt�tel: az � v�r�nek szag�t elnyomja az eny�m�. Hatalmas, t�sk�s fark�val fel�m csap, kit�rek el�le. De elkapott, a sav okozta k�n lelass�t. Lenyom a f�ldre. Veszett�l morgok �s f�jok, karmolok �s harapok, �m semmit nem �rek vele. Magasra h�g haragom, kiny�rom! Emberi mosolyt imit�lva h�zom fel ajkam. Behunyom a szemem. Amire most k�sz�l�k, m�r �vsz�zadokkal ezel�tt megfogadtam, sosem teszem...

-Sesshoumaru nagy�r! –ki�lt fel Rin �s a nemr�g visszat�rt kis gn�m egyszerre. K�vetem a pillant�sukat. Most nekem �ll el a szavam: az �gen egy hatalmas, feh�r szellemkutya k�zeledik fel�nk. �tja nyom�n megny�lnak a felh�k, termete �s kin�zete nemess�get sug�roz. H�t igen, ahogy ezeknek a szavaib�l kiveszem, t�nyleg valamif�le �r lehet... ahogy egyre k�zelebb j�n meg�llap�tom, hogy j�val nagyobb Nekon�l, ami meglep. A kutyad�mon nekiugrik a s�rk�nynak �s harapja, ahol csak �ri. T�rik a p�nc�l, �les pikkelyek sz�guldanak mindenfel�, folyik a v�r, a s�rk�nynak m�r csak egy feje van meg... Azt�n egy utols� harap�s �s v�ge. A kutya most kezd �sszemenni �s lassan egy p�nc�los, feh�r haj�, pal�stot visel� f�rfi alakj�t �lti mag�ra.

- Nagyuram!! J�l vagy? –ord�tja oda Yaken, ha j� vettem ki Rin

kiab�l�s�t, mire a szolga feje kellemetlen tal�lkoz�st vesz egy kisebb pikkelydarabbal.

- Sesshoumaru-sama!... K�sz a seg�ts�get! –Rin m�g utolj�ra r�m kacsint, azt�n odafut a f�rfihoz. �n pedig Nekohoz, aki nincs t�l j�. A teste �szik a v�rben �s szaggatott a l�legz�se...

Halv�ny foltokat l�tok... lassan tisztul a k�p... igen, m�g mindig a csatat�ren vagyok, nem voltam eszm�letlen sok�ig. Megl�tom a f�l�m hajol� Luf�t. Mikor m�r k�pes vagyok t�volabbra is f�kusz�lni, �szreveszek egy kisl�nyt, egy ronda gn�mot... �s egy feh�rhaj� f�rfit... Egy nagyon j�k�p� feh�rhaj� f�rfit... De... olyan ismer�s... Na ne! Ez Sesshoumaru, az a kutyaszellem, aki a nyugati ter�leteket birtokolja... �s akivel m�r sokat k�zd�tt a n�pem... Hrrrrr.... Nagyon f�j minden tagom, de fel�llok. Egy csepp h�la n�lk�l m�rem v�gig a f�rfit, elv�gre, megoldottam volna... igaz, nem �pp a legokosabban, de... siker�lt volna n�lk�le is! A kutyaszellem fel�m fordul, unott, k�z�mb�s arccal. Huh, milyen g�g�s k�pet v�g... de j�l �ll neki... H�tr�bb l�pek, kimeresztem karmaim, r�morgok. � csak �ll ott, meg nem mozdulna! Ideges�t a nyugalma. Harcra k�szen �llok, remegve a f�radts�gt�l...

- Neko-sama... --s�gom oda a n�nek-... nem gondolod, hogy nem sz�p dolog ruha n�lk�l mutatkozni egy f�rfi el�tt?

R�pislogok Luf�ra. Kicsit v�rok, de mivel �gy t�nik, lassan gy�keret ereszt, kiss� s�rtett b�szkes�ggel emelem magasra orromat.

- �rdekel is engem!

- Akkor megy�nk, Neko-sama? Vagy hozzak a s�rk�nyb�l? Van ehet� r�sze... --az utols� k�t mondatok is csak belemotyogtam a f�l�be. Rin, Yaken �s Sesshoumaru �rdekl�dve figyeltek minket. Rint m�g elviseltem volna, de az a k�t h�mnem�...

- �n ezt nem eszem meg, ha akarsz, vigy�l magadnak –morgom kedvetlen�l. Majd kiss� pimasz mosollyal ajkamon a kutyaszellemhez fordulok:

- Nah�t, nem gondoltam volna, hogy �pp te p�tyolgatsz egy haland�t.... �gy t�nik, �regszel, �s kezdesz m�r elpuhulni...

A kis gn�m d�h�sen ordib�lni kezd, lehord mindennek, ami undor�t� ezen a f�ltek�n, �m Sesshoumaru nyugodtan megfordul, �s elmegy. A kisl�ny k�veti, szolg�ja viszont m�g nem fejezte be... angyalian r�vigyorgok, �szreveszi, hogy egyed�l van. Halk nyikkan�s k�s�ret�ben ura ut�n iszkol. El�gedetten hajtom h�tra fejem, csukom be szemem.

Mik�zben Neko besz�lt, egy megn�vesztett lev�lbe csomagoltam egy kis s�rk�nyh�st. Azt az�rt sajn�lom, hogy Rin elment, mert sz�vesen bar�tkozn�k vele.

- Akkor indulunk, Neko-sama? –emeltem fel nagy-nehezen a csomagomat.

- Igen, menj�nk. –�s m�r indulok is.