A Titkos Küldetés
Kowi 121 2005.09.14. 13:59
3. 4. 5. és 6. fejezet
A TITKOS KÜLDETÉS BY: Kowi 121 3.fejezet : Az ajándék
,,-Mindjárt ott vagyunk. Yuku, szerelmem.’’ -ezeket gondolta mikor meglátta a Csúcs szirtet. Elérték az alját, de besötétedett ezért tábort vertek. Sessy egész éjjel fent volt nem tudott aludni. Akárhányszor lehunyta a szemét, Yuku képe villant fel előtte és egyszerűen képtelen volt elaludni. * Már mindenki fent volt. Egy barlangban voltak , az eső miatt. Rin úgy érezte, hogy a természet direkt csinálná ezt velük , mintha nem akarta, hogy elérjék a célúkat, amit persze csak Sesshomaru ismert. -Nagyuram hova megy ilyen felhő szakadásban? -kérdezte Yaken. -Nem fog visszatartani néhány csepp eső. -mondta -Sesshomaru, miért akarsz annyira feljutni a csúcsra? -Az már csak rám tartozik. -mondta, úgy, hogy hangja közben elhalkult, Yaken nagy döbbenetére. Rin észrevette, hogy két könnycsepp csordult le az arcáról a ruhájára és megértette, hogy fontos neki az a dolog amiért fel kell neki mennie oda. Sessy nem szólt többet kiment a viharba fel egyenesen a csúcsára. Megállt a fa előtt ahol néhány órával ezelőtt Yuku ált. -Még érzem az illatát. –szippant -Milyen kellemes olyan mint hajdan. -és elmosolyodott, mert eszébe jutott az est, amit itt töltöttek . Oda ment a fához és meglátott ott egy nyakláncot, felemelte és látta, hogy agy gyűrű van ráfűzve. -Hát ez lenne azaz ajándék? –elgondolkodott -Már tudom hol láttam ezt, ez a gyűrűje amit a szertartáson kapott, mikor papnő lett. De miért pont ezt adta? Azt hiszem sosem fogom kideríteni. -felrakta a nyakába és végig simította a fát ahol annak idején belevéste Yuku, a sorokat. Még mindig érezte a betűket, bár csak érezte látni nem látta. -Tudod, miért adta neked? -hallatszott egy idegen hang. -Miért? -Azért, mert szeretett és a színe aranysárga, olyan színű mint a szemed színe. Te meg neki egy smaragdzöld nyakéket adtál neki mely ugyanolyan színű mint a szeme színe. -Honnan tudod, hogy azt a nyakláncot tőlem kapta? -Ugyan már. Yuku a húgom és amikor a nyakláncot fogja mindig elkezdet könnyezni, mert rád gondolt. -Hol van most? Mond meg Jon! Hol van? -kezdte felemelni a hangját. -Jégcsap, nyugi nem tudom. Mindig teliholdkor szoktunk találkozni és az már elmúlt. Viszlát. -és azzal eltűnt. -Hogy minek neveztél, Jégcsapnak? Ezt még visszakapod Jon, azt megígérhetem. -s visszaindult a társihoz. ,,-Szegény Sessy. Többet tudok a jövőről mint hinnéd.’’ -jelent meg ismét Jon és nézte ahogy eltűnik . -Útálom ha esik .-és csettintett egyet és az eső a feje fölött elállt -Néha jól jön, hogy mágusi erőm is van. -füttyentett egyet és egy óriási griff madár jelent meg az égen. -Vigyél haza kérlek. -a griff csak bólintott, ő meg a hátára ült és elrepültek . * Miután Sessy kiment a barlangból : -Yaken emlékszel még Yukura? -kérdezte -Ö, ö, ö, igen. Ő az a vörös hajú démonnő aki régen velünk utazott. -Igen ő rá gondoltam. -Menyi idő is telt el azóta? De miért? -Félév telt el és azért, mert Sesshomaru arcáról két könny cseppet láttam legurulni. -Micsodát? Két könnycseppet? -Igen és azért hoztam fel ezt, mert mikor elment és Sesshomaru vissza jött, nézte a napfelkeltét akkor is láttam két könnycseppet végig gurulni az arcán és tudod jól mióta itt hagyott minket azóta ilyen az urunk. -Szóval úgy érted Sesshomarunak szerelmi bánata van? -Igen. És csak Yuku segíthet. –sóhajtott -Bárcsak itt lenne. Egy fél óra múlva Sessy vissza jött. Rin aludt, Yaken úgyszintén. Sessy nem tudta lehunyni a szemét pedig igazán kellet volna aludnia néhány órát, már lassan fél éve nem aludt rendesen. És amióta a Csúcs szirten vannak rossz érzése van. * Reggel mikor felébredtek már elállt az eső. -Nagyuram merre megyünk tovább? -Sesshomaru, meg van amiért jöttünk? -kérdezte Rin -Igen. -és indult kifelé -,, -Muszáj beszélnem valakivel, ezt nem bírom tovább. De kivel? Az a lány, aki az öcsémmel van mindig? Nem az nem lesz jó. Talán? Meg van, Kaede anyó, igen ő lesz az.’’ -Indulunk .-és elindult lefelé a szirtről. * -Kaede, Kaede! Egy démon közeledik .-szaladt felé egy falusi. -Micsoda! Egy démon?! -és felkapta az íját és a tegezét. Mikor meglátta, hogy ki az elkerekedett a szeme. ,,-Még jó, hogy Inuyasháék tegnap elindultak. Mi lett volna itt, ha ők össze találkoznak?’’ -Miért jöttél Sesshomaru? Nem szoktál idejönni csak úgy. Szeretnél valamit igaz? -Igen. De lehetne valahol máshol? -kérte meg az anyót. -Rendben. Gyere utánam, kérlek. -azzal elindult a kunyhója felé. ,,-Nagyuram miért kérne segítséget egy halandótól? Nem értem néha az uramat.’’ -gondolta Yaken. Bementek a kunyhóba. Yakent és Rint egy külön szobába rakták , Sessy és Kaede meg egy másikba voltak. -Mit szeretnél? -Beszélnem kell valakivel, már nem bírom magamban hordozni...-hirtelen elhallgatott. -Kitalálom. Te szerelmes vagy és senki sem tudja, így ki kell öntened a szívedet, hogy jobban érezd magad? -Igen, vagyis nem, nem. -Szóval igen. -Hát .....-Sessy mindent elmesélt amit elmert neki mondani. Mikor befejezte ezt kérdezte: -Az öcsém, hol van? -Tegnap mentek el és egy hétig nem jönnek vissza. Miért? -Mert itt hagynám Rint és Yakent egy időre. Dolgom van. -Rendben. Bármenyi időre itt maradhatnak. És bízhatsz bennem, senkinek nem fogom elmondani! -Köszönöm. -és elindult Rinékhez. -Rin, Yaken itt maradtok egy ideig. -Miért nagyuram? -Dolgom van és oda nem jöhettek velem. -mondta és közben megsimogatta Rin fejét. -Addig én fogok rátok vigyázni. -szólalt meg Kaede -Mii!! Hogy egy halandó vigyázzon rám! -kiáltott föl Yaken. -Nyugodj le Yaken.- mondta Rin -Így döntöttem és kész. Ti itt maradtok-mordult rá Sessy. -De nagyuram, Inuyashaékkal is találkozhatunk és....-Yaken nem tudta befejezni a mondatát. -Fogd be Yaken! Tudom jól. -és elment. -Sok szerencsét Sesshomaru. -kiáltott utána Rin, és csak nézte ahogy távolodik míg el nem tűnt. Ezzel egy időben a nap is lenyugodott. * Folytatjuk! VÉGE A 3.FEJEZETNEK. A 4. FEJEZET CÍME : TESTVÉREK TALÁLKOZÁSA
A TITKOS KÜLDETÉS BY: Kowi 121 4.fejezet : Testvérek találkozása
Teltek a napok , végül eltelt egy hét. -Kaede anyó! -futott felé Kagome. -Szervusz Kagome. Jó újra látni. Hogy vagy? -kérdezte -Köszönöm, jól. És ön? -Jól. Á, Inuyasha, Sango, Miroku, Shippou, Kirara köszöntelek titeket. -Köszönjük Kaede anyó. -fogadta Miroku az üdvözlést. -Várjunk csak! -szólalt meg Inu és beleszimatolt a levegőbe. -Hogy lehet az, hogy Sesshomaru szagát érzem itt. -Micsoda?! -kiáltottak föl a többiek. -Igen. Tényleg itt járt a bátyád. -Mi?! -mindenki teljesen ledöbbent. -Mondott nekem valamit amit el nem mondok senkinek, meg nálam van Rin és Yaken. -Miért vannak itt? -kérdezte Inuyasha kicsit ingerülten. -Megkért rá és én elvállaltam, hogy vigyázok rájuk. -Minek, a bátyám meg fog ölni! Veszélyben vagy! -Inuyasha nem reagálod túl a dolgod? -Fogd be Miroku!! -mutogatta neki az öklét. -Jól van megértettem. -Nem vagyok veszélyben. Csak akkor ha kiadom valakinek azt az információt amit rám bízott. -Milyen információ? -kérdezte Sango. -Nem szeditek ki belőlem sosem. -mondta az anyó és besétált a kunyhóba, ahol Rin és Yaken aludtak. Kagome, Shippou és Sango hamar elaludtak. Miroku és Inuyasha maradtak fent őrködni. -Szerinted, milyen titkot bízott Kaedére a bátyád? -Nem tudom. Már jó ideje nem találkoztunk. Ez nekem furcsa, minden alkalmat megragadott, hogy korcsnak nevezzen és megszerezze a Tessaigát. Mostanában egyiket se csinálta. -Az is furcsa, hogy egy halandóval utazik együtt. -mondta Miroku. -Igaz. Megyek elteszem magam holnapra. -Én is. -és mind a ketten elaludtak pár-perc után. * Másnap reggel minden nyugis volt. Kagome és Sango elmentek fürödni. (Miután jól elverték a szerzetest. J) Inuyasha a szent fa alatt szunyókált. Miroku a kunyhó előtt üldögélt. (És a sebeit fájlalta. J) Shippou, Kirara és Rin együtt játszottak . Yaken már megint mérgelődött valamin. -Sesshomaru. -és elkezdett a szag irányába futni. Közben a lányok befejezték a fürdést és a folyópartján beszélgettek. Mikor zajt hallottak a bokorból, oda mentek megnézni és kijött a bokorból: -Sesshomaru!! -kiáltottak föl. -Sesshomaru mi történt veled? -kérdezte Sango. -Hagy békén halandó... -Sessy nem tudta befejezni a mondatát mert össze esett. -Kagome. Szerinted mi történt vele? -kérdezte Sango. -Sango! Menj el Kaede anyóért és Kiraraért. -Rendben. -és már elindult. Kagome jól látta, hogy a felsőtestén sok vágás található és egy némelyikből ömlik a vér. Néhány perc múlva vissza érkezett Sango, Kirara hátán, Keede anyóval. -Mi a baj Kagome? -Ez. -és Sessyre mutatott. -Nem tudjuk mi a baja. Ezért szeretnék ha megvizsgálnád. -Rendben. -odament és elkezdte vizsgálni, néhány perc múlva. -Súlyos sérülései vannak. Napok múlva fog csak felépülni. -Nem kellene a faluba vinnünk? -kérdezte Kagome. -Igen. Inuyasha és Rin miatt. Tudjátok, hogy Inuyasha nem kedveli a bátyját. -mondta Sango. -Igen. -helyeselte Kaede. -De akkor hova vigyük? -tette fel a kérdést Sango. -Van egy vízesés mögött egy barlang, oda. -emlékezett Kagome. -Oké. -mondta Kaede. Kirara segítségével bevitték a barlangba és ott ellátták a sebeit. Inuyasha elvesztette a szagot a víz miatt így haza indult. Akkor már a lányok ott voltak. -Hé, miért érzem rajtatok Sesshomaru szagát? -Talán azért, mert találkoztunk vele. Legyen egy kis logikád. -mondta Kagome gúnyosan -Hol van? Mondjátok meg! Azonnal különben. -kezdett el fenyegetőzni. -Különben? -kérdezte Sango. -Nincs olyan állapotban, hogy harcoljatok. -Micsoda? Kagome, hogy érteted ezt? -kérdezte Miroku. -Bocsássatok meg de el kell mennem gyógyfüvekért. Shippou elkísérsz? -Igen. -és a nyakába ugrott. -Én is veletek megyek! -Azt már nem Inuyasha. Te itt maradsz szépen a fenekeden. -Nem! -De! -Nem! -FEKSZIK!!!! -kiáltotta el magát Kagome és befutott az erdőbe. -Ezt jól megkaptad. -Fogd be Miroku, inkább segíts felállni. -Oké. -és segített neki felállni * Így teltek a napok . Egyik nap Kagome ment megnézni, hogy van Sessy. Szokás szerint egy ,,kis’’ veszekedéssel Inuyasha miatt. Sikeresen elérte a vízesést. -Sesshomaru, hát felébredtél? -Halandó mit keresel itt? -Látom visszanyerted az erődet és a modorodat is. -Halandó menj innen! Különben... -Hát már ez is kezdi. -sóhajtott. -Ezt meg, hogy érted? -kérdezte meglepődve Sessy. -Úgy, hogy az öcséd is ezzel a különbennel jött mikor ide hoztunk a sebeid miatt. -Micsoda!! Ti elláttátok a sebeimet? -lepődött meg, de igaz volt már alig érzet fájdalmat. -Igen. Ja, Rin már nagyon vár, szóval.. -Szóval? Mit akartál mondani? -Csak azt, hogy maradj nyugton, hogy elássam a sebeidet, még nem mindegyik gyógyult be rendesen. -Köszönöm. -Szívesem. -nem tette szóvá de nagyon meglepődött, hogy Sesshomaru megköszönt valamit. -Kész is, holnap már el is mehetsz. -Köszönöm, még egyszer. -Szívesen. -mondta és rá mosolygott, felállt és kiment a barlangból vissza a faluba. * Másnap sikoltozásra ébredtek fel. Mindannyian ki rohantak. -Üdvözlet öcsém. -hallatszott egy gúnyos hang. -Sesshomaru. Minek köszönhetem a látogatást? -Csak Rin és Yakenért jöttem. De majd máskor. -Mit máskor? -Harcolunk. -Sesshomaru, Sesshomaru! -Szaladt feléje Rin és Yaken. -Rin. -és megsimogatta a fejét. Megfordult azzal elindult, de még egyszer hátrafordult: -Kagome. Még egyszer...-nem tudta befejezni a mondatát mert a szavába vágott: -Sesshomaru. Szívesen. -tudta, hogy az öccse előtt nem igen szerette kimondani ezt a szót. -Kaede. -Tudom. Egy szót sem mondok . Sessy bólintott egyet, s azzal elindult az erdő felé. -Kagome. Mit akart mondani neked a bátyám? -kérdezte Inu. -Inuyasha, szerintem elég ha Kagome tudja, rá tartozik. -kezdett el okoskodni Miroku. -Igen, Inuyasha. Különben is nem rád tartozik. -szólalt meg Shippou Miroku válláról. -BUMM!! -Á, Á, Á!! Kagome ! Inuyasha bánt. -Fogd be róka. -Inuyasha!!! Hagyd békén Shippout! -Mit akart mondani neked Sesshomaru? -kérdezősködött tovább Inu. -Inuyasha! Hagyj békén! Nem rád tartozik! -DE IGEN! -DE NEM! -DE! -Ebből baj lesz. -suttogta oda Sangonak Miroku. -Igazad van. -helyeselte Sango. -FEKSSZZIIKK!!!! -kiáltotta el magát Kagome és a kút felé ment. Inu meg jobban megismerte az anyaföldet. ,,-Szerelmesek egymásba és mégsem mondják el egymásnak .’’-sóhajtott Kaede a látottakon. -MIROKU!!! -kiáltott föl Sango mert a szerzetes szokásához híven tapizott. Szóval: Iunyasha barátkozik a gilisztákkal, Kagome haza ment, Sango pedig Mirokut üldözi, Shippou és Kirara együtt játszottak zavartalanul. És Kaede csak nézte őket. Hol inuyashát, hol a kutat, hol Shippouékat, hol Sangoékat. ,,-Ezek is !’’-mondta magában a Sango-Miroku párosra. -Ez buli! -nevetett föl Sessy az erdő szélén. -Az öcsém barátai ilyenek? Ez muris, hogy bírja ki ezt? Az rejtély. -ugyanis az egész jelenetet végignézte. Miután jól kinevette magát az öccsén és a társain, fogta magát és elindult a társai felé. * Folytatjuk! VÉGE A 4.FEJEZETNEK. AZ 5. FEJEZET CÍME : TITKOS KÖTELESSÉG
A TITKOS KÜLDETÉS BY: Kowi 121 5.fejezet : Titkos kötelesség
-Jon! -hallatszott Yuku hangja amint berontott a csarnokba. -Jon! Gyere elő! -Mi a baj kedves húgom? -kérdezte nyájasan -Miért nem mondtad meg? -Mit? -6 éves koromban elvállaltam azt, hogy főpapnő leszek. 18 éves koromig tanítottatok a mágusi varázslásra és a papnői erők használatára. Most meg a tudtom nélkül kikiáltasz annak! -Mi a bajod ezzel, én 6 éves koromban a természeti erők Tűz őrének szerepét vállaltam el, és azóta se vagyok az, miattad. -Miattam? -Én vigyáztam rád. Meg azért, mert neked előbb kellet papnőnek lenned mit, hogy én őrnek. -De ezt nekem miért nem mondtad el? -Azért mert nem szabadott. -hallatszott a kapuk felül egy idegen hang. -Alisa Úrnő. -és meghajolt. -Ne! Yuku mától te vagy itt az úrnő. Én csak helyettesíteni tudlak. -mondta Alisa -Nekem mennem kell. Sok sikert Yuku. -Hova mész Jon? -kérdezte aggodalmasan. -Mivel te mától főpapnő vagy én nekem is el kell foglalnom a helyemet az őrségben. -Nem mehetsz el most! -De. Yuku, ha az úrnő megengedi akkor menj és látogasd meg a Jégcsapott. Ő nem felejtett el téged és a gyűrűd is nála van. -Mi? -kérdezte Yuku értetetlenül -Sesshomarura gondolsz? -Igen. És te vagy az úrnő. -s azzal eltűnt. -Szabad? -kérdezte az egykori úrnőtől. -Igen, de csak őrséggel együtt, máskép nem. -Miért csak őrséggel? -Te vagy a papnők feje, ha az ellenség elfog téged, minket azzal megtör és védtelen lesz az ami szép és jó még ezen a világon. -Akkor nem megyek el. Megvédem ezt a palotát és a hozzá tartozó országot az emberekkel együtt, ha a szívemet is össze kell törnöm érte. -Nem a szívednek épnek kell maradnia. A mágus erőd onnan nyered. Szerelmes vagy igaz? -Yuku csak bólintott. -Akkor találd meg azt aki viszont szeret és élj vele boldogan. -De, mi lesz az országgal? -Mondtam, hogy én csak helyettesíteni tudlak. Addig én kormányzom az országot ameddig úgy nem érzed készen állsz arra a feladatra. -Köszönöm. -Ne köszönd, Itt az őrzöd. -s a csarnok ajtaja megnyílt és egy éden fekete ló jött be és ment feléjük. -Őt már ismered. -Rózsa. De miért pont ő? -kérdezte mert az egész furcsa volt. -Különleges ló. Megérzi a veszélyt és azt te fogod érezni vagy látni, mi fog történni. És gyorsabb bárminél, csak jól be kell melegednie előtte. -Köszönök mindent. -felült Rózsára és kivágtatott a csarnokból. -Sok sikert. -mondta halkan az ( ex ) úrnő. Yuku nagyon boldog volt, hogy újra láthatja Szerelmét. ,,-Sessy! Közeledek feléd. Jaj, Szerelmem annyira hiányzol!’’ -ilyesmi gondolatok suhantak át az agyán miközben vágtatott a boldogsága felé. * Folytatjuk! VÉGE AZ 5.FEJEZETNEK. A 6. FEJEZET CÍME : NARAKU TERVE
A TITKOS KÜLDETÉS BY: Kowi 121 6.fejezet : Naraku terve
-Szóval Sesshomaru szerelmes. -mondta Naraku ahogy látta Sessyt, Kaede anyónál, Kanna tükrén keresztül. -Ezt még magam javára fordíthatom. Elmehetsz. -Kanna engedelmesen távozott a szobából és gonoszan elmosolyodott Naraku. ,,-Inuyasháéknak már tudom, hogy hogyan fogok a lelkükbe taposni. Sangot az öcsével, azt a szerzetese a fekete lyukkal, Inuyashát Kikiyouval, Kagomét pegig a többiek szomorúságával. Egész jó terv, csak egy probléma van. Sesshomaru és Inuyasha ha összefognak akkor én húzom a rövidebbiket. Nem, nem szabad ilyenekre gondolnom. Már csak Sessynek kell fájdalmat okoznom. A szerelmével túl nagy, az nem jó. Megvan. Azt a halandó kislányt és Yakent, már tudom is hogyan. -Kagura! -kiáltotta el magát Naraku. ,,-Mit akar már megint ez a rabszolga hajcsár?’’ -Pár-perc múlva bejött Kagura. -Igen, nagyuram. Mit parancsolsz? -Van egy feladatom a számodra,....-és elmondta a feladatát. * Folytatjuk! VÉGE A 6.FEJEZETNEK. A 7. FEJEZET CÍME : A RABLÁS
|