Ezt a sz�veget is egy korai alapj�n kezdtem el. Rem�lem az iroi t�nyleg nem fognak �ssze
ellenem �s nem vernek meg. Ez�rt bocs�natot k�rek. Jo olvas�st mindenkinek...




Egy szok�sos h�tf�i reggel volt. Kagome �pp az iskol�ba sietett. Ez�rt m�g fut�s k�zben is a
k�nyvet b�jta. R�ad�sul k�s�sben volt. M�r az iskola kapuj�ban volt, mikor becsengettek.
- Na tess�k! - bosszankodott - Mire fel�rek a m�sodik emeletre, a tan�r m�r r�g ott lesz.
A l�ny futot felfele, ahogy csak tudott. Az oszt�ly ajtaj�hoz �rve meghallotta a tan�rn� hangj�t.
Most m�r biztos volt benne, hogy elk�sett. Illedelmesen bekopogott.
- Eln�z�st a k�s�s�rt - mondta, majd szem�t a padl�ra szegezve bekullogott az ajt�n.
B�r jobb lett volna, ha el�re n�z, mivel majdnem neki ment valakinek. Ilyedten feln�zett. Egy fi� �llt
el�tte, akit eddig nem ismert. A fi� m�lyen Kagome szem�be n�zett, aranyl� tekintet�vel. Hossz�,
fekete haja volt, h�tul egy szalaggal bek�tve, el�l k�t vastag tincs l�gott. Egy feh�r inget viselt, ami
teljesen ki volt gombolva, s �gy kil�tszott v�kony, �mb�r izmos mellkasa �s hasa. Egy b� farmer
volt rajta, l�b�n edz� cip�t viselt. Kezei a nadr�g zsebeiben lapultak.
Kagome meredten �llt �s nem mozdult. K�nos cs�nd honolt a teremben, amit a tan�rn� t�rt meg:
- Kagome! Ne �lldog�lj itt! �lj le!
A l�ny �gy is tett. A tan�rn� folytatta:
- Nos. Mint l�tj�tok, �j oszt�lyt�rsotok j�tt. Csak ideiglenesen marad itt. Erre az id�re fogadj�tok
k�z�tek... Ja �s oszt�ly! Nem felejtettem �m el a dolgozatot. Majd holnap meg�rj�tok.
Kics�ngettek. A tan�rn� a Kagome melletti �res helyre �ltette le a fi�t, majd kiment. a Fi�
Kagome fel� fordult:
- Szia! Hiku vagyok! �s t�ged hogy h�vnak?
- Kagome... Higurashi Kagome - v�laszolta kiss� bizonytalanul. Olyan furcsa �rz�se volt, de nem
tudta volna megmondani, mi.
Nem volt idej�k besz�lgetni, mert az oszt�ly �sszes l�ny tagja k�r�lvette Hikut, �s k�rdez�sk�dni
keztek. A tan�t�s t�bbi r�sz�ben sem tudtak sz�t v�ltani. Ak�rh�nyszor odajutottak, mindig volt ott
valaki, aki k�rd�sek z�por�val �nt�tte le.
A tan�t�snak v�ge lett. Kagome hazafel� indult. Mikor az egyik sarkon befordult, l�tta nem sokkal
el�tte az �j oszt�lyt�rs�t. Nem sz�lt oda neki, csak t�volr�l figyelte. Szerencs�re a fi� hasonl�
ir�nyba ment, mint amerre Kagome lakott. N�h�ny percig �gy mentek, majd a l�ny d�bbenten
meg�llt. Hiku az � h�zuk l�pcs�j�n ment f�l, l�that�lag szapora l�p�sekkel. Kagome gyorsan
ut�nament. Mire a l�ny fel�rt, Hiku mintha a f�ld nyelte volna el, �gy elt�nt. Ez k�l�n�s volt
sz�m�ra.
M�snap kor�n reggel Inuyasha rontott be Kagom��khez, s arra k�sztette a l�nyt, j�jj�n vele. Az
el�sz�r ellenkezett, mivel most v�gre rendesen tanult a dolgozatra, de a hanyou elr�ncig�lta
mag�val a m�sik vil�gba.
- Mond! - kezdte Kagome - Mi a csud�nak vonszolt�l �t magaddal?
- Egy szellemmel tal�lkoztunk Miroku�kkal, akin�l feltehet�leg nem csak egy �gk�darab volt. De
sajnos elmenek�lt �s elvesztett�k a nyom�t is. Seg�tened kell nyomra vezetni minket.
- Mi vagyok �s? �gk�keres� kutya? Tudtommal a legkuty�sabb k�z�l�nk te vagy. Vagy t�vedek?
- J�l van na! Ne s�rtegess! �lkapjuk a sz�rnyet �s m�r mehetsz is vissza a j�v�be, ha nagyon
akarsz.
Inuyasha a h�t�ra vette Kagom�t �s �gy ment tov�bb. Sebesen sz�guldott a f�k k�z�tt. Szinte alig
�rte a talajt. Az egyik faluban csatlakozott hozz�juk Miroku, Sango, Shippou �s Kirara. �gy hatan
folytatt�k tov�bb �tjukat.
Kagome egyre jobban �rezte a sz�rny jelenl�t�t, �s csakhamar r� is tal�ltak. Egy hatalmas
farkasd�mon volt az. A l�ny tiszt�n l�tta: �t �gk�darab volt a nyak�ba bele�gyazva. Inuyasha
kir�ntotta a Tessaig�t, majd lecsapott vele. Ez a sz�rnynek meg se kottyant. T�bb ilyen
pr�b�lkoz�s ut�n sem t�rt�nt semmi.
Sango nem b�rta tov�bb sok�ig, a sz�rny fel� haj�totta bumer�ngj�t, amit az egy csap�sra kett�
t�rt.
A Miroku kez�n l�v� lyukat nem haszn�lhatt�k fel, hisz azzal a szil�nkokat is elt�ntette volna.
T�tlenek voltak. Inuyasha makacss�g�hoz h�ven �lland�an ostromolta a farkasd�mont. De m�g
mindig semmi k�l�n�sebb v�ltoz�s nem t�rt�nt.
Inuyasha elf�radt. B�r a kardj�t m�g mindig el�lre tartotta, nem ind�tott �jabb rohamot.
- �s most mi lesz? - k�rdezte.
A v�lasz hamarabb j�tt, mint gondolta volna. Egy gyorsan mozg� alak t�nt fel a semmib�l, majd
Inuyasha el�tt �llt meg. Mindenki szeme t�gra ny�lt. A j�vev�ny, ahogy ott szemben �llt a
hanyouval, kis�rtetiesen hasonl�tott r�: arany szemek, kutyaf�lek, hossz� ez�st�s haj. M�g a
ruh�ju is hasonl� volt. Csak az idegen haja �ssze volt k�tve.
A j�vev�ny egy ravasz mosollyal kikapta Inuyasha kez�b�l a Tessaig�t.
- Ugye nem baj, ha k�lcs�nveszem? - k�rdezte pimaszul, s meg sem v�rva a v�laszt a karddal
nekirontott a farkasd�monnal.
Mindenki meglep�d�tt, mikor a kard engedelmeskedve a j�vev�nynek hatalmas f�ny�radattal
semmiv� foszlatta a sz�rnyet hossz� cs�kokat v�sve a f�ldbe. A Tessaiga visszav�ltozott. Az
idegen felvette az �gk�szil�nkokat. K�t tenyer�t �sszetette, majd behunyta a szem�t. Mikor �jra
kinyitotta �s a kez�t is kit�rta, m�r nem az az �t darab volt, mint az el�bb. Egybeforrtak �s
megtisztulva csillogtak.
Az idegen odament Inuyash�hoz �s visszaadta a kradot.
- K�sz�n�m! J� haszn�t vettem neki.
M�g miel�tt elment volna, Kagome ut�nasz�lt.
- V�rj! Hogyhogy tudtad haszn�lni a Tessaig�t? �s hogy tiszt�tottad meg a darabokat?
Visszafordult �s (m�g mindig ugyanazzal a vigyorral a sz�j�n megsz�lalt.
- M�g nem j�tt�l r� Kagome? Pedig eszes l�nynak tartalak.
- Ho... honnan tudod a nevem?
- Gondolkozz egy kicsit �s r�j�ssz!
Majd elment. A csapat pedig hazaindult. Eg�sz �ton, �s m�g azut�n is az idegenen tanakodtak �j
meg �j k�rd�seket felvetve
M�snap Kagome hamar be�rt az iskol�ba. Nem tudott aludni a tegnap t�rt�ntek miatt. Mikor
be�rt, m�r ott volt a h�rom bar�tn�je. A l�nyok �lland�an az �j fi�r�l besz�ltek, hogy mennyire -
id�zem - "sz�vd�gleszt�", stb. B�rhogy pr�b�lt Kagome t�m�t v�ltani, mindig visszakanyarodtak a
kiindul�shoz.
K�zeledett az �ra, �s az �j fi� m�g mindig nem j�tt meg.
- Lehet, hogy m�g mindig beteg - kezdte Yuka.
- Hogy �rted ezt? - k�rdezte Kagome.
- Tegnap nem j�tt be �r�kra. Ugyan�gy beteg volt, mint te. Csak neki nem k�szv�nye volt, mint
veked, csak szimpl�n megf�zott... Am�gy hogy vagy?
- J�l - v�laszolta, s k�zben a nagypap�ja jutott az esz�be, aki m�r megint j� kis betegs�get tal�lt
ki neki.
Becsengettek. A cseng�vel egyid�ben l�pett be Hiku, aki gyorsan le�lt az asztal�hoz.
Kagome meg�rezte: a fi�n�l �gk�darab volt, �s nem is egy. De m�g miel�tt r�k�rdezhetett volna,
bej�tt az irodalomtan�r. Az �r�n k�l�nb�t� verseket elemeztek. Mikor a tan�r h�tat ford�tott az
oszt�lynak, hogy fel�rja a t�bl�ra a jegyzetet, Hiku odahajolt Kagom�hoz �s a f�l�be s�gta:
- R�j�tt�l m�r, ki vagyok?
A l�ny ijedten n�zett a fi�ra. Most m�r tudta: vele tal�lkoztak tegnap a m�sik vil�gban. A fi� �jra
megsz�lalt:
- Seg�tek: A j�v�b�l j�ttem. �s a hamarosan sz�letend� fi�r�l van sz�.
- MI? - ki�ltotta Kagome.
Az eg�sz oszt�ly r�juk n�zett. A tan�r kik�ldte mindkett�j�ket a fojos�ra. Egy darabig csak n�m�n
�lltak egym�s mellett.
- Sz�val a j�v�b�l j�tt�l? - k�rdezte halkan a l�ny.
- Igen. Tudod m�r, ki vagyok?
- M�g nem.
- Akkor gondolkodj egy kicsit.
Kagome a gondolataiba mer�lt. Esz�be jutott az a furcsa �rz�s, mikor el�sz�r tal�lkoztak az
iskol�ban. Majd a hihetetlen hasonl�s�g Inuyasha �s a j�vev�ny k�z�tt, �s a megtiszt�tott
�gk�darabok. Sok�ig csend volt. Majd a l�ny szemei t�gra ny�lva n�ztek Hiku-ra.
- Te... - kezdte bizonytalanul - Te Inuyasha fia vagy!
- V�gre r�j�tt�l. De nem csak Inuyasha fia, hanem a te fiad is.
- Nem modod komolyan, ugye? �n �s Inuyasha? Az nem lehet!
- De igen. �v pontoss�gra valamikor a k�zelj�v�ben lesz...
- Mi! De h�t m�g nem is voltunk �gy egy�tt!
- M�g nem - a fi� arc�ra ism�t a tegnapi ravasz mosoly �lt.
Kics�ngettek. A tan�r kiment az oszt�lyb�l, s egy csom� h�zifeladatot adott Kagom��knek. A
t�bbi �ra viszonylag nyugodtan telt. D�lut�n a k�t fiatal m�g benn maradt az oszt��lyteremben
megcsin�lni a sok leck�t. N�ha a l�ny k�rdez�sk�d�tt, de sok v�laszt nem kapott. Mikor k�sz
voltak a tanul�ssal, �gy egyeztek meg, hogy nem mondj�k el, Hiku kicsoda val�j�ban. Mikor
hazafel� tartottak, a l�ny hosszas hallgat�z�s ut�n megsz�lalt:
- �s mond csak! Hogy lehet az, hogy tegnap d�mon volt�l, me meg ember?
- �n csak negyedr�szt vagyok ember. �gy n�lam ez nem olyan tart�s, mint ap�n�l. Alapban ember
vagyok, de ha kell, �t tudok v�ltozni. �n ezt Kirara �s a Tessaiga viselked�s�het hasonl�tan�m.
Azok is csak akkor er�sek, ha kell.
Meg�rkeztek.
- Akkor majd a m�ltban tal�lkozunk - azzal a fi� bement a k�thoz.
Kagome el�sz�r m�g a h�zba ment. Megvacsor�zott, majd bepakolt a m�sik vil�gba val� �tra, �s
� is a k�t ir�ny�ba vette az �tj�t. A m�ltban, a faluban tal�lkozott Inuyash��kkal, akikkel r�gt�n
�tra kelt.
- Hova megy�nk - k�rdezte Kagome.
- Egy faluba a hegyeken t�lra - v�laszolta a hanyou - �zentem az �cs�ddel, hogy hossz� �tra
megy�nk. Megmonta?
- Igen.
T�nyleg hossz� volt az �t. K�r�lbel�l egy h�tig mehettek. A v�ge fel� Shippou, Miroku �s Sango
Kirara h�t�n pihent, Kagom�t pedig Inuyasha vitte.
Mikor be�rtek az egyik hegytet�n l�v� faluba, pihenni sem volt idej�k. T�bb sz�z, tal�n ezer
d�mon lepte al a kis telep�l�st. T�z �s emberek holtteste volt minden�tt. A sz�rnyek �szrevett�k a
csapatot. Mind t�mad�sba lend�lt.
Inuyasha kir�ntotta a kardj�t. Sebesen ugr�lt a sz�rnyek k�z�tt, f�rg�n lecsapva, ahova csak
tudott. Sango bumer�ngja is sok ellens�ges testet kaszabolt sz�t. Kirara is megadta a m�dj�t.
Shippou ink�bb h�tr�bb vonult. � m�r az �ton megmondta: "Lelkileg teljes m�rt�kben t�mogatni
foglak titekte, de ennyi. Ezzel kell be�rnetek." Ezt teljes�tette is egy fa m�g�tt. Miroku a botj�t
haszn�lva t�madt. A feket lyukat nem haszn�lhatta, mivel nem lehetett tudni a nagy t�megben,
hogy vajon nem egyik t�rs�t szippantja-e be. Kagome t�volharcot folytatott. Nyilak t�mteleg�t l�tte
ki, amibe val�sz�n�leg teljes d�h�t beleadta, mivel azok, vil�g�tva suhantak t�bb d�montesten is
�t, amik nyomban semmiv� is v�ltak.
A csata sok�ig tartott. A nap m�r lenyugv�ban volt. A h� is el kezdett szakadni. A csapat f�radt. De
a d�monok csak nem fogytak el. S�t! Mintha egyre t�bben lettek volna. Inuyash�ban a d�h
olyannyira el�radt, hogy a Tessaig�val akkor�t csapott, hogy m�rcsak p�r d�mon maradt. M�g a
hegy - amelyen voltak - egy hatalmas darabj�t is lemetszette. Csak ez a darab az volt, amin a falu
nyugodott, �s ez most lefel� siklott a hegytet�r�l. Inuyasha m�g meg tudta fogni Kagome kez�t
�s m�g �t tudott ugrani a m�sik sziklaszirtre, de a t�bbieket mag�val ragadta a zuhan� k�t�meg.

// "A most k�vetkez� r�szt 12 �ven aluliaknak nem aj�nlom!" //
<ALIGN=MIDDLE

A bar�taikr�l nem tudtak semmit. Mindketten f�radtak voltak. Biztons�gos utat lefele nem tal�ltak.
�s a s�r�, k�d�s h�z�port�l semmit sem l�ttak.
- Tal�n jobb lesz, ha megv�rjuk a vihar v�g�t - kezdte Inuyasha.
- J� - sz�lt halkan a l�ny.
Tal�ltak egy barlangot, ahova bevackolhattk�k magukat. A k�zeli f�k �gaib�l a l�ny t�zet csiholt.
De m�g a t�z l�ngja mellett is hideg volt. A sarokan egy sz�narak�s �s egy r�gi, �t�tt-kopott
pokr�c volt. Val�sz�n�leg r�gen m�g lakott itt valaki. Mindketten r�telepedtek. Kagome vacogni
kezdett. Inuyasha levette a felsej�t �s r�ter�tette a l�nyra.
- Te nem f�zol? - k�rdezte a l�ny.
- Nem - b�r a libab�r�s fels�teste nem �ppen ezt jelezte.
- Gyere! Elf�r�nk ketten is alatta.
Inuyasha is beb�jt al�. K�zel�ltek egym�shoz, ezzel is melegen tartva magukat. A l�ny m�g
mindig reszketett, �gy a fi� mellkas�hoz hajtotta a fej�t, aki k�zben szorosan �t�lelte.
A h� betemette a bej�ratot, �gy tov�bb benn maradt a t�z melege. A k�t fiatal kezdett
megmelegedni. Test�kbe visszat�rt az �let, s lelk�ket egy eddig ismeretlen melegs�g hatotta �t.
Kagome m�g mindig libab�r�s volt, de m�r nem a hidegt�l. R�n�zett Inuyash�ra, aki viszonozta
a pillant�st. N�zt�k egym�st egy darabig, fej�k egyre csak k�zeledett, majd �ssze�rt: cs�kol�ztak.
Hevesen, �gy, mint akik mindig csak ezt a napot v�rt�k volna, �s most mindent be akarn�nak
p�tolni egyszerre. Inuyasha leh�zta a l�nyr�l a fels�j�t, majd kikapcsolta a melltart�j�t �s egy
k�zeli sarokba dobta. M�g jobban beb�jtak a ruha al�, csak a fej�k l�tszott. R�vid id�n bel�l az
�sszes ruh�juk a d�ld�n hevert. Csak az az egy, takar�nak funkcion�lt darab maradt rajtuk. M�r a
f�ld�n fek�dtek, s �lvezt�k egym�st. A fi� cs�kokkal bor�totta Kagome eg�sz test�t. A l�ny l�bai
mind szorosabban fon�dtak a hanyou dereka k�r�. A mennyben �rezt�k magukat, megsz�nt t�r
�s id�. Csak �k sz�m�tottak. V�gyuk percr�l percre er�s�d�tt.
Inuyasha teljesen r�telepedett a l�nyra, �s megt�rt�nt, aminek meg kellett t�rt�nnie... **

**K�sz�tettem egy verset is a szeretkez�s�kr�l. �me:
Fagyos sz�l volt, s er�s h�vihar.
Egy barlangban b�jt meg a k�t f�radt fiatal.
El�tt�k a t�z, l�ngja hevesen �g�,
Rajtuk egy nagy pikr�c, alatta a k�t f�.
Test�kbe lassan visszat�rt az �let,
Lelk�kbe ismeretlen melegs�g l�pett.
A fi� a l�nyra n�zet, az pedig r� vissza,
Arcuk v�r�sen �gett, tekintet�k tiszta.
Mindketten tudt�k, mi az, mire v�gynak.
Cs�kol�zni kezdtek, s csak �ltek a v�gynak.
Hevesen, mint aki ezt a napot v�rta:
Bep�tolni mindent, ne maradjon h�tra.
Ajkuk, nyakuk, s m�sutt cs�k�radat �rte.
Csak fek�dtek a f�ld�n, test�k �ssze�rve.

M�snap reggelre a havaz�s el�llt. A felkel� nap meleg�t�l olvadozni kezdett a h�. Benn, a
barlangban, ahol a k�t fiatal t�bort vert, m�r r�ges r�g elaludt a t�z. A bej�rat ajtaja m�r nem volt
belepve. Reggali f�ny �radt be.
Inuyasha �s Kagome aludt. Kif�raszotta �ket a tegnap t�rt�ntek, �s eg�sz este nem aludtak. A
ruha alatt pihentek. Szorosan fek�dtek egym�s mellett.
Egy kis szell� futott v�gig a barlangon fel�bresztve �ket. El�sz�r Kagome �lt fel. Megd�rzs�lte a
szem�t, majd egy nagyot �s�tott. Len�zett maga mell�.
- Teh�t megt�rt�nt - gondolta mag�ban - J�l mondta Hiku: "Valamikor a k�zelj�v�ben lesz".
Sosem gondoltam volna, hogy ilyen hamar. �n �s Inuyasha. M�g nem is olyan r�g furcs�nak
tal�ltam volna.
Inuyasha is felkelt. �t�lelte a l�nyt �s megcs�kolta, ami viszonz�sra is tal�lt.
Fel�lt�ztek, �s elindultak. Agg�dtaka bar�taik miat. Nem tudt�k, t�l �lt�k-e a zuhan�st. A
hanyouban most m�r volt annyi er�, hogy Kagom�val a h�t�n szikl�r�l szikl�ra ugr�ljon. �gy �rtek
le. Ott Inuyasha kiszagolta a nyomukat.
- M�g �letben vannak - mondta - Legal�bb is akkor, mikor elmentek innen, azok voltak.
K�vett�k a nyomokat. A szag egy apr�cska kis faluhoz vezetett egy erd�ben. Mikor be�rtek, egy
seregnyi ember rohant oda hozz�juk.
- Ti vagytok Inuyasha �s Kagome? - kezdte az egyik helyb�li.
- Igen - v�laszolt�k k�rusban.
- A bar�taitok itt vannak. Gyertek! Elvezet�nk titeket hozz�juk.
Az egyik h�zba vezetett az �tjuk. A falusiak nem mentek be, csak Inuyasha �s Kagome. Nem
�r�ltek, amit l�ttak. Sango t�bb helyen is be volt k�tve, �s nem festett valami j�l. Miroku is
hasonl�an festett. Kirara betegen fek�dt egy kis pikr�con. Shippou - �gyes, de f�l�nk taktik�j�nak
k�sz�nhet�en - j�l volt. A k�t fiatal r�n�zett egym�sra. Szavak n�lk�l is tudt�k, hogy most jobb, ha
nem mondanak semmit a tegnap est�r�l.
Mikor Shippou �szrevette �ket, a l�ny nyak�ba ugrott �s er�sen �t�lelte.
- Kagome! - sip�totta, s k�zben patakokban hullott a k�nnye - �gy �r�l�k, hogy �ps�gben
meg�szt�tok!
A r�kaszellem hangoskod�s�ra a t�bbiek is felkeltek. Kirara megcs�v�lta a fark�t jelezve ezzel
�r�m�t. Miroku fel�llt a hely�r�l.
- L�tom, ti j�l vagytok.
Sango csak fel�lt, mivel m�g nagyon gyenge volt.
- Hogy �szt�tok meg?
- F�nnmaradtunk a hegyen - kezdte Inuyasha - Beh�z�dtunk egy barlangba, �s... - Kagome
megb�kte - ...�s ott t�zet raktunk. Eg�sz este ott voltunk.
Kagome �s Inuyasha ott maradtak a faluban. M�snap - b�r Sango m�g nem �p�lt fel, de m�r
nem b�rt nyugton maradni - hazaindultak. Ism�t egy hetes �t volt, de a csapatnak hosszabbnak
t�nt.
Sango, Miroku �s Kirara lev�ltak t�l�k, Kagom��k tov�bb mentek a k�thoz. Ott meg�lltak.
Inuyasha �t�lelte a l�nyt.
- Szeretlek Kagome - mondta.
- �n is szeretlek... De szeretn�m, ha az eg�sz viszonyunka t titokban tartan�nk, ha lehet.
- Mi? - �rteteln�l n�zett r�.
- M�g nekem is fel kell dolgoznom az eg�szet. �gyhogy ha m�s is vel�nk van, csin�ljunk �gy,
mintha semmi sem t�rt�net volna! J�?
- Na j�. De csak a te kedved�rt - majd megcs�kolta a l�nyt.
Elv�ltak egym�st�l. Kagome �tment az � vil�g�ba, Inuyasha pedig visszafordult

A csapat lassan kiheverte a sebeket, �s �jabbakra mentek. De most Kagome n�lk�l. A l�nynak
fontosabb dolga volt. �rtes�t�t kapott, amiben az �llt, ogy annyit hi�nyzott, hogyha m�g sok napot
kihagy, �vet kell ism�telnie. �gy h�t �lland�an tanulnia kellett, hogy bep�tolja az eddigieket �s
k�zben a friss leck�ket is megtanulja.
Kagome az �r�kon sokszor elkalandozott. A k�z�pkori Jap�nban t�rt�nteken gondolkodott.
Gyakran sz�vesebben lett volna ott. De most ez nem t�rt�nhetett meg.
Nem sokkal az �rtes�t� meg�rkez�se ut�n �gy d�nt�tt, hogy jobb, ha kis id�re sem megy �t a
m�sik vil�gba, mert m�g ott maradna. szeretett ott lenni. De �gy is �rtes�lt mindenr�l. Hiku
folyamatosan �rtes�tette a l�nyt, minden apr� r�szletr�l besz�molt.
A l�ny betartotta a d�nt�s�t. M�r t�bb, mint egy h�napja nem ment �t.
Az egyik d�lut�n Hikuval tanult a szob�j�ban. A fi� egy matematikat�tel bizony�t�s�t pr�b�lta
meg�rtetni vele. De csak hossz� id� �r�n siker�lt neki.
Kagome hirtelen rosszul lett. A fi� gyorsan sz�lt a l�ny csal�dj�nak, akik egyb�l kih�vt�k az orvost.
Az megvizsg�lta, majd azt mondta:
- Szeretn�m, ha egy pillanatra kettesben hagyn�nak a l�nnyal.
Kivonultank.
- Sz�val - kezdte - Volt�l-e fi�val �gy 1 h�nappal ezel�tt?
- Mi? - ez kicsit megijesztette, de pirongva kib�kte - I...igen.
- Mostm�r �rthet� a rosszull�t. Kagome! Te gyermeket v�rsz.
A l�ny teljesen �sszezavarodott. Hisz gyereket v�r... Inuyash�t�l. Kirohant a szob�b�l egyenesen
a k�thoz. �tment a m�sik vil�gba. Sebesen elindult a faluba, ahol a csapat tart�zkodott. Mikor
oda�rt, berontott a h�zba. Ott volt Sango, Miroku, Shippou, Kirara �s Inuyasha. A l�ny �t�lelte a
hanyout, �s csak s�rt �s s�rt �r�m�ben. A t�biek �rtetlen�l n�ztek. A legnagyobb
megd�bben�s�kre Kagome megcs�kolta �t �s azt mondta:
- Inuyasha! Terhes vagyok, �s a te gyermekedet v�rom.
- Micsoda! - sz�laltak meg k�rusban.
A l�ny mostm�r abbahagyta a s�r�st. Miroku furcs�llta a dolgot.
- Ahhoz, hogy gyereketek legyen...
- Megt�rt�nt.
- H�t Inuyasha - cs�v�lta meg a fej�t a szerzetes - Sosem gondoltam volna, hogy n�lam is
nagyobb sz�vtipr� vagy...
Sango er�sen megb�kte az oldal�t, hogy maradjon csendben.
Kagome fel�llt.
- Inuyasha, gyere!
- Hov� megy�nk?
- Csak s�t�lni.
Azzal kimentek a h�zb�l. Lassan haladtak egym�s mellett. K�zenfogva l�pkedtek az erd� f�i
k�z�tt a friss h�van. Majd meg�lltak. Pont ott, haol az ezer�ves fa �llt.
- Eml�kszel - kezdte a l�ny -, mikor el�sz�r tal�lkoztunk?
- Minden perc�re. Az volt �letem egyik legszebb napja.
- Most �jra itt vagyunk.
- Igen.
- Tudod, �n sosem gondoltam volna, hogy pont te leszel... a gyermekem apja.
- �n se. Mindig azt hittem, hogy hatalmas szellemk�nt �r�kk� fogok �lni. De mostm�r nem
lenn�k ett�l boldog. A legjobb dolog, ami t�rt�nt velem az, hogy itt vagy �s gyermeket v�rsz. A
k�z�s gyermek�nket.
Szorosan �t�lelte a l�nyt.
- Szeretn�m - folytatta -, ha �r�kre egy�tt maradn�nk. Te, �n �s a kicsi.

Eltelt nyolc h�nap. Kagome nem hi�nyzott t�bbet a suliban. Szerenc�sre a l�nynak a tan�v v�ge
ut�n kezdett csak gombolyodni a hasa. A k�r�s�re a csal�d titokban tartotta a terhess�g�et.
Inuyasha egyre gyakrabban j�tt megl�togatni �t. A hanyou teljesen megv�ltozott. Domin�nss�
v�ltak az emberi bels� tulajdons�gai. M�r nem viselkedett olyan gyerekesen, sokkal kedvesebb
�s seg�t�k�szebb lett. Nagyon ritk�n kapta fel a vizet, de akkor is csak n�h�ny pillanatig tartott.
Sokkal emberibb lett. B�r kutya �nje is megmaradt. Mint egy kiskutya, �gy kotyneleskedett,
s�rg�tt-forgott Kagome k�r�l figyelve minden �haj�t, k�r�s�t. De ennek h�tr�nya is volt. A l�ny