2. Fejezet

Reggel tov�bb indultunk Mogahy fel�. Eg�sz �ton nem t�rt�nt semmi, s k�t nap m�lva v�gre meg�rkezt�nk a v�rosba. Mogahy m�lt�n volt Seyruun egyik legszebb tartom�nya. Az utc�kat, h�zakat �s m�g a l�mp�kat is vir�gok d�sz�tett�k. A f��t teli volt szebbn�l szebb boltokkal �s mindehonnan finom illatok csalogatt�k a vend�geket. A v�ros legmagasabb dombj�n helyezkedett el a h�res mogahi vend�gl�, a Potcyr, ahonnan gy�ny�r� kil�t�s ny�lt a tengerre. De nem �rt�nk r� be�lni, s megk�stolni a v�ros k�l�nleges specialit�s�t, a Potcyr Vadast. Amelia r�gt�n a kik�t�be cipelt minket.

- De Amelia! K�rlek! V�rj! Csak egy fog�st! - fogtam k�ny�rg�re.

- Nem lehet Lina kisasszony! Az igazs�g nem v�rhat! K�s�re j�r! Tal�lnunk kell egy fogad�t, �s holnap m�r indulunk is!

Hamar tal�ltunk sz�ll�st, de �n nem akartam belenyugodni, hogy egy gyerek miatt ne k�stolhassam meg azt a vadast! Az �jszaka leple alatt kisurrantam a fogad�b�l, s elindultam az �tterem fel�.

- Pssz! Lina!

- Hm? - n�ztem h�tra. Gourry ott loholt m�g�ttem.

- Nah�t! Csak nem azt tervezted, hogy n�lk�lem eszel abb�l az iz�b�l?

- H�t... - na j�, ez volt, de nem mindegy?

- Lina?

- Jajj, Gourry! Ink�bb menj�nk! �hes vagyok! - s gep�rdot megsz�gyen�t� sebess�ggel kezdtem rohanni a domb fel�.

De ekkor valaki az utunkba �llt. Egy valami biztos volt. Az illet� nem ember. Ruh�zata szakad volt �s lerongyol�dott. V�kony karjai hossz�, karmos ujjakban v�gz�dtek. L�bai a szok�sosn�l is hosszabbak voltak. Fej�b�l t�bb helyen is szarvakra hasonl�t� dolgok �lltak ki. Az arca... Az valami borzaszt� volt. B�re mintha �ssze�gett volna. Szemei k�s�rtetiesen csillogtak a holdf�nyben. Sz�ja gonosz mosolyra h�z�dott.

- Ki vagy? - tettem fel a k�rd�st.

V�laszt nem v�rtam, �s nem is kaptam. A l�ny felemelte hossz� karjait, s egy energia g�mb jelent meg kez�ben. Nem akartam megv�rni, am�g v�gez velem, �gy gyorsan �n is elkezdtem mormolni a Fire Ball ig�j�t. De nem voltam el�g gyors. Egy kev�sen m�lott, hogy a sz�rny var�zslata nem tal�lt el. M�g�ttem a f�t�ri sz�k�k�t romokban hevert. Gourry pr�b�lta megsebezni a besti�t, �m m�g a l�ny k�zel�be sem jutott. Az egyszer�en eltasz�totta mag�t�l. �jra megpr�b�ltam a Fire Ball-t, s ez�ttal siker�lt eltal�lnom a sz�rnyet.

- Na, ennyit r�la. - kezdtem volna �nnepelni, hogy v�gre mehetek enni, de a porfelh�b�l egyszercsak el�t�nt a Fire Ball-om. Ez az iz� egyszer�en visszaverte! Az utols� pillanatban ugrottam el. Szeg�ny Gourry m�g mindig a f�ld�n volt, �gy egyed�l kellett szemben�znem a sz�rnnyel.

- Akkor pr�b�ljunk valami m�st! Dark Claw! - �m ez sem bizonyul el�g er�snek, de legal�bb nem tudta visszak�ldeni.

- Ezek szerint hamarosan megtal�lom a gyenge pontj�t! - gondoltam. �m t�vedtem. A harmadik var�zslatom ut�n egyszer�en elt�nt.

- Ez meg hova leeee... - a h�tam m�g�tt volt, s az eddigi var�zslataim mind fel�m sz�guldottak.

- V�gem! Ezt nem tudom kiv�deni!

- Balus Wall!

Valaki megv�dett. Hirtelen felkapott �s felvitt a tet�re. Azt hiszem m�g nem voltam teljesen magamn�l, de �gy is hallottam, hogy mi t�rt�nik. A sz�rny megsz�lalt.

- Ki vagy te? �s mit avatkozol bele?

- Most m�r nem sz�m�t. - hangzott a magabiztos v�lasz.

- Ez a hang! Ezt ismerem! - nyilallt bel�m a felismer�s.

- Ra Tilt!

A sz�rnyb�l semmi nem maradt.

Igen! Most m�r biztos! Ez...

- Lina. Nem vall r�d, hogy egy ilyen gyenge sz�rny is elb�njon veled...

- Zelgadis! - ugyan �r�ltem a fi�nak, �m cs�ppet sem esett j�l, amit mondott.

- Hol vannak a t�bbiek?

- Gourry ott lent, Amelia pedig a fogad�ban.

- CSAK VOLT A FOGAD�BAN! - Amelia �pp Gourry s�r�l�seit l�tta el.

Szemmel l�that�an d�h�s volt, ami�rt az �jszaka k�zep�n megpr�b�ltunk lel�pni, s m�g fel is �breszett�k �t.

- M�gis mit gondoltatok, hogy csak egysze... Zelgadis �rfi! - �gy l�tszik az, hogy felt�nt neki a fi� jelenl�te, n�mileg nyugtat�an hatott r�.

- Szi.. szi.. szia... - hebegte ijedten Zelgadis.

- H�l' istennek. - gondoltam. - Zel a mi k�tszeres megment�nk...

- Mit keresel errefel�? - sz�geztem a fi�nak a k�rd�st. - Csak nem kapt�l egy f�lest az �h�tott var�zslattal kapcsolatban?

- Sajnos nem...

(Istenem! Megint depresszi�s lesz!)

- �... De szerintem nem is fontos! - pr�b�ltam felvid�tani.... - Ahhoz a sz�rnyh�z k�pest eg�sz j�k�p� vagy! - ...csak nem igaz�n j�tt �ssze...

- K�ssz...

- Ajjaj... azt hiszem siker�lt v�rig s�rtenem. - s�gtam oda Amelia-nak, aki csak helyeselni tudott.

Ezek ut�n k�sz csoda volt, hogy lehetett Zelgadissal �rtelmesen sz�tv�ltani �s nem hagyott ott r�gt�n.

- Sz�val? Mi sz�l f�jt erre?

- Gondolom ti is hallottatok a haj� elt�n�sekr�l...

Lehet, hogy jobb lett volna, ha nem mondja ezt el, mert �gy f�ltan�i lehett�nk Amelia igazs�g himnusz�nak �s, hogy mennyire csod�lja Zelgadist, ami�rt az igazs�g oldal�n harcol... Szeg�ny fi�....

- Amelia! Lenn�l sz�ves lesz�llni az asztalr�l? - kergettem le a l�nyt a csapos figyelmeztet� tekintete miatt.

- Teh�t - kezdte �jra Zelgadis. A haj� elt�n�sek m�g�tt egy Yukyde nev� sz�rny �ll. Egy r�gen feled�sbe mer�lt s�rk�nyfaj istene. Ugyan Rezo-t�l ismertem a legend�j�t, de nem is gondoltam, hogy val�ban l�tezik, am�g tegnap a tengeren nem tal�ltam valamit, ami meggy�z�tt. - s zseb�b�l el�vett egy arany darabot. Azon nem m�s, mint Yukyde k�pm�sa volt.

- Mondd csak Zelgadis �rfi. Hogy is sz�l az a t�rt�net? - tette fel a k�rd�st Amelia.

- A legenda szerint, Yukyde a bronzs�rk�nyok vezet�je volt. A sz�rnyh�bor�ban az istenek oldal�n �llt, de a h�bor� elh�z�d�s�val egyre jobban eluralkodott rajta a hatalomv�gy. V�g�l �t�llt Shabranigdou oldal�ra gy�zelmet rem�lve, s ezzel el�rulta a s�rk�nyok faj�t. De nem csak hogy nem gy�ztek, m�g faj�nak nagy r�sze is elpusztult. A h�bor� v�g�vel pedig a bronzs�rk�nyokat �s Yukyde-t a v�z al� sz�m�zt�k. �m miel�tt a v�zoszlop teljesen �sszez�rult a s�rk�nyok feje f�l�tt, Yukyde bossz�t esk�d�tt. Az�ta senki sem hallott r�luk.

- Aha. �s szerinted egy r�gi t�rt�net �s egy t�r�tt k�p el�g ahhoz, hogy bebizony�tsd, t�nyleg ez a s�rk�nyisten �ll minden m�g�tt? - k�rdeztem gyanakodva.

- Nem. Igazad van. De te ismersz olyan m�gust, akinek van el�g ereje, hogy kord�ban tartson egy M�lytengeri T�k�r D�mont?

- Mit? Az t�madott volna meg?

- Pontosan.

- Nekem nem t�nt �k�rnek... - Gourry val�sz�n�leg �gy �rezte, hogy kezd nagyon kiesni ebb�l a besz�lget�sb�l...

- T�k�r! Nem �k�r! �k�r az te vagy! - veszettem el �jra a t�relmem. - Sz�val. Igazad van. Rezo ut�n nem ismerek olyan m�gust, aki k�pes lett volna egy sz�rnyet az ir�ny�t�sa al� vonni. De akkor mi�rt akarna meg�letni?

- Azt hittem ez vil�gos. Hiszen te gy�zted le Shabranigdou felt�madt r�sz�t, Zannaffar-t �s a Copy Rezo-t, Phibrizzo-t, a pokolszolg�t �s rengeteg hasonl�an er�s sz�rnyet. De amit�l a legink�bb tarthat. K�pes vagy ir�ny�tani a Giga Slave-t.

- Igen, ez igaz. Val�ban siker�lt m�r haszn�lnom, de ne felejtsd el! Egyszer m�r kics�szott a kezemb�l.

- Lina kisasszony! - sz�lt k�zbe Amelia. - Nem lehet, hogy Yukyde is azt akarja, hogy cs�sszon ki a kezedb�l a Giga Slave?

- De akkor mi�rt akart volna meg�lni?

- �n ink�bb azt k�rdezn�m, hogy mi�rt nem �lt meg. Mindk�t lehet�s�g el�g val�sz�n�. Ha tart t�led, akkor jobb, ha vigy�zol magadra, de vel�nk kell, hogy j�jj, �s seg�tened kell elpuszt�tani �t. De amennyiben t�ged akar felhaszn�lni a vil�g elpuszt�t�s�hoz, akkor jobb, ha te itt maradsz.

- Nincs mese, itt d�nteni kell. - s�hajtott Amelia.

- Val�ban. De j�l meg kell gondolnunk, mert ha rosszul v�lasztunk, lehet, hogy soha t�bbet nem kell d�nt�st hoznunk.

- Jaj! Zelgadis �rfi! Ne l�gy m�r ennyire bor�l�t�! Hisz az...

- AZ IGAZS�G MINDIG GY�Z... - motyogtuk unottan a m�r megszokott mondatot. Kiv�tel Amelia, aki nagyon is �lvezi, ha kimondhatja kedvenc szav�t: IGAZS�G!