A dupla katakana/hiragana

A dupla kana két kana jelből áll, de csak egy hangot jelöl. Célja a (mássalhangzó_y_magánhangzó) felépítésű hangok leírása. Írásmódja a következő: egy mássalhangzó(+i) + /ya/ vagy /yo/ vagy /yu/. Például:

A mássalhangzó lehet tehát /k/, /g/, /s/, /z/, /t/, /d/, /n/, /h/, /b/, /p/, /m/ és /r/.

 Városok=Tokio

2. A számok

 0 (rei)

1 (ichi)

2 (ni)

3 (san)

 4 (yon)

5 (go)

6 (roku)

7 (nana)

8 (hachi)

9 (kyuu)

10 (juu)

A tíz feletti számok képzése igen logikus módon történik: 11 = 10 + 1, 12 = 10 + 2, 20 = 2 x 10, 21 = 2 x 10 + 1. Igy tehát:

11 (juuichi)

12 (juuni)

20 (nijuu)

21 (nijuuichi)

30 (sanjuu)

100 (hyaku)

1000 (sen)

A számok kiejtése helyiértékenkénti felolvasást jelent: 452 kimondva 4 x 100 + 5 x 10 + 2 (yon hyaku go juu ni). Ha egy érték nulla, akkor ki kell hagyni a számot és a helyiértéket is, ha 1, akkor csak a helyiértéket kell mondani (7008 - nana sen hachi, 156 - hyaku go juu roku).

A japán nyelv nem közvetlenül a főnévhez kapcsolja a számnevet, hanem birtokos esetet (/no/) és egy ún. "számlálót" használ. A számláló sokféle lehet aszerint, hogy milyen jellegű főnévhez kapcsoljuk. Az emberi lények számlálója:

nin

A nem ember, de mozogni képes élőlényeké:

hiki

A gépeké:

dai

A dolgoké, melyeknek hossza van (kötél, film, stb.):

hon

Így például:

három macska (san biki no neko)

San - három, biki - számláló (a b módosult kiejtés), no - birtokosjel, neko - macska.

A metrikus számlálók katakana jelekkel kerülnek leírásra:

méter (meetoru)

kilogramm (kiro)

euro (yuuro)

A számnevekhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy a japán nyelvben nincsennek hónapnevek, a szám+gatsu (hónap) névvel illeti a hónapokat:

5. hónap = május (go gatsu)