13.r�sz

N�ha kell egy kis nyugalom…

Ez a fejezet 12 �ven aluliaknak nem aj�nlott!

Nem viszi el�r�bb a t�rt�net fonal�t, sz�val 12 �ven aluliak, ne olvass�tok, nem maradtok ki semmib�l!

Mik�zben s�t�ltak, Inuyasha mindent elmes�lt Jonh-nak Kagur�r�l.(nem tartott sok�ig elmondani azt a „rengeteg” inform�ci�t.) Mire vissza�rtek, m�r mindenki ott volt. Kagome, Sango, Miroku, Shippou �s Kirara el�sz�r bizalmatlanul tekintettek a „j�vev�nyre”, de a bemutatkoz�s �s Inuyasha besz�mol�ja ut�n megv�ltozott a v�lem�ny�k. A l�nyoknak nagyon tetszett az �j ismer�s udvarias modora. F�leg Kagome volt elragadtatva t�le.(„V�gre valaki, aki nem olyan bunk�, mint Inuyasha!”) Miut�n a csapat �sszebar�tkozott az „idegennel”, tov�bbindultak.. Egy ideig egy�tt mentek, de m�snap est�re Kagur�nak mennie kellett, hogy ne keltsen gyan�t t�voll�t�vel. Nem mehettek vele a t�bbiek, hogy v�gezzenek Narakuval, mert az id� alkalmatlan volt r�. �jhold est�je volt, Inuyasha elvesz�tette d�moni k�pess�geit, �s emberr� v�lt. N�lk�le pedig nem vehetik fel a versenyt a szellemmel. Jonh-nak nagyon nehez�re esett elengedni Kagur�t, mivel m�r el�g j�l „�sszemelegedtek”. A n� b�cs�z�sk�nt s�gott valamit Jonh f�l�be, melynek hat�s�ra a f�rfi eg�sz �jjel mosolyogva �lt. Inuyasha aznap emberi mivolt�nak k�sz�nhet�en jobban vonz�dott Kagom�hoz, �gy mindv�gig k�r�l�tte s�rg�l�d�tt. Sango a bemutatkoz�sn�l j�l l�that�an el volt ragadtatva Jonh-t�l, ez�rt is Miroku f�lt�keny lett, �s k�l�n�sen kedvesen viselkedett vele. Kiss� t�volabb h�vta a t�bbiekt�l, �s az ottani kis patak partj�n udvarolt a l�nynak, an�lk�l, hogy fogdosta volna.(!)Sango nagyon �r�lt a szerzetes t�rsas�g�nak. Inuyasha, mint ahogy emberr� v�l�s�nak �jszak�in szokta, egy percet sem aludt. A t�bbiek is virrasztottak. Szerencs�re semmi �s senki sem zavarta meg a kellemes este nyugalm�t. Azt�n egyszercsak egy hangos puffan�sra lettek figyelmesek. Mindenki felpattant, megragadt�k fegyvereiket, hogy harcba �llhassanak a zaj okoz�j�val. De harcra semmi sz�ks�g nem volt. Csak Jonh aludt, �s d�lt el �lm�ban. Mindannyian sz�les mosollyal nyugt�zt�k az esem�nyt. Shippou �s Kirara is a kialudt t�z mellett szuny�k�ltak m�r. Sango �s Miroku visszamentek az im�nti hely�kre, �s folytatt�k, amit elkezdtek. ( Kagome �s Inuyasha is t�volabb vonultak, de az ellenkez� ir�nyba. �gy senki sem hallhatta, vagy l�thatta, mir�l besz�lnek, �s mit csin�lnak. �k ugyancsak a patak partj�n telepedtek le.

-N�zd, Inuyasha! -sz�lalt meg Kagome. -Ott a patak forr�sa! -ermelte fel jobb karj�t, �s a forr�s ir�ny�ba mutatott. Egy apr� t�ba csobogott a tiszta, �s teljesen �tl�tsz� v�z, hogy azt�n patakk�nt folytassa �tj�t eg�szen addig, m�g egy foly�ba nem �mlik, �s �gy tov�bb.

-Menj�nk oda! -aj�nlotta fel Inuyasha. K�zenfogta Kagom�t. A t�medret szikl�k hat�rolt�k, �s a k�rny�k�n is voltak kisebb-nagyobb k�t�mb�k. K�zvetlen�l a partj�n�l a term�szet m�vek�nt a szikl�k egy k�rt form�lva tornyosultak. A k�t fiatal megm�szta a k�veket, �s n�h�ny m�ter �tm�r�j� k�r belsej�ben nem tal�ltak semmit, csak selymes f�vel ben�tt puha f�ldet. Nem mentek be oda, a k�vek tetej�n �ltek tov�bb. N�zt�k a felh�tlen, csillagos �gboltot. F�lledt id� volt. Inuyasha levette a fels�j�t, �s maga mellett �sszehajtogatta.

-Nekem is nagyon melegem van. -jegyezte meg Kagome.

-Akkor vedd le a fels�d. -tan�csolta a hanyou.

-De Inuyasha! Hisz azalatt m�r nincs ruha! -vetett egy kicsit gyanakv� pillant�st a f�rfire. M�g akart mondani valamit, de nem siker�lt, mert a melegt�l kicsit megsz�d�lt, �s majdnem leesett a k�t m�teres szikl�r�l. Inuyasha k�nnyed�n elkapta a csukl�j�t, �s visszar�ntotta. A l�ny el�jult. �l�be kapta, �s odavitte a forr�shoz. Megmosta hideg v�zzel az arc�t, de nem �bredt fel r�. Karjai k�zt tartva ment vele vissza, majd �gy d�nt�tt, beviszi a sziklak�r k�zep�re. N�h�ny perc m�lva Kagome mag�hoz t�rt. Fel�lt, �s a mellette �l�re n�zett.

-M�r jobban vagy? -k�rdezte agg�dva a f�ld�mon.

-Igen, sokkal. Mostm�r mintha kicsit leh�lt volna a leveg�.-

-Szerintem ugyanolyan forr�s�g van… Tal�n az seg�tett, hogy levettem a bl�zod…-

-Mit csin�lt�l?!? -d�bbent le a n�, �s v�gign�zett mag�n. T�nyleg nem volt rajta a fels�je. V�delmez�en maga el� tartotta karjait, takarva ezzel majdnem meztelen test�t. Miel�tt b�rmi m�st tehetett volna, Inuyasha megfogta a csukl�j�t, m�sik kez�vel pedig gyeng�den meg�rintette az arc�t. V�gigsim�totta ujjai v�g�vel a nyak�t, majd a l�ny �ll�t picit feltartva megcs�kolta. Kagome m�r nem �nmag�val, sokkal ink�bb Inuyash�val volt lefoglalva. Mink�t kez�vel �t�lelte, mag�hoz h�zta, cs�kjait pedig sorra viszonozta. A s�t�t miatt csak most vette �szre, hogy kedves�n sincs fels�ruha. A szellem �lel�s�vel �s ajkaival fogva tartva engedte lassan fekv�helyzetbe Kagom�t. �ppen csak annyira szak�totta meg a cs�kot, am�g leh�zta a n�r�l szokny�j�t, azt�n �jra sz�j�ra tapasztotta az �v�t. A k�vetkez� pillanatban m�r a nyak�t cs�kolta v�gig, s pr�b�lta kikapcsolni melltart�j�t, de mivel m�g sosem l�tott ilyet, nem siker�lt neki. V�g�l egyszer�en let�pte r�la a „felesleges” ruhadarabot. Inuyasha keze lassan v�ndorolt le a n� combj�n, majd vissza, �s elkezdte leh�zni a n� als�nem�j�t.

-Ne, Inuyasha! -tolta el mag�t�l a fi�t Kagome.

-Mi�rt ne? -n�zett teljesen �rtetlen�l a szellem. -Hiszen szeretlek…-�jra meg akarta cs�kolni, de a n� elford�totta fej�t.

-Ha minden v�dekez�s n�lk�l megtenn�nk, az is lehet, hogy teherbe esn�k t�led. Ami ilyen fiatalon m�g nem lenne j�. -mondta ki Kagome az okot, �s kicsit elpirult, ami�rt ilyenekr�l kell besz�lnie. A f�rfi csak minden lelki erej�t �sszeszedve tudott elt�volodni a l�nyt�l. �gy�k�ban a v�gy m�g most sem sz�nt, de az�rt megbocs�t� volt a hangja.

-Meg�rtelek…-suttogta el a sz�t. Fel�lt, f�loldalasan, b�r ink�bb h�tat ford�tva a m�g mindig egy sz�l semmiben fekv� Kagom�nak. A l�ny egy ideig csak figyelte szomor�an s�hajtoz� p�rj�t. Am�g egy er� sz�lfuvallat az ez�st�sen csillog� hajat a d�mon v�lla f�l�tt el�re nem dobta. A nyakl�nc, Inuyasha b�re, �s a h�t�n maradt, hosszan lel�g� hajtincsek l�tt�n Kagome ellen�llhatatlanul megk�v�nta a f�rfit, h�tulr�l �t�lelte, mag�hoz h�zta, �s ott fojtatt�k, ahol abbahagyt�k, imm�r meg�ll�thatatlanul. Miut�n a szikl�k k�z�tt k�tszer is egyes�ltek, a h�s�gre hivatkozva Inuyasha karjaiban a tavacsk�hoz vitte kedves�t, s a v�zben �jra egym�s�i lettek.

Reggel Kagome arra �bredt, hogy a k�k�rben fekszik, egy�tt Inuyash�val. B�r fogalma sem volt, mikor j�ttek ide vissza. Olyan gy�ny�r� volt az �jszaka… na, ha ett�l nem esik teherbe, akkor semmit�l! Gondolta, de most m�r nem �rdekelte semmi. Inuyasha itt van mellette, ez a l�nyeg. P�r perc m�lva a f�rfi is fel�bredt. Cs�kkal k�sz�nt�tt�k egym�st, majd sz�les mosoly k�s�ret�ben sz� n�lk�l �lt�zk�dni kezdtek. Egym�s derek�ba kapaszkodva s�t�ltak vissza a t�borhely�kre. Miroku Sango v�ll�t �tkarolva �lt, �s v�rtak a s�l� reggelire. A t�bbiek is mellett�k voltak m�r. Kagome �s Inuyasha ugyancsak a t�z mell� telepedett. Senki nem lep�d�tt meg azon, hogy �sszej�ttek a p�rok, hisz ez eddig is olyan term�szetesnek t�nt. B�kess�gben elk�lt�tt�k reggelij�ket, �s tov�bb�lltak. �tjuk a legnagyobb nyugalomban telt… N�ha kell ilyen is… J

14.r�sz

Tov�bb a v�gzethez vezet� �ton

Er�ltetett menetben haladtak tov�bb. Ugyan sok �r�m t�rt�nt vel�k az ut�bbi egy-k�t napban, nem feledkezhettek meg Narakur�l.

-M�r nem lehet t�l messze! -mondta Inuyasha a m�g�tte j�v� t�rsainak. -Egyre er�sebben �rzem Naraku szag�t!-

-Inuyasha, nem pihenhetn�nk egy kicsit? -k�rdezte Miroku miut�n a f�radt Sangora pillantott. -Eg�sz nap nem �lltunk meg.-

-Nem �llhatunk meg egy ilyen helyen, ahol v�dtelenek vagyunk minden t�mad�s ellen! -ment tov�bb. A t�bbiek b�r k�nyszeredetten, de elismert�k igaz�t. Kagome el�refutott Inuyash�hoz. A f�rfi sz� n�lk�l �tkarolta Kagome derek�t, r�villantotta mosoly�t, �s egy puszit adott az arc�ra. N�h�ny percig �gy mentek, m�g Kagom�nak beugrott v�gre, mit akart mondani.

-Inuyasha…-

-Tess�k? -k�rdezte kedves mosoly k�s�ret�ben a d�mon.

-�gk�szil�nkot �rz�kelek.-

-� csak most sz�lsz? -emelte fel kicsit a hangj�t.  -Merre van?-

-Egyenesen el�tt�nk. -Inuyasha felkapta h�t�ra a l�nyt, �s fut�snak eredt.

-Gyertek ut�nunk! -ki�ltott h�tra a t�bbieknek. Alig indult el, m�ris meg�ll�sra k�nyszer�tette az el�tte elter�l� m�lyf�ld. Len�zett a t�bb t�z m�ter m�lys�gbe, majd hallotta, hogy mond valamit Kagome, de a mellette l�v� v�zes�s robaj�t�l nem �rtette a szavakat. T�volabb mentek.

-Mit mondt�l az el�bb, Kagome? Nem �rtettem a zajt�l.-

-Az �gk� a v�zes�s alj�n�l van! -jelentett ki a l�ny, �s jobbj�val a foly� ir�ny�ba mutatott. K�zben m�g�tt�k meg�rkezett a csapat t�bbi tagja. Lova h�t�n Jonh �s Shippou, Kiraran �lve Sango �s Miroku.

-Elmondan�d, mire ez a nagy rohan�s?! -torkolta le Sango a hanyou-t.

-Kagome �gk�szil�nkot �rzett. M�ghozz� a v�zes�sn�l. -mondta a k�rdezett.

-Akkor javaslom, hogy menj�nk oda. Mert ahol �gk�szil�nk van, ott tal�n megtal�ljuk Narakut is! -kapcsol�dott be a kupaktan�csba Jonh lov�t maga mellett vezetve elindult a javasolt ir�nyba. Mindny�jan k�vett�k.

-Inuyasha, mostm�r letehetsz. -jegyezte meg Kagome.

-Mi? Ja, persze.-azzal �vatosan letette h�t�r�l a l�nyt.

-Honnan ez a nagy �vatoss�g? -k�rdezte gyanakodva Kagome.

-Mostm�r a szok�sosn�l is jobban kell vigy�znom r�d… r�tok.-

-Tess�k??? Ezt meg hogy �rtsem? -�rtetlenkedett Kagome, miut�n felfigyelt arra, hogy mindenki �ket n�zi, halv�ny mosollyal arcukon.

-Tudod te azt. -Miroku �s Sango agy�ban pattant egy szikra, majd �rdekes m�don Sango Kagome, Miroku pedig Inuyasha mell� vet�d�tt. Sango r�gt�n a t�rgyra t�rt.

-Sz�val r�tok kell vigy�zni, mi?-sejtelmesked�,”�n mindent tudok” vigyor k�s�ret�ben.

-H���t… igen… tal�n…-v�laszolt Kagome f�lig v�r�sen. Ek�zben Miroku is belelend�lt a k�rdez�sk�d�sbe.

-Teh�t megvolt? -b�kte oldalba a szerzete Inuyash�t, �s kacsintott.

-I-i-igen…-pirult el a f�lszellem, de az�rt m�gis hozz�tette: -H�romszor…-

-Nah�t! Sosem gondoltam volna r�lad! B�r nekem 7 a rekordom egy �jszaka alatt. -h�zta ki mag�t Miroku.

-Sangoval? -k�rdezett r� halkan a kutyad�mon.

-���… egyel�re m�g nem. De dolgozom az �gy�n. -f�lhangon besz�ltek, nehogy a l�nyok meghallj�k �ket.

-Teh�t neked nem siker�lt! -reag�lt az elhangzottakra g�nyosan a hanyou. Azt�n egym�st g�nyolva kezdtek veszekedni, dics�rve magukat, pocskondi�zva a m�sikat, persze csak halkan. V�gre le�rtek a v�zes�s alj�hoz. K�zben a k�t h�m nem hagyta abba a vit�t. A v�zfal m�g�tt egy barlang volt. Bementek, �s l�tt�k, hogy h�rman �lnek odabent. Inuyasha csak most figyelt egy�b dolgokra is, �s r�gt�n meg is jegyezte:

-Mi ez a rettenetes szag? -a barlang v�g�ben az egyik alak fel�llt.

-M�r megint r�m tal�lt�l, palotapincsi?

15. r�sz

�tok

-Kouga! Te meg mi�rt k�vetsz �lland�an minket?! -torkolta le Koug�t Inuyasha.

-Meg�r�lt�l, te korcs?! Ti j�ttetek ut�nunk!-

-�hmm… Kouga-kun, az�rt j�tt�nk ide, mert �gk�szil�nkokat �rz�keltem. Esz�nkben sem jutott, hogy veled fogunk itt tal�lkozni. -tiszt�zta a helyzetet Kagome.

-Kagome! H�t nem l�tod? A szerelem vezetett t�ged hozz�m! -mondta a farkas, �s Kagome mindk�z kez�t tenyer�be fogta.

-T�gulj t�le, te r�hes farkas! -Inyuasha ell�kte Kagom�t�l a d�mont. -Besz�d helyett ink�bb add �t az �gk�szil�nkokat, amik a testedben vannak! -el�r�ntotta Tessaig�t, �s Kouga fel� suhintott vele.

-M�g mindig t�l lass� vagy, kutya! -elcik�zott a hanyou el�tt, majd egy r�g�ssal a f�ldre teremtette. Inuyasha egyb�l f�lugrott, �s megpr�b�lta le�tni ellenfel�t, de az elugrott, �s egy �jabb r�g�ssal, t�z m�terrel arr�bb rep�tette a f�ld�mont. Kouga a f�ld�n fekv� fel� futott egy torn�d� sebes�g�vel. Az �jabb t�mad�st Inuyasha �ppencsak ki tudta v�deni. A k�vetkez� �t�sn�l lefogta Kouga �kl�t, �s olyan er�vel gyomron v�gta, hogy a szellem t�rdre esett.

-�s most v�ged! Kaze no kizu! -ord�totta a kutyad�mon, �s lecsapott a Tessaig�val.

-Ne Inuyasha! Ne �ld meg! -Kagome ugrott kedves�hez, �lel�se k�zben meg is l�kte a hanyou-t, �gy a kard hatalmas ereje nem az eredeti ir�nyba ment, hanem a Kouga f�l�tti sziklafalat t�rte darabokra. A barlang teteje omlani kezdett.

-Kifel� mindenki! -ki�ltott Miroku-

-Gyere Kagome! -Inuyasha megpr�b�lta �lbe venni a l�nyt.

-�s Kouga? -k�rdezte k�nnyp�r�s szemekkel Kagome.

-Ne agg�dj! -mosolyodott el megnyugtat�an. -Majd visszaj�v�nk az �gk�szil�nkjai�rt!-

-Te �rz�ketlen! Tegy�l le! �n nem megyek el �gy, hogy rajta nem seg�tettem!-

-Kagome, ez nem a legalkalmasabb pillanat erre…-

-Engedj el! -elkezdett kap�l�zni.

-Sajn�lom, de nem tehetem. -Inuyasha felkapta, �s kifutott vele a barlangb�l. Egy perc sem telt bele, �s a barlang hely�n csak egy k�rak�s �llt. Kagom�nak eleredtek a k�nnyei.

-Szeg�ny Kouga…-let�r�lte k�zfej�vel a k�nnyeket. -Inuyasha, hogy tehetted? Meg tudtad volna menteni…-

-Ennyire fontos volt neked az �tkozott ordas? -a f�lt�kenys�g szele kezdte belengni a besz�lget�st.

-Tudod, hogy nem err�l van sz�!-

-Persze… V�rj egy kicsit. Mi ez a hang? Az egyik k� megmozdult!-

-Kouga! -ki�ltott vid�man Kagome, �s a szikl�k al�l kim�sz� farkasd�mon fel� szaladt.

-Kagome! Komolyan agg�dt�l �rtem? Nem kellett volna! Tudhatn�d, hogy egy ilyen nyomorult korcs nem tud meg�ln…-nem tudta folytatni. Hirtelen Naraku jelent meg a m�g�tte, s egy karddal sz� n�lk�l lesz�rta Koug�t.

-H�t �jra tal�lkoztunk! -h�zta sz�les mosolyra sz�j�t Naraku. -Tudj�tok, hogy nem szeretem magam elv�gezni a piszkos munk�t, de m�r csak n�h�ny �gk�szil�nk van, amit nem szereztem meg. -Egy l�thatatlan er� seg�ts�g�vel kivette Kouga l�baib�l �s karj�b�l a szil�nkokat. -Mostm�r csak h�rmat kell megszereznem. -mondta diadalittas mosoly k�s�ret�ben.

-Te undor�t� szellem! -ki�ltott Inuyasha. -Engedd el azt a szerencs�tlen farkast! Sz�lv�g�!-�m a t�mad�s lepergett Naraku v�d�pajzs�r�l.

-Mi hitt�l? Nekem m�r nem �rtanak az ilyen sz�nalmas t�mad�sok! -er�sebben beled�fte �ldozat�ba a kardot, �gy hogy a penge v�ge Kouga mellkas�n j�tt ki. A farkasd�mon �v�lt�tt f�jdalm�ban. Seg�ts�g�re sietett n�h�ny, a k�rny�ken tany�z� farkas, de Naraku csak felemelte kez�t, �s az �llatok mind egy sz�lig elpusztultak. Mivel a sz�r�s a t�dej�t �rte, Kouga m�r csak halkan ny�gd�cselt. Naraku megforgatta a kardot a f�rfi test�ben, lassan, hogy min�l nagyobb f�jdalmat okozzon. Kouga �v�lt�se visszhangzott a szikl�k fal�r�l. Kouga hangja folyamatoss� v�lt, de nem artikul�latlan torokhang volt ez. El�sz�r csak szavak csaphatt�k meg a figyel�k f�l�t, majd ezek eg�sz mondatokk� teljesedtek. Csak az utols� szavak hangosodtak f�l annyira, hogy mindenki hallhassa:

-… K�nz�n �l� farkasatok

Kardommal egy�tt h�sodba v�jjon!-

Kouga ezeket m�r mindent t�lharsogva ord�totta, majd el�r�ntotta jobbj�r�l kardj�t, �s teljes erej�b�l a m�g�tte �rdekl�dve figyel� Naraku oldal�ba sz�rta. Naraku hirtelen fel se fogta, mi akart ez lenni. Megragadta Kouga csukl�j�t, �s azzal egy�tt k�nnyed�n kih�zta mag�b�l a farkasd�mon kardj�t.

-Azt hitted, ebbe belehalok, ostoba farkas? -k�rdezte a szellem, majd nevetni kezdett. A jelenetet farkasok hangja t�rte meg. A hang ir�ny�b�l n�h�ny farkas k�zeledett hihetetlen sebess�ggel. Naraku felemelte karj�t, hogy egy energianyal�bbal meg�lje a val�sz�n�leg Kouga seg�ts�g�re �rkez� �llatokat. A t�mad�s ut�n hatalmas porfelh� keletkezett.

-Ennyi volt. -mosolygott Naraku. -Hol is tartottam? �, m�r eml�kszem! -�s m�g egyszer megforgatta a kardot Kouga h�t�ban. -Ideje, hogy meghalj v�gre! -�m ekkor az im�nt �rkez� farkasok �jra hallatt�k hangjukat, �s m�r vesz�lyesen k�zel voltak Narakuhoz. A fut� farkasokat �jabb t�mad�ssal pr�b�lta elpuszt�tani a szellem, de sikertelen�l. De m�g mindig nem f�lt t�l�k, hiszen a v�d�pajzson nem juthatnak �t. Az els� farkas r�rontott Narakura, aki nyugodt arccal v�rta, hogy ellenfele lepattanjon a v�d�pajzsr�l. De a farkas �thatolt a pajzson, �s �tharapta Naraku karj�t, azt, amelyikben a kardot tartotta. J�tt a k�vetkez� farkas, majd az ut�na j�v�, �s �gy tov�bb, mind Narakut akarta meg�lni. A farkasok t�bbsz�r beleharaptak Narakuba, aki k�nytelen volt menek�l�re fogni a dolgot, mert nem tudta elpuszt�tani a vad�llatokat. V�g�l felrep�lt a leveg�be, let�r�lte arc�r�l a v�rt, �s leki�ltott Inuyash��knak:

-Ne higgy�tek, hogy most tal�lkoztunk utolj�ra! Az �gk� teljes lesz, �s akkor elpuszt�talak benneteket! -azzal amilyen gyorsan csak tudott, elmenek�lt. A farkasok pedig tov�bbra is k�vett�k.

-Kouga, j�l vagy? -szaladt oda a szellemhez Kagome. Kouga kardj�ra t�maszkodva nagy nehezen felt�rdelt, �s megfogta Kagome kez�t.

-Nyugodj meg Kagome… t�l�lem.