Minden megt�rt�nhet!!!

XIII. Fejezet: Mi lesz most vel�nk?

-Kagome sokat s�r mostan�ban nem? -k�rdezte Rin Shippout mikor le�rtek egy kis forr�shoz, ahonnan vizet akartak vinni.

-Igen! Rengeteget! Nagyon sajn�lom de, nem tudom, hogy mi lehet a baja.

-N�zz oda! –mutatott a l�ny az erd� fel�.

-Kagome az! Megint elbujik az erd�be hogy ne l�ssuk a f�jdalm�t.

-�n ut�na megyek –mondta Rin �s indulni k�sz�lt, de, Miroku megfogta a v�ll�n�l.

-Ne! Hagyd most!

-Igaza van a szerzetesnek! Egy kis mag�nyra van most sz�ks�ge.(Sango)

-De mi�rt? Ezt �n nem �rtem!(Rin)

-Tudod nagyon kik�sz�lt att�l a szellemt�l!(Sango)

-De az m�r majdnem egy hete volt!(Shippou)

-Bizony! (Rin) �s mindig elb�jik! Nekem ez nem tetszik!

-Egyik�nk se n�zi j� szemmel a b�nat�t. De nem tehet�nk �rte sajnos semmit.(Sango)

-Sango! Te tudod hogy mi a baja?(Shippou)

-H�t csak sejtem! De ha igazam van, akkor t�nyleg nem seg�thet�nk rajta egyel�re.

-Sango! K�rlek, mondd el!(Miroku)

-Nem lehet! –n�zett a kicsikre a szellem�rt�. Szerencs�re a szerzetes �rtette a c�lz�st.

-Shippou, Rin! Nem vinn�tek be ezt a kis vizet InuYash�nak?(Miroku)

-De! Sz�vesen! –mondt�k �s elindultak a v�zzel.

-Sango te mit gondolsz Kagome �gy�vel kapcsolatban?
-�n azt hiszem az�rt s�r olyan sokat, mert ugye a k�ton kereszt�l k�zlekedett a k�t vil�gban az…

-… �kk�vek seg�ts�g�vel. Egyre gondoltunk. �s az �kk� n�lk�l nem tud hazamenni a saj�t vil�g�ba.

-Szeg�ny Kagome! Megszakad a sz�vem. Csak tudn�nk minek kellett annak a n�nek a szil�nk.

-�n tudom. –kezdte Miroku. Eml�kszek egy-k�t dologra…p�ld�ul arra, hogy mikor AsaYoru megkapta az �kk�vet akkor a magasba ugrott �s egy toll v�rta, amin elrep�lt.

-Arra gondolsz ,hogy Kagura?

-Igen arra!

-Miroku! Mi lesz �gy vel�nk? Naraku m�r nagyon er�s!

-Nem tudom Sango. –mondta szerzetes �s meg�lelte a l�nyt.

-���!!!

-Mi a baj Miroku? J�l vagy?

-A kezem…az �rv�ny. �rzem hogy egyre nagyobb. –mondta majd eszm�letlen�l esett �ssze.

-Miroku! Miroku! Ne!

-Sango bevitte a szerzeteset a kunyh�ba InuYasha mell�.

-Sango! Seg�ts fel!

-Nem! Maradj fekve!

-NEM! Vesz�lyes, ha itt maradok!

-Ugyan nem lesz semmi baj!(Sango) 

-Igen Miroku maradj –�lt fel InuYasha is.

-Na j�! Egyezett bele a szerzetes, de r�gt�n el�jult amint ezt kimondta.

-Miroku!(Sango)

-Hol van Kagome?(InuYasha)

-Az erd�ben.

-Megkeresem.

-Rendben. V�rj, seg�tek fel�llni.

-Nem kell! �pold ink�bb Mirokut. Neki nagyobb sz�ks�ge van r�d, mint nekem.

-Sango b�lintott InuYasha pedig kiment a kunyh�b�l. Beleszagolt a leveg�be �s r�gt�n meg�rezte Kagome finom illat�t �s vele egy�tt a l�ny v�r�nek szag�t is. Amilyen gyorsan csak tudott elindult a l�ny fel�.

-Rin! –s�gta oda a r�ka d�mon a l�nynak mikor l�tta, hogy InuYasha el�rt az erd�be.

-Menj�nk ut�na.

-J�!

-De csak halkan.

-Rin b�lintott, k�zen fogta Shippout(aki erre elv�r�s�d�tt) �s elindultak Inuyasha ut�n.

Mikor a hanyou megl�tta a l�nyt az �pp a k�tba ugrott bele!

-Ne! Kagome ne menj! –gyorsan a k�thoz futott �s belen�zett. Kagome �lt a rengeteg csonton �s s�rt.

InuYasha gyorsan kih�zta a l�nyt.

Ek�zben Shippou �s Rin elbujt egy bokor m�g�.

InuYasha v�gig  n�zet a Kagom�n, t�bb sebb�l v�rzett. A k�tban hever� csontok fels�rtett�k a b�r�t. „Ezek szerint m�r t�bbsz�r is beleugrott a k�tba.”

-Kagome! Mi�rt csin�lod ezt, �s mi�rt s�rsz?

-Hogy lehetsz ilyen ostoba??? –ord�totta a l�ny.

-Nem tudok hazamenni! SOHA!

-De…mi�rt?

-Mert az �kk�vek nincsenek n�lam! -m�g mindig ord�tva

-De…mi�rt?

-Csak azt tudod k�rdezni, hogy mi�rt? Elvette m�ltkor az a szellem. –mondta a l�ny ord�tva �s rettenetesen zokogva.

-Ka-Kagome! Az�rt adtad, oda hogy megments? –a fi�nak esz�be jutott az a reggel. AsaYoru vill�mokkal t�madott �s az �kk�veket akarta.

A l�ny nem v�laszolt csak tov�bb s�rt.

-Nem kellet, volna!

-De igen! K�l�nben meghalt�l volna!

-De…- a fi� azonban nem fejezte be a mondat�t, hanem meg�lelte a s�r� l�nyt.

-Nyugodj meg! Minden rendben lesz! –kezdte a f�lszellem, de Kagome f�lbeszak�totta.

-Nem! Semmi sem lesz rendben? H�t nem �rted? Naraku er�sebb minden egyes megszerzett �kk�szil�nk ut�n �s �rzem a n�gy l�lek szent �kk�ve nem sok�ra teljes lesz, �s akkor nem tudjuk meg�ll�tani Narakut! –a l�ny ki akart szabadulni a fi� �lel�s�b�l azonban a hanyou nem engedte el.

-Haza akarok menni! –�v�lt�tte a l�ny �s k�zben InuYasha mellkas�t verte �kl�vel.

-Engedj el! Nem �rted?

- Nem engedlek el!

-InuYasha ne k�nyszer�ts, arra hogy kimondjam, hogy …. –azonban a sz�t nem tudta kimondani, mert a fi� megcs�kolta, de a l�ny kiszabadult az �lel�s�b�l �s elszaladt.

-Most ne –ki�ltotta vissza �s elt�nt az erd�ben.

-KAGOME! –kiab�lta InuYasha viszont a l�ny nem fordult vissza.

„Mi lesz most vel�nk???” –mindenki ezt k�rdezte mag�t�l. Kagome InuYasha Sango Miroku Shippou �s Rin. M�g Kirara is nagyon szomor� volt.

Minden megt�rt�nhet!!!

XIV. Fejezet: Naraku csatl�sa

-Tess�k Naraku! Fogadd el ezt a kis apr�s�got szerelmem jelk�pek�nt. –mondta egy titokzatos l�ny.

-K�sz�n�m sz�pen. –�s �tvette l�ny aj�nd�k�t. Egy �vegcse volt az, amiben 7 darab szil�nk volt. 6 darabot Kagom�t�l lopott el egyet pedig Koug�t�l.

-Mostm�r csak 2 darab hi�nyzik �s az �kk� ism�t teljes lesz, hatalmam pedig meg�ll�thatatlan. –mondta mosolyogva Naraku.

-Neked pedig h�l�s k�sz�netem –fordult a l�nyhoz. Odal�pett hozz� mag�hoz r�ntotta �s vadul m�gis szenved�lyes cs�kolni kezdte. A l�ny sem habozott, viszonozta a cs�kokat.  Naraku felkapta  a l�nyt, de ajkait nem vette le a l�ny�r�l. Egy ablak el�tt vitte el, ahova bes�t�tt az esti hold f�nye �s mindkettej�ket bevil�g�totta. Ekkor megcsillant a n� smaragdz�ld haja. Aznap este Naraku �s AsaYoru t�bbsz�r is egym�s� lettek.

-Undor�t� ez a Naraku! Hogy egyszerre h�ny vasat tart a t�zben. Jegyezte meg Kagura m�snap reggel Kann�nak.

-Te azt�n agyon j� besz�lget�partner vagy mondhatom. Mintegy b�bu! ���… Hagyjuk. –azzal fak�pn�l hagyta h�g�t �s a palota kertj�ben s�t�lgatott.

-„Ahhoz k�pest, hogy ez az eg�sz csak egy illuz�� m�g nagyon is sz�p.” -gondolta a sz�lboszorka.

Sz�ve legm�ly�n ut�lta Narakut, pedig � adott neki �letet de milyen �let az, ahol az embernek (szellemnek) nincsen szabad akarata?

-Undor�t�! –mondta ki v�g�l azzal el�h�zott egy tollat a haj�b�l, feldobta a magasba �s elrep�lt vele.

-Remek megint ugr�lhatok! M�gis honnan tudjam hogy hova ment Kohaku a szil�nkkal? Nem vagyok dajka! -mondta m�rgesen csak �gy mag�nak.

-InuYash��k egy kis ideig m�g a faluban maradtak. Miut�n �gy �rezt�k, hogy tov�bb indulhatnak, elb�cs�ztak �s elindultak az erd�ben. Shippou �s Rin Kirara h�t�n utaztak, aki a kedv�k�rt nagymacsk�v� alakulva r�tta az erd�t. InuYasha vezet�k�nt ment el�l. Sango �s Miroku Kirara el�tt mentek, b�r szomor�ak voltak m�gis vid�man besz�lgettek. Kagome a Shippou�k ut�n ment p�r m�terrel lemaradva. Szemei m�g mindig v�r�sek voltak a sok s�r�st�l.

-n�zz�tek! Egy fi� van az erd�ben! –ki�ltotta Rin a t�bbieknek.

-Sango ez Kohaku! –sz�molt be a r�kad�mon a l�nynak.

-Kohaku! V�rj! –�s a fi� ut�n rohant.

-Kirara te maradj itt Shippouval �s Rinnel! Kagom�nak se engedd, hogy ut�nunk j�jj�n! InuYasha! Mehet�nk? (Miroku)
-Persze!

Mikor oda�rtek a szellem�rt�l�ny egy fi�t �lelgetett.

-Kohaku! J�l vagy?
-I-Igen -kezdte megillet�dve a fi�. –De honnan tudod a nevemet?

-Nem sz�m�t �s �jra meg�lelte �cs�t.

-Miroku! InuYasha! Teljesen j�l van! N�zz�tek! Ugye vel�nk j�het, vagy �n megyek el.

-Persze hogy vel�nk j�n!(Miroku)

-Na j�! –egyezet bele InuYasha is.

Sango boldogan ment vissza a t�bbiekhez.

-N�zz�tek, ki van itt!

Kirara visszaalakult kiscic�v� (k�zben a k�t gyerek lesz�llt r�la) �s boldogan szaladt �s d�rg�l�dz�tt oda r�gi gazd�j�hoz.

-Szia! –simogatta meg a fej�t Kohaku.

-Na induljunk tov�bb!(InuYasha)

-Ek�zben Kagura megtal�lta a kis csapatot de �gy nem tudta visszavinni Kohakut ez�rt ink�bb visszarep�lt a palot�ba �s besz�molt a t�rt�ntekr�l Narakunak.

M�snap…

-Igen? Akkor csak egy ember…

-k�h�m… - AsaYoru szak�totta f�lbe Naraku mondand�j�t.

-Akarom mondani szellem, hozhatja vissza!

-AsaYoru!

-Igen? –felelte mosolyogva a szellemn�.

-K�rlek, hozd vissza nekem Kohakut!

-Re…

-Nem is! Csak a h�t�ban l�v� szil�nkot hozd nekem vissza. De Sango el�tt vedd ki, hogy l�thassuk m�rhetetlen szomor�s�g�t. –nevetet Naraku. Sz�ve teli volt gonoszs�ggal �s ezt nem is nagyon akarta leplezni…

-Ahogy �hajtod! M�r indulok is!

-Ugyan hova sietsz? El�g lesz, ha csak holnap m�sz! –mondta mosolyogva majd megcs�kolta a l�nyt. Eg�sz �jszaka egy�tt voltak ak�rcsak a kor�bbi est�ken…

Mindenmegt�rt�nhet!!!

XV. Fejezet: Egy l�lek t�voz�sa

-Kohaku m�r k�t napja van Sangoval �s a bar�taival. M�r megszerette �ket, �s �gy �rezte, hogy �j �letet kezdhet itt vel�k.

A kis csapat most kezdett �bredezni. Megreggeliztek k�zben, pedig besz�lgettek.

-�szrevett�tek, hogy egyre t�bb gyerek van vel�nk?(Miroku)

-Igen! M�r szinte olyanok vagyunk, mint egy nagy boldog… csal�d. –Kagome a mondat els� fel�t m�g gyorsan mondta a csal�d sz�n�l, azonban lelass�tott �s elszomorodott de az�rt arc�n egy er�ltett mosoly jelent meg arc�n.

-Kagome!

-Igen Rin?
-Ne agg�dj nem lesz semmi baj! J�? –�s meg�lelte az elszomorodott l�nyt. Kagome vissza�lelt b�r nem �rtette, hogy honnan tudhat Rin a szomor�s�g�r�l. Ezt l�tva Shippou sem akart kimaradni �gy � is felugrott a l�ny v�ll�ra �s �t�lelte a nyak�t. Ezen a t�bbiek csak mosolyogni tudtak.

-K�sz�n�m –mondta zavar�ban a l�ny, majd elengedte a k�t gyereket.

-Na j�! Mostm�r induljunk –nyafogott InuYasha.

-Egyet�rtek! (Sango)

-Elind�ltak de kis id� ut�n a f�lszellem megtorpant.

-Mi az InuYasha?
-Szellemszagot �rzek.

-Shippou Rin Kohaku! B�jjatok el. – a h�rom eml�tett engedelmeskedett.

-AsaYoru!(InuYasha)

-�! Eml�kszel r�m? Ez nagyon kedves.

-Ccc�! Ez nem kedvess�g csak a szagod undor�t�! �rzem rajta Naraku gusztustalan b�z�t.

-Szerintem nem rossz! –mosolygott AsaYoru.

-Na de �llj ki velem!

-Most nem �rek r�, de majd megbesz�l�nk egy id�pontot, �s akkor majd ki�llok veled! Rendben?

-Mit k�pzelsz te magadr�l?

-Jaj hagyjuk m�r abba! Most nem ez�rt j�ttem. Hanem egy icike-picike dolog�rt! –ekkor h�velyk �s mutat� ujj�val mutatta milyen kicsir�l, besz�l. –pontosan akkora, mint egy �kk�szil�nk.

-NEM! Nem engedem! –kiab�lta a szellem�rt�l�ny. –most pedig meg�llek!

 -Nem-nem! Ma itt csak egy ember fog meghalni, aki m�r eleve halott –mondta mosolyogva.

-Hallgass! Takarodj innen.

-Mindj�rt! Csak ne s�rgess! – a l�ny a kez�t az �gre emelte majd a bokorra, ahol Kohaku rejt�z�tt, a fi� magasba r�ppent �s azt sem tudta, hogy mi van vele. Kohaku AsaYoruval az �gbe r�ppent majdnem 10 m�terre a f�ld felsz�n�t�l de m�g �gy is j�l lehetett l�tni, hogy mi t�rt�nik.

A szellem megfogta Kohaku h�t�ban l�v� szil�nkot, �s egy mozdulattal kit�pte hely�r�l. A fi�ba ekkor visszat�rtek az eml�kek sz�let�s�t�l eg�szen a mostani pillanatig. Kohaku zuhanni kezdett.

-Ne! Kohaku!(Sango)

-K�rlek InuYasha kapd el!(Kagome)

-Rendben. –azzal felugrott �s elkapta a fi�t �s visszaereszkedett vele a f�ldre. �vatosan lette �s od�bb ment, hogy Sangonak helyet szor�tson.

-Kohaku! K�rlek, ne halj meg!

-N�v�rem!

-„Mindenre eml�kszik” –�llap�totta meg Sango.

-Sajn�lom!

-Nem tett�l semmit, ami�rt haragudni k�ne r�d!

-De igen! –ekkor egy kis v�r csordult ki a sz�j�n. Sango let�r�lte. Kirara k�zben odas�t�lt a fi�hoz �s hozz�bujt.

-Szia Kirara! Te is bocs�ss meg!

-M�r mondtam! Nem tett�l…

-De igen! Meg�ltem ap��kat �s a t�bbi szellemirt�t! Majdnem veled is v�geztem. R�ad�sul rengeteg falut lem�sz�roltam! – a fi� ezt er�sseb hangs�llyal mondta k�nnyeivel k�szk�dve, de a harcot nem tudta megnyerni felett�k… s�rni kezdett. L�tva �ccse f�jdalm�t Sango sem b�rta tov�bb, � is s�rni kezdett.

-Ne agg�dj! Nincs semmi baj! Minden rendben lesz! Megl�tod!

-Nem! M�r semmi nem lesz a r�gi!

-Ne mondd ezt! –mondta elcsukl� hangon a szellem�r�

-Sango! �n szeretlek!(Kohaku)

-�n is szeretlek Kohaku!

-A fi� elmosolyodott szem�t becsukta, de ekkor kilehelte utols� lehelet�t is �s sz�ve sem dobbant t�bb�…

-Kohaku! –Sango leborult az �lettelen testre �s csak zokogott.

Kirara is �rezte, hogy baj van �s � pici k�nnyeket hullajtott.

Kagome odament Sangohoz �s �t�lelte, majd l�tva bar�tn�je f�jdalm�t � is s�rni kezdett. A fi�kn�l is megjelentek a f�jdalom jelei. Mindketten mozdulatlanul �lltak, nem tudt�k hogy mit tegyenek.  V�g�l mindketten let�r�ltek egy-egy k�nnycseppet arcukr�l, ami lecsordult a szem�kb�l.

-Sa-Sango! –kezdte �vatosan a Miroku. El kell temetn�nk.

-Sango nagy nehezen b�lintott. Fel�llt az �lettelen test mell�l �s �l�be vette Kirar�t �s odas�t�lt a szerzeteshez

-Miroku, k�rlek a legszebb im�dat, mondd el �rte

-Ez csak term�szetes! –v�laszolta a szerzetes �s meg�lelte a szellem�r�t.

InuYasha k�zben �sni kezdett egy g�dr�t. Egy gy�ny�r� sz�p fa �rny�k�ban temett�k el Kohakut.

Rin Shippou s�rva j�ttek el� a bokor m�g�l. Mindent hallottak. Mikor belehelyezt�k Kohakut v�gs� nyughely�be a k�t kis gyermek vir�got tettek a s�rra. Shippout felvette Kagome, Rint pedig InuYasha. Kirara Sango �l�b�l figyelte szomor�an az esem�nyeket.

K�rbe �llt�k a s�reml�ket majd hallgatni kezdt�k a szerzetes szavait amint elb�csozott Kohakut�l �s meg�ldotta s�rt. Mikor a besz�dnek v�ge lett n�ma csendben �lltak a s�r f�l�tt. Sango Kagome Shippou Rin �s Kirara s�rtak.

InuYasha odament Sangohoz.

-Nagyon sajn�lom –kezdte. –Ez�rt Naraku m�g nagyon meg fog fizetni! �g�rem neked!

-K�sz�n�m �s meg�lelte a hanyout.

-Induljunk! –mondta Sango.

-„Kohaku �g veled! �s ne agg�dj! Ezt Naraku nagyon meg fogja b�nni!”(Sango)

 A csoport szomor�an indult tov�bb. Megt�rtek voltak �s pontosan tudt�k, hogy Naraku most milyen boldog. Teljes sz�v�kb�l gy�l�lt�k �s mindenki megfogadta hogy ez�rt m�g bossz�t �llnak.

Mindenmegt�rt�nhet!!!

BETEKINT�S

-Jaj istenem mi lehet Kagom�val? M�r majdnem h�rom h�napja nem volt itthon. Valami t�rt�nhetett vele! Valami nincs rendben! –agg�dott Kagome anyuk�ja.

-Apa! Szerinted, mi lehet vele?

-�n sem tudom pontosan.

-Mi�rt nem j�tt haza? Nem sok�ra megint elkezd�dik az iskola, �s nem tudunk mit kital�lni, hogy mi�rt nincs itt.(anya)

-Nekem van egy �tletem!

-Mondd mi az Souta!

-H�t nem biztos, hogy tetszeni fog!

-Nem baj! Ha hihet�, akkor j� lesz!

-Rendben! Arra gondoltam…

-mondjuk azt, hogy elrabolt�k! –szolt k�zbe nagyapa.

-De apa!

-Akkor azt, hogy k�rh�zban van, mert hal�los beteg!

-Apa ezek nem j�k!(anya)

-Igazad van!(nagyapa)

-De akkor mi legyen?(anya)

-Elmondhatom v�gre?(Souta)

-Ja igen!(anya)

-Sz�val! Arra gondoltam, hogy monyuk azt, hogy Kagome elk�lt�z�tt itthonr�l �s, hogy oda j�r iskol�ba!(Souta)

-De hova k�lt�z�tt el?(anya)

-H�t apuhoz!

-Mi csoda? Mi �t�tt bel�d Souta?

-J�l van csak egy �tlet volt! M�g mindig jobb mintha elrabolt�k volna!

-Igaza van, l�nyom.(nagyapa)

-Rendben megy�ztetek! Holnap bemegyek az iskol�ba �s megmondom az igazgat�nak! De apa! Ne felejt el, mit kell mondani, ha telefonon keresik!

-Tudom!

-Rendben! –b�lintott anya �s kiment a konyh�b�l! Souta �s nagyapa befejezt�k a reggelit. Souta megetette Buuyot majd kiment az udvarra, nagyapa pedig elment var�zsig�ket �rni.

Mindenmegt�rt�nhet!!!

XVI. Fejezet: Egy kis boldogs�g

Az ut�bbi id�ben a csapatra sokszor kih�lt a szomor�s�g �s a b�nat, de �gy d�nt�ttek, hogy ink�bb ezt nem mutatj�k ki egym�snak, ugyanis mindenki tudta, hogyha valakin t�ls�gosan is eluralkodik a keser�s�g, akkor az a t�bbiekre is �that a rosszkedv, �s ezt nem engedhetik meg maguknak.

-K�zeled�nk Narakuhoz! –kezdte InuYasha.

-Tal�n �rzed? –�rdekl�d�tt Kagome.

-Nem!

-Akkor? –kapcsol�dott be a besz�lget�sbe Miroku.

-Itt m�g a f� sem n�!(InuYasha)

-Erre mindenki v�gig n�z a t�jon �s �szrevettek, hogy a hanyounak igaza van. Rin ijedten szaladt InuYasha mell�! A fi� �l�be vette a l�nyt, aki nem sok�ra elaludt.

-Szerintem �lljunk meg itt �jszak�ra. –javasolta InuYasha –Rin m�r f�radt.

-Nocsak InuYasha! Szokatlanul kedves vagy ezzel a l�nnyal. –g�nyol�dott Miroku.

-M�g j� hogy! Hiszen m�g csak gyerek…

-Shippou is az!

-Az nem sz�mit! – a hanyou letette Rin egy fa t�v�be Shippou odaszaladt �s elaludt a l�ny mellett. Kirara v�delmez�l�g mell�j�k fek�dt �s � is elaludt de minden neszre figyelt…

-Sango! Nem megy�nk f�rdeni? (Kagome)

-az j� lenne! De l�tt�l valahol valami tavat?

-Ott van az orrod el�tt! –mosolyodott el Kagome k�zben pedig kez�vel mutatta, merre van a v�z.

-Sango elindult m�g�tte pedig Kagome, de Kagom�t visszar�ntotta InuYasha �s azt, s�gta a l�ny f�l�be:
-Besz�lni szeretn�k veled, ha visszaj�tt�l.

-Kagome annyira meglep�d�tt hogy azt sem tudta, hogy mit mondjon.

-���… rendben! –v�laszolta a l�ny egy kicsit habozva

Mikor a l�nyok a v�zhez �rtek nem haboztak, gyorsan le�lt�ztek �s belevetett�k magukat a f�rd�sbe. Meleg f�lledt ny�ri este volt, �gy a v�z kellemes volt a l�nyoknak �s �nfeledten besz�lgetni kezdtek.

-Mondd csak Kagome! Mit mondott neked az el�bb InuYasha?

-Azt hogy szeretne velem besz�lni, hogyha v�geztem.

-Vajon mit akarhat?
-Nem tudom! De rem�lem nem rossz h�r. –mosolyodott el Kagome. -De mes�lj mi a helyzet Mirokuval? L�tom rajtad, hogy nem k�z�mb�s a sr�c!

-Sr�c? Ez meg mit jelent?

-Azt jelenti, hogy fi� csak m�s sz�val! –v�laszolta mosolyogva.

-Aha! H�t tudod nekem Miroku m�r akkor t�bbet jelentet, mint egy bar�t, amikor el�sz�r megl�ttam.

-De akkor mi�rt nem volt semmi?

-Mert f�ltem!

-Ugyan mit�l?

-Att�l hogy visszautas�t! Mert �lland�an megn�zi a l�nyokat, �s mindegyikt�l megk�rdezi hogy lesz-e a gyermekei anyja! Meg a m�ltkor is el akart menni mikor f�jt a keze, mert hogy nem vagyok biztons�gban mellette! Nagyon megijedtem akkor!

-Csak az�rt mondta, mert f�ltett!

-Majd besz�lek Mirokuval err�l. Kagome! Min gondolkozol?

-Csak eszembe jutott, amit a m�ltkor mondott InuYasha.

-Mi�rt mit mondott?

-Azt hogy szeret, de az m�r r�gen volt �s biztos, hogy a l�z miatt besz�lt �ssze vissza!

-Szerintem az�rt majd k�rdezz r�!

-Igazad van!

A fi�kn�l:

-Mit s�gt�l Kagom�nak?

-Csak, azt hogy szeretn�k vele besz�lni, ha v�gzett.

-�s mir�l?

-Miroku neked, musz�j k�rdez�sk�dn�d??

-Igen!

-Akkor elmondom!

-�n is �gy gondoltam! –InuYasha sz�r�s pillant�s�t l�tva azonban m�g hozz�f�zte:

-Bocs�nat! Folytasd! –mosolyodott el a szerzetes.

-Arr�l akarok vele besz�lni, hogy szeretem, mert mikor AsaYoru megt�madott minket akkor mondtam neki, de az �ta nem besz�lt�nk r�la!

-Nem hagyom, hogy egy f�lszellem el�bb szerezze meg �lmai n�j�t, mint �n!

-Ezek szerint te is elmondod Sangonak?

-Igen de az el�z� jobban hangzott –mondta mosolyogva a szerzetes.

-Jaj Miroku!

-MI van?

-Semmi! –mosolyodott el InuYasha is.

Sango �s Kagome visszaj�ttek a f�rd�sb�l. InuYasha fel�llt �s odas�t�lt Kagom�hoz.

-Akkor mehet�nk? –k�rdezte titokzatos mosollyal a fi�. Kaogome majdnem el�jult mikor �gy l�tta a hanyout.

-Persze! –v�gta r� a l�ny. Visssza mentek a t�partra.

Ek�zben Sango �s Miroku besz�lgetni kezdett. Azt�n Sango Mirokunak szegezte a k�rd�s�t:

-Szerzetes! M�ltkor mi�rt akart�l elmenni t�lem?

-Mert akkor �gy �reztem, hogy nem vagy biztons�gban mellettem. Abban a pillanatban �gy �reztem, hogy a kezemen l�v� lyuk beszippant veled egy�tt. �s azt nem bocs�tottam volna meg magamnak…

-De Miroku… -kezdte Sango, de nem fejezte be, mert a szerzetes felemelte kez�t jelezve, hogy m�g nem fejezte be.

-… mert szeretlek –vallotta be v�gre a szerzetes a l�nynak minden szava elakadt, nem tudott mit mondani, helyette ink�bb megcs�kolta a szerzetest. A fi� nem k�slekedett, m�r r�g�ta v�rta ezt a pillanatot mikor �rezheti Sango t�nyleg csakis az �v�, visszacs�kolt �s keze sz�pen lassan lev�ndorolt a l�ny fenek�re. Azonban most nem kapott egyetlen pofont s�rt� sz�t vagy sz�r�s pillant�st, hanem csak egy mosolyt a szellemirt� r�sz�r�l, ami el�rulta mennyire is tetszik neki a dolog. 

Mindenmegt�rt�nhet!!!

XVII. Fejezet: Kikyou felbukkan�sa

 

 A t�parton InuYasha �s Kagome le�lt.

-Mit akart�l mondani?(Kagome)

-Nem is tudom, hogy hol kezdjem.

-Akkor kezdem �n.

-J�!

-Nem tudom, hogy eml�kszel, e hogy mit mondtam neked, amikor AsaYoru megt�madott minket.

-Azt mondtad, hogy ne halljak meg mert…

-mert szeretlek. Akkor �n azt komolyan mondtam.

-Ak�rcsak �n.

-InuYasha! Ezt most komolyan mondod?

-Igen.

 Kagome nagyon boldog volt. A hanyouval megcs�kolt�k egym�st, de a szellem valami�rt abbahagyta.

-Mi a baj? –k�rdezte aggodva Kagome.

-Ember v�r szag�t �rzem �s tudom, hogy ki�.

-�s ki�? –erre azonban a l�ny nem kapott v�laszt a fi�t�l. R�j�tt mag�t�l, ugyanis 3 p�r l�lekrabl�t pillantott meg az �gen. InuYasha szenved� arccal n�zett Kagom�ra.

-Menj csak! –mondta mosolyogva, de bel�l nagyon m�rges volt �s �v�lt�tt.

-K�sz�n�m –mondta a hanyou �s egy puszit nyomott a l�ny arc�ra �s el is t�nt.

Kagome visszas�t�lt a t�bbiekhez. Sango �s Miroku egym�s karjaiban besz�lgettek. Kagome nem akarta �ket megzavarni �gy h�t ink�bb tett k�t l�p�st h�tra de megbotlott egy ki�ll� gy�k�rben �s egy sikoly k�s�ret�ben elter�lt a f�ld�n. Sango k�ptelen volt nevet�s n�lk�l kib�rni.

-Jaj! Kagome! Gyere m�r ide –mondta nevetve Sango.

-Bocsi de nem akartam zavarni –menteget�z�tt a l�ny.

-Ugyan semmi baj de hol van InuYasha?

-Elment.

-De hova?

-Meg�rezte, hogy Kikyou v�rzik �s elment.

-Kikyou? Hogy lehet ilyen bunk�?

-Hagyjad Miroku! Nem �rdekes! –mosolygott a l�ny.

-Kagome! T�nyleg ezt gondolod? –�rdekl�d�tt Sango olyan arckifejez�ssel, mint aki nem hiszi el a l�nynak, amit mondd!

-H�t persze „Dehogyis! Kikyounak is pont most kell megs�r�lnie �s ide j�nnie” -gondolta Kagome de k�zben mosolygott, de a szem�b�l f�jdalom t�kr�z�d�tt.

 

-InuYasha! �r�l�k, hogy l�tlak!

-Mit akarsz Kikyou? Ki t�madt meg?

-H�t senki! �n magam sebes�tetem meg magam, hogy ide gyere �rtem.

-De h�t mi�rt? –�rtetlenkedett a f�lszellem.

-H�t miattad! Hogy velem gyere –�s megfogta hanyou kez�t, �s mag�val h�zta.

-InuYasha valami rosszat �rzett �s valami�rt furcsa volt neki a l�ny. De nem tudott ellenkezni. Teste k�l�n �letbe �lt �s Kikyou ut�n ment.

 

Miroku k�zben elaludt, mivel az �rv�ny egyre jobban �s t�bbet f�jt neki mivel egyre nagyobb lett �s sok er�t em�sztett f�l.

Kagome k�zben elmes�lte az �rz�seit Sangonak InuYash�val kapcsolatban.

-Szinte gondoltam, hogy ideges�t Kikyou felbukkan�sa!

-M�g j� hogy! –mosolyodott el Kagome.

-Am�gy m�g nem mes�lted el, hogy mit akart t�led Kouga.

-Ja! Megt�madt�k �ket �s ell�ttam a sebes�lteket.

-Kagome! M�s is t�rt�nt, hiszen teljesen bele pirult�l.

-Na j�! Elmondom, de k�rlek senkinek, ne mond el! J�?

-Rendben.

-Tudod Kouga �s �n cs�k�loztunk, �s m�r egyik�nk�n sem volt fels� csak rajtam melltart�.

-Melltart�? Az mi? De hagyjuk! MIT csin�ltatok?

-Jaj nem t�rt�nt semmi! Csak cs�k.

-Na j� ez most durva volt.

-Tudom!

-M�g valami esetleg?

-H���t lenne itt m�g valami.

-J�zusom! Ugye az nem volt ennyire durva?

-Nem dehogyis! Csak az volt, hogy egy est�t v�gigbesz�lgettem Sesshoumaruval! –mosolygott a l�ny.

-Sangonak a l�legzete is el�llt a csod�lkoz�st�l…

-�gy gondolom Kagome, hogy ideje egy fi�n�l le�llnod!

-Jaj Sango. M�r r�gen v�lasztottam! Te is tudod j�l, de most nagyon ideges�t Kikyou felbukkan�sa…

-Elhiszem! Szerintem aludjuk!

-Rendben!

-Kagome!

-Igen?

-Szerinted, nem lenne ciki, ha oda b�jn�k Mirokuhoz?

-Nem dehogyis! B�jj oda! �n is ezt tenn�m.

-De t�ged nem zavar?

-Nem -mosolyodott el a l�ny ezzel leplezve milyen szomor� sok minden miatt de legf�k�pp InuYasha miatt!

 

Folyt. K�v. a fanfiction 4-ben