Minden megt�rt�nhet!!!

X.Fejezet :A mese

Ebben a fejezetben megjelen� Saura,  Arvael  : A Term�szet �rn�je c�m� fanfiction�b�l vett szem�ly!!!

-Rin! Rin!!! M�r le kell fek�dn�d!! Gyere!! –kiab�lta Sango a l�nynak aki �nfeledten j�tszott Shippouval �s a t�bbi falub�li gyerekkel.

-Rendben! Megy�nk! –azzal megfogta a r�kad�mon kez�t �s mag�val h�zta. Ut�na mind a ketten futni kezdtek a kunyh� fel� amely el�tt a szellem irt� l�ny �llt.

Hamar lefek�dtek �s mindenki hamar elaludt. Kiv�ve InuYasha. � valahogy nem tudott aludni. M�g mindig nem �rtette hogy mi�rt van vel�k ez a Rin gyerek. J� aranyosnak aranyos de �lland�an k�veti…

”el�g ideges�t�!!” -gondolta a fi� �s egy m�sodpercre behunyta szem�t de ekkor valaki hozz�bujt �s reszketett. Rin volt az!

-Bel�d meg mi a fr�sz �t�tt?? -k�rdezte lekezel�en  hanyou �s len�zett a l�nyra. A kisl�ny a f�lszellem szem�be n�zett.

-F�lek!

-InuYasha is pontosan ezt olvasta ki a l�ny szem�b�l. A kisl�ny m�g szorosabban �lelte �s erre a fi� is �tkarolta �s v�delmez�en mag�hoz �lelte.

-Inuyasha!!

-Mi az???

-Mes�lsz nekem??

-Mit mes�ljek?? Nem tudok egy mes�t sem! -�s r�mosolygott a l�nyra.

-Akkor mes�lj a gyermekkorodr�l!!

-Miii??? Nem. -�s len�zett a l�nyra akinek a szeme sark�ban k�nnycseppek jelent meg �s lecsordult a l�ny arc�n

-Jajj csak ne kezdj s�rni!!! Ink�bb mes�lek. J�?? -�s let�r�lte a l�ny arc�r�l a s�r�s nyomait. Rin b�lintott �s k�nyelmesen elhelyezkedett.

InuYasha pedig belekezdett a mes�be.

-Tudod az ap�m egy nagyhatalm� szellem volt. A neve InuTaishou volt. De volt egy gyenges�ge �s tal�n ez miatt is halt meg. Beleszeretett egy haland�ba az any�mba, Izoyaiba.

-De az nem baj hiszen te is szereted Kagom�t! Nem?

-Ezt meg honnan veszed?

-Tudom -mosolyodott el Rin.

-Akkor folytatom.

-Rendben. Csendben maradok.

-Sz�val any�m viszonozta az ap�m �rz�seit. �s nemsok�ra megsz�lettem �n.    A faluban ahol laktam sokat ut�ltak �s korcsnak neveztek f�lszellem sz�rmaz�som miatt. Mindig dob�ltak �s any�mat is b�ntott�k. Sokszor megpr�b�ltak elkergetni minket a falub�l. Persze ap�m mikor vel�nk volt akkor megv�dett. Egyszer mikor m�g Sesshoumaru  kisebb volt elj�tt ap�mmal hozz�nk. � mindig len�zett, ut�lt �s � ellent�tben velem teljesen szellem volt. �n akkor feln�ztem r� �s csod�ltam a hatalmas erej�t �s irigykedve n�ztem milyen er�s �s megtudja mag�t v�deni az ellens�geivel szemben �s az emberek �t nem b�ntott�k ahogyan ap�mat sem, ink�bb f�ltek t�l�k �s tisztelt�k �ket.

Rin �mulattal hallgatta a mes�t. N�ha-n�ha belesz�lt egy egy sz� erej�ig de nem akarta belezavarni a f�lszellemet a mes�l�sbe.

Egyszer besz�lt Sesshoumaruval. Akkor � azt mondta hogy jobban tenn�m ha elt�nn�k a falub�l �s az erd�ben �ljem az �letemet egyed�l, mert korcsnak nem val� egy emberfalu. Igaz akkor m�g nem tudtam mit jelent az, hogy korcs de m�r nagyon sokszor v�gt�k a fejemhez ezt a sz�t. Ekkor tudatosult bennem, hogy nem lesz z�kken�mentes a kapcsolatom a b�ty�mmal.

-�s nem k�rdezted meg hogy mit jelent az, hogy korcs? –k�rdezte Rin, mert igaz�b�l m�g nem hallotta ezt a sz�t de ny�ltan nem akarta megk�rdezni , hogy mit jelent, mert nem akarta megb�ntani a f�lszellemet.

-De egyszer megk�rdeztem any�mat de ekkor � s�rni kezdett �s nem v�laszolt csak meg�lelt. Nem �rtettem de t�le t�bbet nem k�rdeztem.

-De akkor kit�l tudtad meg?? -K�rdezte Rin mert a k�rd�s�re nem kapott v�laszt de InuYasha r�j�tt hogy a kisl�ny nem tudja mit jelent a korcs kifejez�s.

-Rin ha nem �rtesz valamit akkor k�rdezd csak.

-���.. mindent �rtek! -felelte mosolyogva.

-Akkor rendben.

-Illetve valami m�gsem…Sesshoumaruval ti ugye sokat harcoltatok �s megakarj�tok �lni egym�st, csak egyik�t�knek sem siker�l soha. Ez igaz??

-Err�l te honnan tudsz??

-Yaken mes�lte egyszer, hogy ti ketten nem szeretitek egym�st…de azt nem mondta ,hogy mi�rt �s erre lenn�k k�v�ncsi.

-Ap�nk miatt…fel�ldozta mag�t �rtem �s any�m�rt…Sesshoumaru ezt nem akarta elhinni hogy egy haland��rt �s egy korcs�rt hogy halt meg ap�nk…�s engem hib�ztat az eg�sz miatt….

-„m�r megint ez a korcs sz�”(Rin)

-Azt�n nem sokkal k�s�bb any�m is meghalt �s a falusiak �gy d�nt�ttek hogy ki�znek a falub�l. K�vekkel dob�ltak  a falusiak de egy l�ny megv�dett. Nem tudtam hogy ki � �s mi�rt seg�t de akkor �r�ltem neki. Elkapott egy k�vet ami fel�m sz�guldott �s elmorzsolta…a mai napig nem tudom ,hogy hogyan csin�lta. A neve Saura volt. Azt�n felkapott �s elindult velem az erd�be. De miel�tt be�rt�nk volna visszan�zett �s abban a pillanatban hatalmas f�ldreng�s volt ami kett�szak�totta a f�ldet minket kiker�lve. Mellette az �g beborult vill�mokat sz�rt, er�s sz�l volt �s az es� is esni kezdett de valamilyen furcsa m�d ezek a term�szeti dolgok elker�ltek minket. Bevallom, hogy nagyon megijedtem, de Saura r�m mosolygott �s azt mondta , hogy ne f�ljek � majd megv�d…hittem neki…Tudod Rin valami�rt biztos vagyok benne , hogy azokat a dolgokat � csin�lta…

-Nagyon kedves l�ny lehetett �s biztosan szeretett ha megv�dett t�ged! -mondta Rin nagyon �szint�n.

-Igen nagyon kedves volt �s mindig mosolygott. Soha nem lehetett l�tni rajta, hogy f�l pedig rengeteg d�mon t�madott meg minket �s akart v�gezni vel�nk.

-Saura tan�tott meg harcolni is. � �ltette bel�m azt hogyha �lni akarok akkor meg kell magamat v�denem. Nap mint nap tan�tott �s neki k�sz�nhetek minden azt is hogy most itt vagyok. Ha � nincs akkor biztosan meghaltam volna miut�n a falusiak elkergettek a falub�l.

-InuYasha! Mi t�rt�nt Saur�val??? Hol van most?? –k�rdezte Rin.

-Egyik nap mikor fel�bredtem nem tal�ltam magam mellett, ahol aludni szokott. Napokig kerestem de nem tal�ltam. T�bb faluba is bementem de nem tal�ltam �s ki is kergettek onnan. Ism�t egyed�l maradtam. �gy �reztem, hogy el�rult. M�rges is voltam r� emiatt de nagyon hi�nyzott. Meg kellett tanulnom teljesen egyed�l �lnem. Eleinte neh�z volt de megtanultam de nem b�ztam soha senkiben sem t�bbet � volt az els� (any�mat lesz�m�tva) �s az utols� is addig, am�g nem tal�lkoztam ezzel a csapattal. Kagome teljesen megv�ltoztatott. Na de vissza a t�rt�nethez.

Nem sokkal az elt�n�se ut�n �gy kb. 2 h�napra r� l�ttam Saur�t. �ppen az erd�ben s�t�ltam mikor megl�ttam egy fa tetej�n. Akkor l�ttam rajta el�sz�r b�natot �s szomor�s�got. Azt mondta, hogy nagyon sajn�lja de el kellett mennie. Ut�na soha t�bbet nem l�ttam.

-Ez egy nagyon szomor� t�rt�net volt. Sajn�lom. –�s a  kisl�ny nagyot �s�tott.

- Mostm�r ideje aludnod!

-Rendben! J� �jt! –. K�nyelmesen elhelyezkedett a hanyou �l�ben. Nem telt bele sok id� �s Rin m�r aludt is.

InuYash�ban el�t�rtek az eml�kek. Eddig �let�ben 3 n�t szeretett �gy igaz�n. Saur�t, Kikyout �s Kagom�t.(meg persze �desanyj�t �s Sangot de �ket nem �gy…)

InuYasha m�g sok�ig elm�lkedett csal�dj�n, b�tyj�n, �s bar�tain…egy k�nnycsepp csordult le az arc�n de v�g�l m�gis elnyomta az �lom.

Minden megt�rt�nhet!!!

XI. Fejezet: �szinte besz�lget�s

-Ne ijedj meg k�rlek!

-Jaj Sesshoumaru! A sz�vbajt hozod r�m. Mit akarsz?- k�rdezte Kagome

-Csak �ppen erre j�rtam meg�reztem a szagodat, gondoltam megk�rdem hogy, hogy van Rin.

-Biztos j�l van. Sango�k vigy�znak r�. �n nem sokkal ut�nad elj�ttem ide.

-Aha �rtem. Akkor �n megyek is.

-V�rj! Mi�rt vagy itt? Hov� m�sz, hogy Rint nem vihetted magaddal?

-Ez nem tartozik r�d!!! -Sesshoumaru m�r indulni k�sz�lt volna, amikor is Kagome a haj�n�l fogva visszar�ntotta a szellemet!!

-Ezt ne mer�szeld m�g egyszer!!!

- Bocsi! Ne haragudj! -mosolyodott el a l�ny mik�zben l�tta hogy a szellem a haj�t simogatja. -De tudni akarom!

-Rendben. Narakut akarom megtal�lni �s meg�lni… egyszer �tvert �s ezt nem engedhetem meg m�g egyszer.

-�rtem…�gy l�tom, sokan j�runk ugyanabban a cip�ben…-s�hajtott fel Kagome.

-Hogy �rted ezt?

-Mi is Narakut akarjuk el�kapni! Tudod sok f�jdalmat okozott nek�nk.

-P�ld�ul?
-Te �lvezed, hogyha m�sok f�jdalm�t kell hallgatnod? –fakadt ki Kagome.

-M�gis minek n�zel? �n m�r r�g nem vagyok olyan, mint r�gen.

-Azt �szrevettem.

-a szellem erre elmosolyodott.

-Akkor elmondod?

-Tudod Sangonak van egy �ccse, Kohaku. Naraku ir�ny�totta �t �s meg�lte az �sszes szellem�rt�t. Azt�n �gy tette az eg�szet, hogy meg�lj�k egym�st. Sango nem halt meg, de Kohaku igen. K�s�bb felt�masztotta �s gyilkost csin�lt bel�le… Azt�n ott van Miroku. Neki a nagyapj�t �tkozta meg egy �rv�nnyel, amit mindent beszippant, eg�szen addig nem t�nik el, am�g Naraku �letben van. Inuyash�t pedig kij�tszotta Kikyou ellen, �gy szerelm�k z�tonyra futott. Kouga�nak pedig meg�lte a t�rsait Kagura seg�ts�g�vel. Engem, pedig k�noz!!

-De hogyan? Neked nem �rthat! A csal�dod a m�sik vil�gban vannak biztons�gban.

-Ez igaz de a bar�taim, akik fontosak sz�momra itt vannak, �s amikor l�tom a b�natukat, �gy �rzem, megszakad a sz�vem. Furcsa ezeket a dolgokat m�g soha senkinek nem mondtam el…

-Kagome! Mi�rt k�nnyezel?

-Csak eszembe jutott m�g valami, amivel engem…

-Micsoda? –szolt k�zbe a szellem.

-Az �kk�vek. Ha ezeket elveszi t�lem, akkor itt ragadhatok eben a vil�gban, �s akkor nem tudok majd hazamenni… az sz�rny� lenne!

-Kagome belegondolt ebbe �s s�rni kezdet. Sesshoumaru nem b�rta, ha egy n� s�r a k�zel�ben ak�rcsak InuYasha sem.

-Gyere Kagome! Mossuk meg az arcod.

-Kagome b�lintott �s a szellem ut�n ment. A parton azt�n megmosakodott �s a szellemhez fordult.

-K�sz�n�m, de k�rdezhetek valamit?
-Igen!

-Mi�rt v�ltozt�l meg? Az emberekkel, sokkal eln�z�bb lett�l.

-Nem tudom pontosan de, szerintem Rin lehet az oka ennek.

-Ezt hogy �rted?

-Ami�ta velem van, nem tudok meg�lni egy embert sem. Arra gondolok, mi van akkor, ha neki is csal�dja van meg gyereke! K�ptelen vagyok ilyenkor megtenni!

-Nagy hat�ssal van r�d Rin!

-Igen. -ismerte be a szellem.

-Most k�rdezhetek �n?

-Persze! -mosolygott a l�ny Sesshoumarura.

-Mi van k�zted meg az �cs�m k�z�tt?

-Kagome belepirult a k�rd�sbe de �rezte, elmondhatja a szellemnek az �rz�seit.

-Azt hiszem, hogy szeretem. Csak sajnos nem vagyok biztos az � �rzelmeiben. M�ltkor is mikor tal�lkozott Kikyouval �r�k szerelmet fogadott neki. Akkor �sszet�rt a sz�vem.

-Ne agg�dj! Szerintem, szeret csak f�l bevallani, kev�s embert, szellemet fogadd a bizalm�ba. Csak azokat engedi mag�hoz k�zel, akiket szeret.

-Ahhoz k�pest, hogy ut�lod el�g sok mindent, tudsz r�la!

-H�t igen. De m�r nem ut�lom annyira! Tudod az ap�nk, fel�ldozta mag�t Izoyai�rt �s Inuyash��rt, akkor nem �rtettem, hogy mi�rt. Rin mutatta meg. De most mennem kell. Viszl�t Kagome! –�s m�r el is t�nt!

-Szia! –Kagome visszas�t�lta barlanghoz, de nem fek�dt le csak le�lt a barlang bej�rat�hoz nekid�lt a falnak �s gondolataiba m�lyedt. M�r nagyon f�radt volt �s elaludt. Mikor felkelt k�t farkaskutya fek�dt mellette �s a fakukkal takart�k be a l�nyt.

-K�sz�n�m –mondta a l�ny �s megsimogatta a fej�ket.

-Kouga!

-Igen?

-Hazavinn�l?

-Ha menni akarsz.

-Aha! De majd m�g j�v�k! Rendben?
-J�!

-Szia Ayame!

-M�sz is?
-Igen!

-De majd m�g l�tunk! Igaz?
-Persze! –mosolygott a l�nyra Kagome.

-Sziasztok-k�sz�nt el mindenkit�l.

-Szia hugi! -k�sz�ntek a farkasok a „kuty�ik” pedig hangos vony�t�ssal b�cs�ztak.

-Kouga felkapta a l�nyt �s m�r futottak is. Hamar oda�rtek, elk�sz�ntek majd Kouga visszaindult Kagome pedig bement a kunyh�ba.

Mindenmegt�rt�nhet!!!

XII. Fejezet: Elrabolt kincs

A kunyh�ban m�g mindenki aludt. Mikor megl�tta InuYash�t valami melegs�g, �nt�tte el. �r�lt hogy megint itt lehet. Mikor megl�tta Rinnel a f�lszellmet elmosolyodott. ”Milyen �desek! Mintha a l�nya lenne!” erre a gondolatra elmosolyodott.

Kagome m�g nagyon f�radt volt �s a nap sem kelt m�g fel. Odafek�dt InuYasha mell�, fej�t a fi� mellkas�ra hajtotta �s �t�lelte, ahogy tudta �s pihent m�g egy kicsit.

InuYasha arra �bredt, hogy mindk�t keze elzsibbadt. Nagy nehezen kinyitotta a szem�t majd r�n�zett Rinre. Esz�be jutott a tegnapi „mese”. Egy kicsit elszomorodott de mikor megl�tta Kagom�t a m�sik oldal�n minden b�nata elsz�llt. „Itt van mellette, �s milyen b�k�sen alszik. De mikor j�tt meg? Nem �reztem egy�ltal�n meg az illat�t.” De nem volt t�bb ideje t�prengeni, mert a l�ny felkelt.

-Jaj ne haragudj InuYasha!

-Nem haragszok! �pp ellenkez�leg… �r�l�k! –mondta �s r�mosolygott Kagom�ra. A l�ny, pedig viszonozta a mosolyt �s visszafek�dt a „p�rn�j�ra” �s lehunyta a szem�t egy kis id�re.

Azt�n hirtelen rettenetes ki�lt�sok verte fel a t�bbieket.

-Seg�ts�g szellem!!!

-Meghalunk!

-Gyorsan fussunk!! Menek�lj�nk!!! –�s ehhez hasonl� hang sz�r�d�tt be a kunyh�ba.

-Mi szellem?! –ki�ltott a hanyou �s kiment a helyis�gb�l. Rin felriadt �s azt hitte Sesshoumaru az �s elind�lt a kij�rat fel�.

-Rin! Gyere vissza! Nem Sesshoumaru az! � nem b�ntja az embereket! Maradj itt Shippouval �s vigy�zzatok egym�sra!

-Sango, Miroku, Kirara! Menj�nk InuYasha ut�n!

-Rendben –mondt�k egyszerre �s kiszaladtak a kunyh�b�l. Nagyon meglep�dtek, mikor megl�tt�k InuYash�t amint a kardj�val, egy n�vel szemben �llt.

-InuYasha! Mit m�velsz? Hol a szellem?

-Itt �ll velem szembe te ostoba!

-Az a gy�ny�r� n�?

-Miroku!

-Bocs�nat! -. Mosolygott zavar�ban a szerzetes

-Ha m�r id�ig elj�ttem akkor r�m is, figyelhetn�tek! A nevem AsaYoru! – a n�nek hossz� smaragd z�ld haja volt, ami majdnem a f�ldig �rt, szeme szint�n ilyen sz�nben ragyogott.

-El�ruln�d, hogy m�gis mit keresel itt?(InuYasha)

 -Ja! Persze! Keresek valakit. Valami haland�t a neve Kagome ha j�l eml�kszem!

-MI? –k�rdezte egyszerre InuYasha Sango �s Miroku. Kagome nem tudott megsz�lalni. „Mit akarhat t�lem ez a n�?”

-Sz�val ismeritek? Gondolom � az! L�tszik rajta hogy f�l! –mutat AsaYoru Kagom�ra �s elindult fel�. A t�bbiek gyorsan el�llt�k a szellem �tj�t.

-Sz�nalmas kis pr�b�lkoz�s –mondta majd mutat�ujj�val az �gre mutatott, majd pedig v�gig a bar�tokon.  Abban a pillanatban felkapta �ket egy nagyon er�s sz�l, �s t�bb m�terre r�p�tette �ket. Olyan er�vel csap�dtak a f�ldbe, hogy eszm�let�ket vesztett�k.

-Ne! –ki�ltotta Kagome �s futni kezdett bar�tai fel�.

-Na-na! �n is itt vagyok! Miattam nem agg�dsz?

-Mit akarsz? –�v�lt�tte a l�ny AsaYoru-ra, de hangj�ban nem �rz�d�tt f�lelem csak d�h.

-Szerintem egy�rtelm�! Az �kk�szil�nkokat, amik n�lad vannak.

-Nem adom! –�s kil�tt egy nyilat a szellem fel�. A l�ny elmosolyodott �s kez�t az �g fel� emelte, ami els�t�t�lt �s kez�ben vill�mokat id�zet, meg amiket a ny�lra dobott ki �s m�g azel�tt megsemmis�ltek, miel�tt el�rt�k a l�nyt.

-Ezzel nem m�sz sokra! Egyszer�bb lenne, ha sim�n odaadn�d, mint ahogyan Kouga is tette.

-„Mi? B�ntotta Koug�t? Ki ez a n�? Parancsolni tud az �gnek �s kellenek neki az �kk� szil�nkok, de minek? A n�lk�l is el�g er�s!”(Kagome)

-Tudod, �gy szereztem meg a n�la l�v� �kk�vet, hogy egy kicsit megk�noztam. Vill�mokat vezettem a kis bar�tn�je test�be. El�g f�jdalmas… elhiheted!

-Ayame?

-Igen � volt az! –mosolyodott el ism�t a szellem.

-Sz�val odaadod vagy valamelyik kis bar�tod fog szenvedni…

-Ka-Kagome! Ne add neki oda!  -mondta InuYasha mik�zben felt�p�szkodott a f�ldr�l.

-H�t j�! -mondta f�lv�llr�l AsaYoru. 

-Azt hiszem, hogy az a kis semmirekell� lesz a szerencs�s nyertes! –mondta a szellem mik�zben �jra vill�mokat id�zett meg a kez�ben, amint �rezte, hogy elegend� gy�lt �ssze belevezette a hanyouba.

-Ne! Odaadom, csak hagyd �t b�k�n.

- A f�lszellem hatalmasat �v�lt�tt f�jdalm�ban. Kagome nem b�rta tov�bb. Els�rta mag�t gyorsan odadobta az �vegcs�t AsaYorunak �s odafutott InuYash�hoz.

-�! Milyen meghat�! K�r hogy nem maradhatok! –Azzal felugrott a magasba, ahol m�r egy toll v�rta, majd pedig elr�ppentek.

-InuYasha! –ki�ltotta Kagome �s odaszaldt szerelm�hez. A hanyou m�r alig l�legzet.

-K�rlek, nem hallhatsz meg! Sz�ks�gem van r�d! InuYasha! �n szeretlek! –m�g jobban s�rni kezdett.

-Ka-go-me!

-Csss… most ne besz�lj! –mosolygott a l�ny a f�lszellemre.

-�n is! –mondta utols� erej�vel InuYasha majd el�jult.

-Kagome bevitte a sebes�lteket egy kunyh�ba Kirara seg�ts�g�vel, aki szerencs�sen meg�szta a szelet. Ell�tta a sebeket �s befogta Rint �s Shippout egy kis munk�ra, hogy szerezzenek enni �s innival�t.