Arisima
Mia 2005.07.01. 07:40
Én vagyok a szél...
Arisima
Shessoumaru épp Narakuval harcolt.
-Most meghalsz te átkozott- ordította Naraku
Amint csatáznak megjelenik valaki az egyik fa mögött.
-Neki is Naraku szaga van! Csak nem az egyik szolgád az te nyomorult?
A kutya szellem elővette a Tokijint és lesújtott a szellemre, aki kivédte.
-Kagura öldd meg!- parancsolta inkarnációának
-Kagura!
A szélboszorkány elővette legyezőét, de mivel nem akarta megölni Shessoumarut, csak egy gyenge pengetánccal támadott.
-Kagura mit művelsz?
Mivel szolgája nem engedelmeskedett elmenekült, mit sem törődve inkarnációjával.
-Miért nem öltél meg?- kérdezte Shessoumaru
A boszorkány nem válaszolt e helyett kihúzott egy tollat a hajából és elrepült.
A szellem visszasétált Rinhez és szolgájához.
-Biztos mindjárt ideér, ne idegeskedj Yaken!
-Nyomorult halandó, ne szólj bele!
E közben megérkezett a szellem.
-Shessoumaru nagyúr! Hol voltál? Miért nem szóltál hűséges szolgádnak?
-Azt hittem megkönnyebűlten fogadsz, nem azt, hogy kérdőre vonsz!
-Nagyon örülök, hogy itt vagy. Azt hittem meghaltál nagyuram!
Erre a szellem megfogott egy követ, és idegesítő szolgájának dobta, aki ájultan esett le Aisoo-ról.
-Shessoumaru nagyúr!- kiáltozott boldogan Rin és odaszaladt
-Állj meg Rin!
A kislány megállt, Shessoumaru pedig támadásba lendült, mert érezte Naraku szagát.
Az erdőből előugrott egy alak. Arcát nem lehetett látni.
-Ez biztos Naraku embere.
-Úgy van. Az én nevem Arisima
A szolga azonnal támadni kezdett, amit Shessoumaru kivédett. A kutyaszellem elővette a Tokijint, meglepődésére már nem őt támadta, hanem Rint.
Arisima lesújtott a lányra akit el is talált.
-Te átkozott, ezt még megbánod!
Shessoumaru szemében látszódott a düh és a bosszúvágy. Kardjával megsebesítette a szellemet. Ezalatt odarohant Rinhez és ezúttal a Tenseigát használta. A lány magához tért.
-Bújj el Yakennel együtt!- parancsolta
Rin engedelmeskedett, és elrejtőzött, e közben a két szellem ismét összecsapott. Arisima elővett egy egy ostor, amin tüskék nőttek ki.
-Ezek a tüskék éles pengék. Minden kettévág!
A szellem azonnal lecsapott, de Shessoumaru kivédte mindegyiket. Mikor látta, hogy a kutyaszellem elugrik a korbács elől, kettévált. Az egyik fél Rinhez futott és meg akarta sebesíteni, de Shessoumaru megvédte.
-Ostoba szellem -mondta az egyik fél, és lecsapott, amit már nem tudott kivédeni.
Abban a pillanatban az ég beborult és megjelent: Kagura, aki rögtön szél pengéket küldött Arisima-ra. Mivel csak az egyik felét tudta elpusztítani, a másik elviharzott.
Naraku palotájában:
-Naraku nagyúr, Kagurát meg kell büntetni. Már nem szolgál téged.
-Ne aggódj, meg kapja méltó büntetését.- azzal előre nyújtotta jobb kezét, és megjelent a tenyerében a szélboszorkány szíve. Naraku összeszorította.
A harc helyszíne:
Kagura épp menni készült volna, mikor összeesett.
-Ez az átkozott Naraku. Ezt még visszakapja!
-Miért segítettél, nélküled is sikerült volna.- mondta a kutyaszellem
-Ne becsüld le Narakut. Nagy az ereje, de talán te legyőzheted.
-Ha legyőzném sem azért tenném, hogy téged felszabadítsalak.
Kagura nem mondott semmit, csak elrepült, s magában gondolkodott.
-Én vagyok a szél. Egy napon szabad leszek.
|