7.       Fejezet

Inuyasha �s bar�tai megismer�se

M�snap Melina kipihenten �bredt fel, akkor m�r Sesshoumaru fent volt.

-          K�sz�l�dj! – sz�lt Sesshoumaru – Nemsok�ra indulunk.

-          OK.

Melina fel�lt�z�tt, majd lement a t�hoz, ahol megmosdott. Ut�na visszament a barlangba �s �sszepakolt. M�r Yaken is ott volt.

-          Merre megy�nk, nagyuram?

-          Kagur�val tal�lkozok a t�n�l nemsok�ra. Majd � megmondja, hogy merre menj�nk.

-          Ki az a Kagura? – k�rdezte Melina.

-          � a sz�lboszork�ny. – sz�lalt meg Yaken -Egy nagyon er�s szellem, �s persze Sesshoumaru kedvese… - erre Sesshoumaru fejbe v�gta.

-          Hallgass!

-          Jaj, bocs�ss meg, nagyuram!

-          �! – mondta Melina – Sz�val egy szellemnek is udvarolsz? Biztos, hogy elb�rsz kett�vel? �n is neh�z eset vagyok, nemhogy m�g egy szellem is!

-          Sz� sincs err�l. Csak veled foglalkozom mostant�l. �gy j� lesz?

-          Tal�n.

Melina csak ennyit mondott. Pr�b�lt viccesen besz�lni, de bel�l nagyon rosszul esett, hogy Sesshoumarunak van valakije. Biztos volt benne, hogy nem gondolta komolyan, amit az el�bb mondott Kagur�r�l. „Ha! Ezerszer jobb hapsit szedek fel, f�l perc alatt! Emiatt nem esek k�ts�gbe!”

-          K�sz vagyok. Mehet�nk.

Mondta Melina mosolyogva. Elindultak a t�hoz.

-          Te v�rj meg itt! Mi mindj�rt j�v�nk. – mondta Sesshoumaru.

-          Mi�rt nem mehetek? – k�rdezte Melina idegesen.

-          Csak. – j�tt a r�vid v�lasz – Pr�b�lj meg nem bajba ker�lni addig!

-          J�. – mondta Melina s�rt�d�tten.

Sesshoumaru �s Yaken elmentek a t�hoz. Melina le�lt egy fa al�.

-          Mit k�pzel ez mag�r�l? – mondta ki hangosan, amit gondolt – Nem parancsolgathat nekem! Milyen k�tsz�n�! Tegnap m�g velem cs�kol�zni, most meg valami szellemmel randizik!

V�rt egy darabig. M�r nagyon unatkozott, �s meg is �hezett. Megevett egy szendvicset. Kifestette mag�t, de m�g Sesshoumaru sehol se volt.

-          Hol van m�r?

-          Itt vagyok. – hangzott a v�lasz.- Gondolom r�m v�rt�l, sz�ps�gem.

Egy magas, m�ly, cseng� hang� f�rfi �llt meg Melina el�tt. Az arc�t nem l�tta, mert a Nap el�tt �llt �s �gy �rny�kban volt.

-          Ki vagy te? – k�rdezte Melina el�mulva a csod�latt�l.

-          Mit szeretn�l ki legyek, sz�ps�gem?

A f�rfi most leguggolt hozz�, �gy Melina megcsod�lhatta gy�ny�r� arc�t. Egy pillanatra elakadt a szava.

-          �… nekem mindegy… csak ne egy cs�k�ny�s szellem.

-          Sz�val volt m�r vel�k dolgot. Sajn�lom, hogy csal�d�st okozok, de �n is szellem vagyok.

-          Mi? – Melina erre m�r h�tra h�k�lt. A szellem megragadta a kez�t �s mag�hoz h�zta.

-          De te olyan sz�p vagy, hogy istenn�k�nt b�nn�k veled, csak egy cs�kot k�rek.

Melina pr�b�lt szabadulni a szor�t�sb�l, de nem sok sikerrel.

-          Hagyj�l b�k�n! Nekem van bar�tom! �s ha idej�n meg�l!

-          H�t j�jj�n! Elb�nok vele!

M�r majdnem megcs�kolta a l�nyt, amikor…

-          Engedd el, Okomoto! K�l�nben meg�llek!

Inuyasha �llt ott, a Tetsaig�val a v�ll�n, m�g�tte pedig ott �llt Kagome, Sango, Miroku, Shippo �s Kirara. Okomoto megford�totta Melin�t �s elkapta a nyak�t.

-          Sz�val meg�lsz, Inuyasha. – megragadta Melin�t – akkor gyere!

Inuyasha nem is t�tov�zott, nekit�madt Okomotonak.

-          Inuyasha, vigy�zz a l�ny is ott van! – kiab�lta Kagome.

-          Ne agg�dj, Kagome vigy�zok!

Mire Inuyasha lecsapott, Okomoto m�r arr�bb ugrott Melin�val.

-          Engedd el a l�ny, Okomoto, �s k�zdj meg velem! – kiab�lt Inuyasha.

-          Rendben Inuyasha, megk�zd�k veled. – Okomoto Melin�t ell�kte egy f�hoz. – Ne menj messzire, sz�ps�gem! Mindj�rt visszaj�v�k! – �s egy cs�kot k�ld�tt a l�ny fel�.

-          Ne legyen ilyen nagy sz�d, Okomoto, ink�bb harcolj! – mondta Inuyasha, �s elrugaszkodott a f�ldt�l, hogy �jra Okomotora t�madjon.

� is Inuyasha fel� ugrott. M�g �k k�zd�ttek, Kagome �s Sango odaszaladt Melin�hoz.

-          J�l vagy?

-          Nem esett bajod? – k�rdezt�k szinte egyszerre.

-          K�sz, l�nyok. J�l vagyok. Ti kik vagytok?

-          Az �n nevem Kagome, � pedig Sango. Aki Okomotoval harcol az Inuyasha, a szerzetes Miroku.

-          �n Shippo vagyok – sz�lt k�zbe a kis r�kaszellem.

-          �n Melina vagyok. Egy�bk�nt nem vagyok ideval�si, �gyhogy m�g nem tudom mi itt a szok�s.

-          Szerencs�d volt akkor, hogy erre j�rtunk, mert Okomoto meg�lt volna. – mondta Kagome – � ugyanis egy v�rsz�v� szellem, aki emberek v�r�vel t�pl�lkozik.

-          �, sz�val egy v�mp�r! – sz�lt Melina.

-          Olyasmi. K�rdezhetek valamit?

-          Igen, Kagome.

-          Honnan j�tt�l?

-          H�t… egy m�sik vil�gb�l. Ennyire lev�g�?

-          A ruh�d miatt is. De ne agg�dj, �n is a m�sik vil�gb�l j�v�k. Mikor j�tt�l?

-          2 napja vagyok itt.

Ekkor Inuyasha landolt el�tt�k. Alig b�rt felt�p�szkodni.

-          J�l vagy Inuyasha? – k�rdezte Kagome.

-          Igen. – felelte inger�lten.

-          Seg�tsek elb�nni vele? – k�rdezte ekkor Miroku.

-          Nem kell. – mondta Inuyasha felh�borodva �s �jra nekil�dult.

-          Szia! – sz�lt Miroku Melin�hoz – �n Miroku vagyok. Leszel a gyermekeim anyja?

-          �… l�nyok ez r�szeg? – k�rdezte Melina a t�bbieket.

-          � nem. Ez a szok�sa. – mondta Sango �s m�rgesen Mirokura n�zett. Az lehajtott fejjel elfordult.

M�g besz�lgettek egy darabig, mire Inuyash�nak siker�lt legy�znie Okomotot. Inuyasha elf�radt egy picit. Meg�llt a l�nyok el�tt.

-          J�l van. Most m�r indulhatunk? – k�rdezte.

-          Hov� Inuyasha? – k�rdezte Kagome.

-          Hov�? H�t Naraku ut�n.

-          Melina, vel�nk tartasz?

-          Nem. V�rok valakit.

-          Kit? – k�rdezt�k egyszerre.

-          Engem. – sz�lalt meg m�g�tt�k Sesshoumaru – R�m v�r.

A t�bbiek sz�hoz sem jutottak hirtelen. M�g Inuyash�nak is el�llt a szava. Majd el�vette a Tetsaig�t.

-          Mit keresel itt, Sesshoumaru?

8.       Fejezet

A b�k�l�s

-          Te mit keresel itt, �csik�m? – k�rdezett vissza Sesshoumaru.

-          Ha! Mi k�z�d hozz�?

-          Most nincs id�m ilyenekre. Gyere Melina, indulunk! – mondta szinte parancsol�an.

-          Sesshoumaru, mit akarsz te t�le? Hagyd �t b�k�n! – mondta Inuyasha.

-          Maradj ki ebb�l, Inuyasha! K�l�nben meg�llek! – fenyegette Sesshoumaru.

-          Akkor k�zdj�nk meg, ne csak a sz�d j�rjon, Sesshoumaru!

Inuyasha m�r k�sz�lt megt�madni, de Melina ekkor sz�lt k�zbe.

-          El�g ebb�l! Fejezz�tek be! �gy viselkedtek, mint a gyerekek!

-          Gyere ide, Melina! – sz�lt Sesshoumaru.

-          Nem – v�laszolt – nem vagyok a szolg�d, akinek parancsolgathatsz! K�l�nben is, m�g te csajozt�l Inuyasha megmentette az �letemet. Ez�rt k�sz�nettel tartozol neki.

Sesshoumaru elgondolkodott. Inuyash�t most nem tudn� legy�zni, mert Melina nincs vesz�lyben �s �gy nincs meg a hatalma sem.

-          Rendben. K�sz�n�m, Inuyasha.

Mindenki d�bbent arckifejez�ssel figyelte Sesshoumarut, aki most elindult fel�j�k. Majd meg�llt Inuyasha el�tt.

-          Nagyon rendes vagy. – ny�gte ki nagy nehezen, azt�n Melin�hoz fordult – Most m�r indulhatunk.

-          J�l van, menj�nk.

Melina fel�llt �s felvette a t�sk�j�t.

-          Melina! – sz�lt ut�na Kagome – Mi dolgod van Sesshoumaruval?

-          Szerintem m�g � maga sem tudja. Sziasztok! �r�l�k, hogy megismerkedt�nk! – Sesshoumaruhoz fordult – Tess�k, hozd a t�sk�mat, ha m�r majdnem meghaltam miattad.

Sesshoumaru zavarba j�tt, hiszen haland� �gy besz�ljen vele, r�ad�sul az �ccse el�tt.

-          Fejezd be! – csak ennyit tudott mondani.

Ekkor Melina m�r nagyon felbosszantotta mag�t. Nem el�g, hogy elmegy valami n�h�z, majdnem meg�lik �s m�g neki �ll feljebb. „Na velem, nem sz�rakozik!”

-          J�, akkor add ide! – kikapta a kez�b�l a t�sk�t, nem zavartatta, hogy a t�bbiek is ott vannak – Megyek haza!

Sesshoumaru nagyon megal�z�nak �rezte a helyzetet, de Melina ut�n ment.

-          V�rj! �n nem �gy �rtettem! Ne menj haza! Sz�ks�gem van r�d!

Kagome Inuyasha mell� �llt.

-          L�tszik, hogy ez a l�ny a te vil�godb�l j�tt. Ugyan olyan s�rt�d�keny, mint te. – mondta Inuyasha.

-          Ha! Rajtad is l�tszik, hogy Sesshoumaru testv�re vagy! – v�gta r� Kagome. �s s�rt�d�tten elvonult Sangoval.

Inuyasha �s Miroku m�g maradtak �s figyelt�k Melin�t �s Sesshoumarut.

-          Neked mindig siker�l, Inuyasha, valami okosat mondani.

-          Ezt meg, hogy �rted, Miroku?

-          �, semmi…

Sesshomaru �s Melina pedig vitatkoztak.

-          Neked felt�tlen�l sz�ks�ges volt megal�znod az �cs�m el�tt! – mondta Sesshoumaru.

-          Ha! Az a fene nagy b�szkes�ged! Semmi m�s nem �rdekel t�ged. De �n n�zzem el, hogy elm�sz egy n�h�z, �s ki tudja mit m�velsz vele!

-          �, m�r megint itt tartunk! Mondtam, hogy nem �rdekel az a n�, csak inform�ci�val szolg�l Narakur�l. Semmi nincs k�z�nk!

Inuyasha �s Miroku felkapt�k a fej�ket a Naraku n�vre. Egyb�l odamentek.

-          Mi?- k�rdezte Inuyasha – Tudsz valamit Narakur�l? �ruld el, hol van?

-          Jaj, Inuyasha minek? – mondta Sesshumaru – Hogy meg�lj�n?

-          Nem, �n �l�m meg �t. Csak mondd meg, hol van!

-          Van egy �tletem. – sz�lt k�zbe Melina – Itt maradok, ha vel�k tartunk.

Sesshoumaru arc�t el�nt�tte az ideg.

-          Sz� se lehet r�la!

-          J�, akkor szia! – Sesshoumaru elkapta Melina karj�t.

-          V�rj! – mondta – M�g meggondolom.

-          Igen vagy nem?

Sesshoumaru Inuyash�ra n�zett. Az meglepett arccal n�zett r� vissza.

-          El�bb �ket is meg k�ne k�rdezni.

-          J�. Inuyasha veletek tarthatunk, Sesshoumaru is Narakut akarja meg�lni, ahogy te. Egy�tt er�sebbek vagytok �s nagyobb az es�ly, hogy v�geztek Narakuval, mint ha k�l�n-k�l�n pr�b�lkozn�tok.

Inuyasha elgondolkodott.

-          Mi a biztos�t�k arra, hogy Sesshoumaru nem v�gez vel�nk az els� adand� alkalommal?

Melina sejtelmes mosollyal Sesshoumarura n�zett.

-          Biztos�thatlak, Inuyasha, ilyen nem fog el�fordulni.

-          J�. Rendben, akkor csatlakozzatok hozz�nk.

-          Rendben – mondta Sesshoumaru. Nem tehetett m�st, ha azt akarja, hogy Lina maradjon.

-          Gyere, Sesshoumaru! – mondta Inuyasha – Mondd el, mit tudt�l meg!

Elindultak nyugatnak, mert Sesshoumaru szerint arra van Naraku. Melina a l�nyokkal ment el�l, �k pedig h�tul �s kibesz�lt�k Narakut. Sesshomaru k�zben az elm�lt napra gondolt. Kagur�ra. A sz�lboszork�ny nemigen vette �szre rajta a v�ltoz�st. Elmondott mindent Narakur�l, amit tudott. K�zben cs�bosan pislogott r�. Egy hete ez m�g nagy hat�ssal lett volna r�, de most m�r nem �rdekelte. Egyre jobban �rr� lett rajta az az �rz�s, hogy Lin�val akar lenni. Mag�ban m�r �gy nevezte a l�nyt. N�zte, ahogy megy el�tte �s Melina h�tran�zett �s r�mosolygott. Ez a mosoly volt Sesshoumaru veszte. A cs�k �ta m�r nem tud m�sra gondolni, csak a l�nyra. B�rmit megtett volna, hogy itt maradjon. M�g arra is r�vette, hogy csatlakozzon az �ccs�hez, akit gyerekkoruk �ta ut�l. „Mindegy. Az l�nyeg, hogy Lina itt van, �s �gy az �tok is hamarosan megt�rik.”