-          �gyesek vagytok! – mondta a tigriseknek, majd Melin�hoz fordult – Te, pedig nagyon rossz kisl�ny volt�l. Ez�rt meg kell, hogy b�ntesselek. Melin�t megint l�ncra vert�k.

-   Tudom, hol van az �gk�szil�nk. – mondta Kagura Nobuak�nak – A jobb v�ll�ban van. Vedd ki!

-    Rendben. – Nobusaka engedelmeskedett. Egy t�rrel megv�gta Melina jobb v�ll�t, aki erre f�jdalmasan felord�tott. Sesshoumaru ezt meghallotta �s a hang ir�ny�ba tartott. Nobusaka k�t ujj�val kivette az �gk�szil�nkot, �s diadalittas mosollyal bele nyomta a mellkas�ba.

-          �, m�r is �rzem, mennyivel er�sebb lettem, Kagura! Pr�b�ljuk ki rajta? – k�rdezte a l�ny fel� biccentve.

-          Igen. �ld meg!

Nobusaka, az egy�bk�nt is sebes�lt l�nynak, �jabb sebeket csin�lt. Szeg�ny l�ny, v�g�l m�r �llni nem b�rt, de a l�ncokt�l nem tudott le�lni. Nobusaka �les karmaival felhas�totta a fels�j�t �s v�gig karmolta a has�t. Kagura �r�mittasan nevetg�lt a l�tv�nyt�l.

Sesshoumaru v�gre oda tal�lt.

-          Eresz�tek el! – sz�lalt meg nyugodt hangon.

-          �, Sesshoumaru! – k�sz�nt�tte Kagura – �r�l�k, hogy l�tlak. Hi�nyozt�l.

-          Kagura, nem mondom m�g egyszer. Engedd el!

-          Mit akarsz ett�l a haland�t�l? – kiab�lt Kagura – Mit adhat �, amit �n nem? K�rlek, Sesshoumaru, felejtsd el �t! Itt vagyok neked �n! – k�zelebb ment hozz�, de Sesshoumaru elkapta a nyak�t.

-          Te egy Senki vagy hozz� k�pest! – Sesshoumaru egy k�nnyed mozdulattal kit�rte a nyak�t.

A sz�lboszork�ny tehetetlen testk�nt esett le a f�ldre. Sesshoumaru ezut�n Nobusak�ra n�zett.

Nobusaka, l�tv�n mit m�velt Kagur�val, �tv�ltozott egy hatalmas tigriss�. Sesshoumarunak sem kellett t�bb, � is �tv�ltozott egy f�lelmetes kutyaszellemm�. Melina is megijedt t�le, m�g soha nem f�lt t�le ennyire, mint most. A k�t f�lelmetes ellens�g hal�los k�zdelmet folytatott egym�ssal. V�g�l Sesshoumarunak siker�lt fel�lkerekednie, �s meg�lte Nobusak�t. Az holtan rogyott �ssze, ekkor Sesshoumaru Melin�ra n�zett, m�g mindig kutyaszellemk�nt. �rezte v�re szag�t. K�zelebb ment hozz� �s szagolgatni kezdte.

-          Sesshoumaru… �n vagyok az… Lina – mondta neki l�ny.

Sesshoumaru v�g�l morgott egyet �s visszav�ltozott. Amikor visszav�ltozott, akkor l�tszottak csak a harc sor�n szerzett sebei, amik nagyon komolyak voltak. Odament Melin�hoz, �s let�pte a l�ncait. A s�lyosan s�r�lt l�nyt az �l�be kapta �s kivitte a kast�lyb�l.

-          Ne agg�dj, szerelmem! – s�gta a l�nynak – Mostant�l mindig vigy�zni fogok r�d.

 24. FejezetElv�l�s

-     V�rj, Sessy! – s�gta a l�ny – Az �gk�szil�nk ott maradt.

-          Hagyd a fen�be azt! Sokkal fontosabb most ell�tni a sebeidet.

-          De Kagom�nak fontosak. K�rlek, menj�nk vissza �rte.

Sesshoumaru megadta mag�t.

-          J�, rendben.

Visszamentek az �gk�szil�nk�rt. Melin�nak el�g s�lyosak voltak a s�r�l�sei. Ez�rt azt k�rte a szellemt�l, hogy vigye haza. Sesshoumaru �tvitte a m�sik vil�gba �s lefektette a l�nyt.

-          Magadra hagyhatlak? – k�rdezte Sesshoumaru-

-          Igen. Majd anyuk�m ell�tja a sebeimet. �rt hozz�, hiszen �pol�n�.

Sesshoumaru odahajolt �s megcs�kolta Melin�t. A l�nyt ekkor fogta el az a rossz �rz�s, hogy tal�n soha t�bb� nem l�tja Sesshoumaru viszont.

-          Mikor l�tlak legk�zelebb? – t�rt ki bel�le a k�rd�s. Sesshoumaru nem mert Melina szem�be n�zni.

-          Nem tudom. Nem akarlak m�g t�bb vesz�lybe sodorni. Nagyon sokat jelentesz nekem… - ekkor belen�zett a l�ny k�nnyez� szemeibe – �n ezt nem b�rom tov�bb…

Sesshoumaru fel�llt �s �tment a m�sik vil�gba, mag�ra hagyva �gy a s�r� l�nyt.

Nem sokkal k�s�bb haza j�tt Melina anyuk�ja, �s ell�tta l�nya sebeit. Megpr�b�lta kik�rdezni, hogy mi t�rt�nt, de Melina nem volt besz�des kedv�ben. �rezte, hogy soha t�bb� nem fogja l�tni Sesshoumarut. Sesshoumaru soha nem mondta neki, hogy szereti, csak �reztette, hogy fontos neki. „Tal�n nem is szeret… De nem tudok r� haragudni. Annyira szeretem!”

-          �s annyira f�j! – t�rt ki megint bel�le ki a s�r�s.

Sesshoumaru k�zben elment Kaede any�hoz, hogy l�ssa el a sebeit. Nem sz�lt semmit. Az any� sem sz�lt egy sz�t sem. Tudta, hogy mi baja lehet a szellemnek, hiszen k�r�l�tte l�v�knek is ugyanaz volt a baja. Inuyasha �s Kagome. Sango �s Miroku. Sesshoumaru �s Melina. Mind, mind szerelmesek. De m�g maguknak sem merik beismerni.

-          Ezek a mai fiatalok! – mondta Kaede any� mag�nak.

25. Fejezet3 h�nappal k�s�bb

Eltelt 3 h�nap, �s Melina az�ta nem l�tta Sesshoumarut. � nem vette a b�tors�got �tmenni hozz�, de a szellem se jelentkezett az�ta. Melina az�ta elkezdte a f�iskol�t. Megpr�b�lta elfelejteni a szellemet, de sajnos nem siker�lt. A t�kr�t �s levitte a pinc�be, nehogy k�s�rt�be essen �s �tmenjen. A sulit ut�lta. Nem nagyon bar�tkozott �ssze ott senkivel. Sz�rakozni is ritk�n j�rt. 3 h�nap alatt volt egy p�r sr�c, akik pr�b�ltak neki udvarolni, de mindegyiket visszautas�totta. M�g mindig Sesshoumarut szerette.

Egyik reggel, amikor ment iskol�ba, majdnem elesett, de valaki elkapta. Feln�zett �s egy ismer�s arcot l�tott.

-          Kacumoto?! Te, hogy ker�lsz ide? – k�rdezte Melina meglepetten.

-          Eln�z�st, de szerintem �sszekeversz valakivel. – v�laszolt a fi�, aki felt�n�en hasonl�tott Kacumotora. Melina most vette �szre, hogy t�nyleg nem �.

-          Eln�z�st. – menteget�z�tt – Csak nagyon hasonl�tasz…

-          Kacumotora? Ezt vehetem b�knak? – k�rdezte a sr�c.

-          Fogjuk r�. Most mennem kell. Szia!

-          V�rj! – sz�lt ut�na a fi� – Mikor l�tlak legk�zelebb?

-          Randizni akarsz velem? – k�rdezte Melina meglep�dve.

-          H�t… m�g nem d�nt�ttem el. Esetleg ha elj�nn�l velem k�v�zni… tal�n azut�n.

-          Hmm… - Melina gondolkodott egy picit – Rendben. 2-kor v�gzek. Tal�lkozzunk itt 2:30-kor.

-          OK. Szia!

Meilna elindult a suliba. „J�zusom! El se hiszem, hogy randizok! �s r�ad�sul, �gy t�nik �n h�vtam meg! De ciki! �s ha nem j�n el? Mindegy. Majd megl�tjuk, �gyis r�m f�r egy kis fl�rt�l�s. �s egy�bk�nt is, t�l j�k�p� ahhoz, hogy visszautas�tsam.”

Melina mosolyogva ment be a suliba. Alig v�rta m�r, hogy v�ge legyen. Eg�sz nap nem gondolt Sesshoumarura, pedig � k�zelebb volt, mint gondolta…

  26. FejezetTal�lkoz�sok

 A nap hamar eltelt, �s Melina m�r a buszmeg�ll� fel� k�zeledett. Nem akart kor�n oda�rni, de k�sni sem, ez�rt t�volabb �llt meg. 2 el�tt 3 perccel l�tta azt a fi�t. Milyen fura, m�g a nev�t sem tudja! A sr�c egyb�l �szrevette Melin�t �s elindult fel�. A l�nynak m�r a tork�ban dobogott a sz�ve az izgalomt�l. M�r nagyon r�gen �rzett ilyet.

      -      Szia!- k�sz�nt neki a fi� – H�t elj�tt�l?

      -      I-igen. – Melina zavarba j�tt – De csak az�rt, mert nem tudom a neved, �s k�v�ncsi voltam.

      -      A nevem Yuka. �s csak ez�rt j�tt�l?

      -      Tulajdonk�ppen, nem. Mi�rt? Te mi�rt h�vt�l el?

      -       Majd megtudod – felelte mosolyogva Yuka – Gyere, igyunk meg egy k�v�t!

Be�ltek egy k�v�z�ba. Melina csak hamar felold�dott �s j�t besz�lgetett Yuk�val. A fi� cseppet sem leplezte mennyire tetszik neki Melina. Melina sem tagadhatta, hogy j�k�p� ez a Yuka. 4 k�r�l Yuka hazak�s�rte Melin�t.

-          Mikor l�tlak legk�zelebb? – k�rdezte Yuka rem�nykedve.

-          Nem tudom. Majd h�vj fel. – Melina odaadta a sz�m�t �s �ppen elindult volna, amikor Yuka megfogta a kez�t majd ajkait, a l�nyt ajkaira tapasztotta. Melina nem akart az els� randin cs�kol�zni, de v�g�l � is viszonozta a cs�kot.

-            Holnap felh�vlak. – mondta Yuka kifulladva – Szia!

-          Szia.-  Melina csak ennyit tudott kiny�gni, �s �rtetlen�l n�zett a t�voz� fi� ut�n.

Melina nagyon �r�lt, hogy v�gre megismert egy rendesnek t�n� sr�cot. Bement a h�zba, majd felment a szob�j�ba. Ahogy k�r�l n�zett a szob�j�ban megint esz�be jutott Sesshoumaru. Itt minden r� eml�keztette, hiszen itt voltak el�sz�r egy�tt.

-          �, Sesshoumaru! Mi lehet veled? – k�rdezte hangosan, de nemv�rt v�lasz �rkezett.

-          Velem nincs semmi, de amint l�tom veled t�bb minden t�rt�nik.

Melina megfordult �s Sesshoumaru �llt ott teljes �letnagys�gban. Az arca torz volt a d�ht�l. A szem�b�l semmit nem lehetett kiolvasni. Csak meredten b�mult a l�nyra.

-          �, Istenem! – mondta Melina, �s �t�lelte Sesshoumarut, de az eltolta mag�t�l a l�nyt.

-          Ne �rj hozz�m, mocskos haland�! – mondta elutas�t�an a szellem. Melina nem �rtette mi baja van, de azt�n esz�be jutott.

-          Mi�ta vagy itt?

-          M�r egy ideje.

-          �rtem. �s mi�rt j�tt�l ide? – Melina h�tr�lt �s le�lt az �gy�ra. M�g az illat�t sem akarta �rezni a szellemnek, mert tudta, hogy akkor elvesz�ti a fej�t. M�r r� se n�zett, csak b�multa a padl�t.

-          Az m�r nem aktu�lis. Hiba volt idej�nni. L�tom n�lk�lem is boldogulsz. – mondta Sesshoumaru g�nyosan.

-          Ha csak az�rt j�tt�l, hogy g�nyol�dj, �gy k�v�l t�gasabb. – mondta Melina egyre idegesebben.

-          Nekem egy haland� nem fogja megmondani, hogy mit csin�ljak!- �v�lt�tte Sesshoumaru �s a szemei kezdtek v�r v�r�ss� v�lni. A l�ny kezdett f�lni t�le. De nem hagyta mag�t, fel�llt �s a d�h�s szellem el� �llt.

-          Ez nem a te vil�god! Itt �n mondom meg, mit csin�lj! Takarodj vissza a te kis szellemvil�godba, �s ott j�tszd a nagyfi�t! – most m�r Melina is �v�lt�tt. Sesshoumaru meglep�d�tt egy pillanatra, majd megint el�nt�tte a d�h. Elkapta Melina nyak�t, �s fojtogatni kezdte.

-          Mit k�pzelsz magadr�l, mocskos haland�? Egy m�sodperc alatt darabokra t�phetlek!

Melina m�r nagyon fuldoklott, �s Sesshoumaru l�tta a szem�ben a f�lelmet. Hirtelen elengedte. Akkor fogta fel, hogy mit is m�velt. Lehajolt a l�nyhoz, aki m�g a nyak�t fogdosta �s leveg� ut�n kapkodott.

-          Lina! Ne haragudj! Elvesztettem a fejem! – k�ny�rg�tt neki a szellem – K�rlek, bocs�ss meg! A f�lt�kenys�g elvette az eszemet! – Sesshoumaru seg�teni akart neki fel�llni, de Melina nem hagyta.

-          Ne �rj hozz�m! – Melina fel�llt �s falhoz h�tr�lt – Takarodj innen!

Sesshoumaru szomor�an n�zett Melin�ra. Nem akarta, hogy id�ig fajuljanak a dolgok. Megfordult �s elment. Melina pedig a faln�l �llt �s elkezdett zokogni. Fel sem fogta mi t�rt�nt. Majdnem meg�lte az a f�rfi, akit tiszta sz�vb�l szeret.

 27. Fejezet�szinte besz�lget�s

 A k�z�pkori Jap�nban:

Sesshoumaru �tment az �tj�r�n �s Inuyash�val tal�lta szembe mag�t.

-          Te meg, mit keresel itt? – k�rdezte Sesshoumaru m�rgesen.

-          T�ged.

-          Tudod, hogy szavamat adtam, hogy egyel�re nem �llek meg.

-          Most nem arr�l van sz�. Hanem r�lad, �s Melin�r�l.

Sesshoumaru most m�r k�l�n�sen m�rges lett.

-          �csik�m, te csak foglalkozz a saj�t dolgaiddal! Engem meg hagyj b�k�n! – Sesshoumaru el akart menni, de Inuyasha el� �llt.

-          Addig nem m�sz el, am�g nem besz�lt�nk! – mondta Inuyasha hat�rozottan – �n se j� kedvemb�l vagyok itt. Kagome k�ld�tt, mert agg�dik �rted. Az ut�bbi id�ben nagyon szomor� vagy. M�g a szok�sosn�l is jobban.

-          Inuyasha nem mondom m�g egyszer. �llj f�lre!

-          Rendben. – Inuyasha f�lre �llt – De hozz�m ne gyere, ha valami bajod van!

Sesshoumaru meg�llt. Valakivel t�nyleg besz�lnie kell, mert ebbe bele fog �r�lni.

-          H�t legyen. – egyezett bele Sesshoumaru.

-          Na v�gre. Tudom, hogy mostan�ban sokat j�rt�l �t a m�sik vil�gba. Gondolom Melina miatt. Mi�rt nem besz�lsz vele?

-          Az nem olyan k�nny�. – kezdte a szellem – Ma p�ld�ul besz�lt�nk.

-          �s? – s�rgette az �ccse.

-          Majdnem meg�ltem. – ismerte be Sesshoumaru. – Nem tudom mi t�rt�nt velem, de elkapott a d�h. A szellem v�r ki�tk�z�tt rajtam. L�ttam egy haland�val. Cs�kol�ztak. Rettent�en f�lt�keny lettem. Majd fel robbantam a d�ht�l.

-          Meg�rtelek. �n is meg tudn�k �r�lni, ha Kouga csak hozz��r Kagom�hoz. Sz�t tudn�m szedni!

-          H�t m�r nem Kikyout szereted? – k�rdezte a szellem. Inuyasha zavarba j�tt.

-          ��… nem… vagyis igen… nem tudom.

-          �s te akarsz nekem seg�teni?

-          Most nem r�lam van sz�. Mit �rzel ir�nta?

-          Nem tudom. Tal�n szeretem. Tal�n csak ragaszkodok hozz�. De � egy haland�. Haland�ba nem szerethetek bele!

-          Mi�rt nem? Ap�nk is bele szeretett egy haland� n�be.

-          �s l�tott mi lett a v�gzete.

-          De ap�nk boldog volt. M�g ha csak kev�s id� is adatott meg neki. Te ne ess ugyanebbe a csapd�ba. Ha szereted, akkor minden egy�tt t�lt�tt perc sz�m�t. �s k�l�nben is, csak �r�lhetsz, ha olyan er�s hanyouid sz�letnek, mint �n. – h�zta ki mag�t Inuyasha.

-          Ha- ha! Ne nevetess! De lehet, hogy igazad van. – de ekkor esz�be jutott valami – �s mi van, ha m�r nem szeret? V�g�l is egy m�sik haland�val cs�kol�zott. Tal�n m�r nincs is es�lyem arra, hogy valaha is boldog legyek…

-          Nyugi. – csit�totta Inuyasha – Menj el hozz�, �s mond el neki mit �rzel. Hidd el, m�g mindig szeret.

-          De majdnem meg�ltem.

-          Ezt is meg fogja �rteni, hiszen szellem vagy.

-          Mindegy. M�r nincs veszteni val�m. Besz�lek vele. M�g ma este.

-          Na v�gre. Most m�r mennem kell. Majd �rtes�ts a fejlem�nyekr�l.

 M�r beesteledett, mire Sesshoumaru r�sz�nta mag�t, hogy visszamenjen a l�nyhoz. Amikor Melina szob�j�hoz �rt, �s benyitott, megl�tta, hogy a l�ny eszm�letlen�l fekszik a f�ld�n.

-          J�zusom, Lina!- Sesshoumaru lehajolt hozz� – Mi t�rt�nt veled?

Alig, hogy kimondta ezek a szavakat m�r tudta. A l�ny nyak�n ott volt az � kez�nek lenyomata, �s a hegyes k�rme belenyom�dott a l�ny b�r�be, �gy hal�los m�rget jutatott a szervezet�be.

-          Istenem, mit tettem? – a szellem a karj�ba z�rta Melin�t.

-          Se-sesshoumaru… - sz�lalt meg a l�ny.

-          Lina! H�t �lsz!? – Sesshoumaru boldogan mag�hoz szor�totta a l�nyt.

-          Megfojtasz… - ny�gte ki nagy nehezen Melina.

-          Jaj, ne haragudj! Csak �gy �r�l�k. �n annyira saj… Lina?

Lina megint el�jult. Ekkor Sesshoumaru felkapta az �l�be, �s �gy d�nt�tt elviszi ahhoz az any�hoz. � biztosan tud rajta seg�teni.

Kaede any� szerencs�re tudott rajta seg�teni, de ha egy �r�val k�s�bb viszi oda, biztosan meghalt volna.

-          M�r elaludt. – mondta az any�, amikor kij�tt a kunyh�b�l. – Rendbe fog j�nni.

-          H�la az �gnek! – Sesshoumarunak nagy k� esett le a sz�v�r�l.

-           De �n sokkal jobban agg�dom a lelki eg�szs�g��rt. Sesshoumaru, ez l�ny igaz�n szeret t�ged. Vigy�znod k�ne r�, nem meg�ln�d.

-           Tudom. – v�laszolt a szellem idegesen – �g�rem, t�bbet nem fordul el�.

-           Rem�lem is. Mert legk�zelebb bele is halhat!

-           Te, haland� ebbe ne sz�lj bele! – Sesshoumaru s�rt�d�tten elvonult.

-           Nem �rtem a szellemeket, Kagome. – mondta az any� a t�voz� szellem ut�n n�zve. – Szereti �t, de nem v�llalja fel az �rz�seit.

-           Meg tudom �rteni �t, Kaede any� – mondta Kagome – Hiszen az apja is egy haland�ba szeretett bele. � nem akar ugyanebbe a hib�ba esni.

-           Igazad van, Kagome. A t�bbiek, hol vannak? – n�zett k�rbe az any�.

-           Inuyasha elment Totosaihoz, meg�les�teni a kardj�t. Sango �s Miroku pedig… nem tudom.

-           �, fiatalok! Menj�nk, n�zz�k meg Melin�t.

29. FejezetBeismer�s

 Amikor Melina mag�hoz t�rt sz�rnyen f�jt a feje. Nem tudta, hogy hol van. Sz�tn�zett a szob�ban. L�tta, hogy Kaede any� fekszik nem messze t�le. A m�sik oldalt Inuyasha �s Kagome �ssze�lelkezve. Kint �jszaka volt. Melina felkelt �s nesztelen�l kiment. M�g egy kicsit k�ba volt a gy�gyn�v�nyekt�l, de elhat�rozta, hogy haza megy.

Nem messze a kunyh�t�l, Sesshoumaru meg�rezte Melina illat�t. Hamar ott termett a h�zn�l. Melina m�r nem volt ott. Sesshoumaru elindult ut�na. A l�ny nem sokkal j�rt el�tte. Egy�bk�nt sem ismerte ezt a vil�got, de �gy s�t�tben m�g jobban elt�vedt volna… ha Sesshoumaru nem �ri utol. Melin�t egy fa t�v�ben tal�lta meg.

-           Lina… J�l vagy? – k�rdezte Sesshoumaru �s meg�llt a l�ny el�tt.

-           Nem tudom. – v�laszolt Melina – Tal�n j�l k�ne lennem? – sz�r�s tekintet�t a szellemre emelte – V�g�l is majdnem meg�lt�l. Vagy nem?

-           Lina… mondtam m�r, hogy sajn�lom. Elvesztettem az eszemet. Sz�rnyen f�lt�keny voltam – Sesshoumaru le�lt Melina mell�.

-           Ez akkor sem ok arra, hogy meg�lj.

-           Tudom. Sajn�lom. K�rlek, pr�b�ljuk meg �jra. – Sesshoumaru megfogta a l�ny kez�t – Lina… SZERETLEK… Sok�ig nem akartam beismerni, hogy �gy �rzek egy haland� ir�nt. De tov�bb nem tagadhatom. N�lk�led m�r semmi vagyok. Olyan �rz�seket hozt�l el� bel�lem, amiket soha senki azel�tt. Tudom, hogy te is szeretsz. Ugye?

Melina sz�hoz sem jutott a sz��radatt�l. 

 30. FejezetBoldogan, am�g…?

 Melina sz�hoz sem jutott. Sesshoumaru persze v�rta, hogy Lina is bevallja, hogy szerelmes bel�. A l�ny nagy nehezen megk�rdezte:

-           T�nyleg szeretsz? Nem hazudsz?

-           Nem hazudok. Nem vagyok benne biztos, hogy ez szerelem, de annak kell lennie. Azel�tt senki ir�nt nem �reztem ilyet. �s te? – k�rdezte Sesshoumaru rem�nykedve – Szeretsz m�g?

Melina �gy d�nt�tt, hogy h�zza m�g egy kicsit a szellem agy�t.

-           Nem tudom. – �s elford�totta a fej�t – Tal�n. Olyan kusz�k most az �rz�seim.

Sesshoumaru, egy�bk�nt is feh�r arca, m�g jobban lefeh�redett. Majd fel�llt.

-           Ha �gy �llunk, jobb ha most hazam�sz, �s soha t�bb� nem j�ssz vissza.

-           Sz�val, ilyen hamar feladod? – Melina is fel�llt.

-           Ezt, hogy �rted?

-           Lehet, hogy h�lye vagyok, de m�g azut�n is amit m�velt�l velem, m�g mindig szeretlek. – a l�ny feln�zett a szellemre, aki tal�n most el�sz�r �let�ben mosolygott vissza a l�nyra – Nem tudom, hogy m�k�dni fog-e ez a kapcsolat, de �n mindent megteszek, az�rt, hogy boldog l�gy.