|
Minden megtörténhet
fire 2005.06.23. 09:56
 3. fejezet: Már megint! 4. fejezet: Óriási találka
Minden megtörténhet!!!
III.Fejezet :Már megint!
-Kagome épp most szállt ki a kútból de hirtelen megtorpant.
”Miért jöttem ide?? Hiszen ha megint meglesz a csók akkor lehet hogy megint ott fog hagyni?? De tényleg miért hagyott ott a múltkor?? Ezt meg kell kérdeznem.” -gondolta Kagome.
-Inuyasháék egy erdőben voltak. A lány gyorsan felpattant a bicikliére amit a kút mellett hagyott és már kerekezett is át a falun. Úgy gondolta Kaede anyónak most nem köszön be hiszen már nagyon későre jár az idő. Egyenesen az erdőbe megy. Nem telt bele sok idő, meglátta a tábortüzet és Sangoékat, akik már békésen aludtak. Gyorsan lette a bicikliét majd körülnézett hogy hol lehet Inuyasha.
„De várjunk csak egy kicsit…ismerős ez a hely.. ez a fa…hisz ez a hely mint egy hónappal ezelőtt…”
Kagome a folyóhoz ment. Maga sem tudta miért de a lábai arra vitték. Érezte hogy oda kell mennie.
Eközben a folyónál Inuyasha állt és nézte a vizet. A víztükör most sima volt semmi nem zavarta fel, nem úgy mint egy hónappal ezelőtt amikor egy lány sétálgatott benne.
-Jajj Kagome! Miért nem vagy itt??? -szerencsére vagy épp a fiú szerencsétlenségére ezt a lány pont meghallotta…
-Inuyasha! Itt vagyok.
-Miii??? Szia!
-Szia.
Némán szótlanul nézték egymást tisztes távolságból .Egyikük sem mozdult csak álltak és nézték egymást…de magukban mindketten kérdéseket tettek fel egymásnak de hogy meg is kérdezzék ahhoz nem tudtak elég bátorságot venni…Végül Kagome szolalt meg.
-Nem ülünk le???
-De.
-Leültek egy nagyobb kőre majd nézték a vizet.
-Inuyasha! -megint Kagome szólalt meg. Kérdezhetek valamit?
-Igen.
-Emlékszel…mikor a múltkor itt voltunk???
-Persze! -vágta rá a fiú mintha csak ere a kérdésre várt volna… Kagome meglepődött a hirtelen válaszon de folytatatta a kérdezősködést.
-És a másnap reggelre??
-I..ig..igen…-mondta a fiú és lesütötte a szemét és a földet nézte tovább.
-Miért csináltad?
-Nem tudom.
-Megbántottál akkor.
-Nagyon sajnálom!
Ismét csendbe burkolóztak mind a ketten. A távolban valahonnan tücsök szó hallatszott. Inuyasha megfogta a lány kezét magához húzta és megcsókolta de a lány ellökte magától és elfordult a fiútól.
-Mi a baj? -kérdezte Inuyasha mert meghallotta a lány szipogását.
-„Vajon mi??? Inuyasha hogy lehetsz ilyen hülye??” -de ezt nem mondta ki mert nem akart veszekedni..
Inkább hallgatott…kínos percek következtek…Mind a ketten tudták hogy mondani kéne a másiknak valamit de hogy fogalmazzák meg?? Mi lesz ha a másik visszautasítja??
-Találkoztál Kikyouval? -kérdezte a lány.
-Inuyashát meglepte a kérdés.
-Nem, miért??
-Ja csak mert láttam idefelé jövet egy pár lélekrablót.
-Nem érdekel! Vonta fel a vállát a fiú! Kagomét nagyon meglepte, hogy a fiú csak így félvállról veszi azt a nőt, akiért úgy oda volt! Bár egy kicsit ez imponált neki! Inuyasha észrevette, hogy Kagome meglepődött!
-Most mi van?! Miért nézel így rám? Valami rosszat mondtam?
-Jaj nem! Dehogyis! Épp elenke…de a lány elharapta a szó végét.
-Persze a fiú ezt észre vette és száját félmosolyra húzta.
„InuYasha így nagyon…helyes -gondolta Kagome és ő is megeresztett egy mosolyt a fiúra, majd fel nézett az égre. Még látni lehetett a csillagokat de a felkelő nap sugarai már bevilágította a horizont alját!
-Jön fel a nap! –jegyezte meg Kagome.
InuYasha is felnézett az égre és megerősítette ezt a tényt!
-Haza kell mennem! Mindjárt kezdődik az iskola! -mondta a lány, majd fel állt és indulni készült volna ha…
InuYasha el nem kapta volna hátulról. Derekánál megfogta, magához húzta és megölelte… Kagoménak ez tetszett de nem tudta, hogy hova tegye ezt a viselkedését a fiúnak.
-Inu…- kezdte Kagome de a fiú mutatóujját a lány szájára helyezte, hogy maradjon csendben, majd ismét megölelte.
Kagome nem tudott mit tenni két kezével megfogta a fiú kezét és így álltak egészen addig amíg a nap felkelt! Amikor is…
Minden megtörténhet!!!
IV.Fejezet :Óriási találka
…Kagome érezte, hogy a fiú ölelése gyengül.
„Kagome! Hogy lehettél megint ilyen hülye? Csak kihasznál! Ő Kikyout szereti…”De hírtelen az ölelés sokkal erősebb lett! Ekkor hátuk mögül egy lágy szellő megcirógatta mind kettejük haját és Kagome látta, hogy InuYasha már visszaváltozott hiszen haja fehéren ragyogott!
-InuYasha!? Mit csinálsz? -jött Kagoméből a kérdés.
-Semmit! Ölellek! -hangzott a válasz.
Kagome szembe fordult a fiúval, megölelte.
-Tényleg haza kell mennem! -mondta.
-Muszáj?
-Igen!
-Kár…-szomorkodott InuYasha.
Kagome elengedte a fiút és visszaindült a bicikléjéhez. A félszellem követte. mikor utolérte a lány már a biciklin ült és Sangoékat nézte. Mikor meghallotta a fiú lépteit rámosolygott majd elindult.
-Üdvözlöm őket!!! -mondd meg nekik –mondta vissza a lány a hanyounak.
-Kagome…-suttogta maga elé a fiú
Addig nézte a távolodó lányt, amíg a többiek felkeltek.
-Jó reggelt InuYasha!
-Frászt jó!! Jaa Kagome üdvözöl titeket.
-Mii??? Itt volt?? Együtt voltatok?? -kíváncsiskodott Miroku de Sango fejbe vágta.
-Ezt én akartam kérdezni..!
-Héééé! Mik vagytok ti??? Vallató bizottság?? Semmi közötök hozzá!!! -válaszolta InuYasha kicsit sem nyugodt hangon.
-Hát beléd meg mi ütött?? Most keltünk fel és máris üvöltözöl velünk!! -fakadt ki Shippou.
-Miért mindig engem piszkáltok??? Elegem van!!!-orditotta InuYasha hogy az erdőben az egyik fáról felszálltak a madarak hogy nyugisabb helyet keressenek a pihenésre.
A fiú fogta magát és visszament a faluba Kaede anyóhoz. De hogy miért azt ö maga sem tudta volna megmondani. Bement az idős papnő kunyhójába.
Szia InuYasha!! Mi járatban?? -érdeklődött Kaede.
InuYasha ott leült az egyik sarokba, becsukta a szemét, fejét oldalra forditotta, orrát kicsit felemelve jelezte a papnőnek hogy most nem kíván senkivel sem társalogni. Ezt látva a papnő magára hagyta a félszellemet.
Egy kis idő múltán InuYasha ismerős szagra lett figyelmes…
-Ehhez most semmi kedvem Sesshou….
De a fiú észrevette h bátyja egy halandó kislánnyal és Yakennel jön a kunyhó felé.
-Szia Öcsi! Nem is örülsz hogy látsz? Kagome merre van?
-Eközben a kislány és Jaken bebújt egy bokor mögé.
-HOGY MIIIIIIIII? Mit akarsz te tőle, hagyd őt békén! Ő az én…-de nem fejezte be.
-Jól van na! Tudod jól, hogy én nem kezdek ki halandókkal mint te!
-Ne merészelj így beszélni róla! Sesshoumaru készülj fel a halálra! Azzal előrántotta a Tetsusaigát, ami rögtön átváltozott óriási karddá. Épp támadásba lendült volna ha nem üti meg az orrát valami ismerős szag!
-Hát ez nem igaz! -háborodott fel InuYasha -Miért kell annak az átkozott farkasnak is pont ide jönnie!
Amint ez kimondta egy kisebb fajta forgószél jelent meg és szélsebesen megállt InuYasha és bátyja között egy három szöget bezárva.
-Te! Palotapincsi!
-Mi az? Új neved van öcsi? -mondta félmosoly kíséretében a szellem.
-Nem!!!! ”Miért most kell ezeknek ide jönnie? Én csak Kagomét akarom, erre itt van ez a büdös farkas és az utálatos bátyám!”
-Az asszonyom merre van? -kérdezte Kouga.
-Nem a te asszonyod! -fakadt ki InuYasha és leordította a farkas szellemet!
-Hú Pincsi most a kelleténél is idegesebb vagy.. szánalmas ….
-Ismered Öcsi?
-Én ismerlek szellem!!! Sesshoumaru vagy. Már hallottam rólad!!! Én Kouga vagyok egy farkas klán vezetője!!!
-Nagyon érdekes! -vetette oda Sesshoumaru a szellemnek!!!
-Nem beszélhetsz így velem!! (Kouga)
-Hát itt meg mi a fene van?? -kérdezte Sango aki a többiekkel most értek oda a faluba. Mikor meglátták a kis csapatot meglepődtek! InuYasha, Sesshoumaru és Kouga…
Gyorsan odafutotta InuYasha mellé. Sango és Kirara nagymacska formában a jobb oldalra, Miroku pedig a balra. Shippou jobbnak látta ha elbújik egy bokor mögött, mikor beugrott egy mögé nagyon megijedt. Valakik már voltak ott!!
-Sajnálom! Azt hitem ez a bokor üres -mondta a rókadémon.
-Keresek egy másikat !!!
-Jó rendben menj is büdös kölyök… mordult fel Jaken.
-Ne! Maradj itt! Félek! Amúgy nem tudod ki az a vörös ruhás kutyafülű fiú.(Rin)
-Ő InuYasha. A fehér ruhás…(Shippou)
-Sesshoumaru nagyúr. Tudom, mert vele vagyok. (Rin)
-Mi? És nem bánt? Ez nagyon érdekes!(Shippou)
-És ki az szellem a farkasokkal?(Rin)
-Ő Kouga! Nagyon veszélyes!(Shippou)
-Engem Sesshoumaru nagyúr megvéd! -mondta büszkén Rin.
-Neked mi a neved?
-Én Rin vagyok!
-Én pedig Shippou, egy rókadémon! De ne félj én nem bántok senkit! Gyenge vagyok azért is menekültem be ide, hogy biztonságban legyek, ha harcra kerül sor.
-Ne butáskodj! Biztos, hogy erős vagy csak még nem jöttél rá! -mosolygott a lány Shippoura.
Shippounak megtetszett a lány! Szimpatikusnak találta! És mosolygott rá! Lány még nem mosolygott rá így! Kivéve Kagomét és Sangot de ők nem számítanak-gondolta a róka kölyök.” -Az egyik InuYasha-é a másik Miroku-é.”
Shippou is rámosolygott a lányra. Sokáig beszélgettek! Amíg Shippou apró füleit egy ismerős hang meg nem ütötte.
-MI A FENE VAN ITT??? -hallatszott egy kiáltás a nagy veszekedés között, mivel „a kis csapat” egymást átordítva szidta egymást, az élen InuYashával!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
