Slayers

Xellos küldetése

5.rész

Másnap reggel:

-          Hol lehet már ez a Xellos!? – kérdezte mérgelődve Lina.

-          Valószínű hogy találkozott valakivel. – találgatott Zelgadis.

-          Rendben, de akkor azt biztos láttuk volna mivel Xellos nem szokta magát hagyni.

-          Akkor lehet hogy egy nála sokkal nagyobb erejű lény végzett vele!

-          Na mindegy akkor én megyek és körül nézek! – mondta Lina és gyorsan elhadarta a Lebegés varázsigét és már repült is.

-          Hmm, nem látom harc nyomát, de akkor hol lehet? – mondta magában Lina.

-          Hö?! Az ott nem egy barlang? – nézi meresztgetve Lina.

-          Asszem szólok a többieknek.

-          Hééééééé, srácok gyertek utánam?

-          És mégis hogy? Mi nem tudunk repülni! – mondta Zel

-          Nem baj, majd én viszem Gourry-t Amelia pewdig téged!

-          Dehiszen én több száz kiló vagyok Lina! Hogy bírna el engem egy gyönge kislány?

-          Héééééééé! Nem is vagyok gyenge!

-          Jó van, jó van! Akkor menjünk gyalog, de most szólok hogy hosszú út lesz!

-          Nem baj az, a lényeg hogy  megtaláljuk Xellos-t- mondta Amelia

Gaav barlangjában:

-          Mit akarsz művelni Gaav? – kérdezte Xellos egy bénító ketrecbe zárva.

-          Újraélesztem a szörnyháborút, de most az emberek is benne lesznek!

-          Te átkozott miért jó ez neked?

-          Tudod Xellos barátom, ha újra kitőr a szörnyháború valószínű hogy a föld nem fogja kibírni a csatákat! Jól melékszel nem? Hogy amikor te is harcoltál a föld majd szét esett!

-          Tudom!

-          És mondd csak, kiknek az oldalára állsz majd? A nyomorult emberekére vagy a sárkányok vagy pedig a te fajod mellé?

-          Teljesen mindegy, az én célom az lesz hogy téged megöljelek!

-          Ameddig ez nálam lesz az addig lehetetlen! – mutatott Gaav a kardjára.

-          Hogy sikerült átváltoztatni a kardot?

-          Ügyesen barátom, ügyesen.

-          Egyáltalán ki élesztett újrá?

-          Valami Sámán, asszthiszem de őt is megöltem!

-          Miért öltél meg mindenkit hiszen csak neked akartak jót!

-          Kipróbáltam az erőm, áááááááá, de ahogy érzem Lináék már itt vannak a közelben.

-          Tudom, én is érzem!

-          De sajnos szegények nem tudják hogy a halálukba rohannak.

Lináék:

-          Na itt vagyunk, bemenjünk? – kérdezte Lina.

-          Hát persze! – mondta Zel

-          ÉS ha nem lesz itt semmi? – kérdezte Lina

-          Ameddig nem megyünk be nem tudjuk meg.

-          Rendben menjünk!

Gaav:

-          Még nincs kedvem Lináékkal csevegni! Kapnak tőlem egy kis ajándékot! – mondta Gaav és zsebéből elővett egy agyagbábút.

-          Menjél Kirirosz őld meg Lináékat! – mondta Gaav és a kezében lévő agyagbábú megmozdult és egyre nagyobbra és nagyobbra nőtt és elindult Lináék felé.

Lináék:

-          Húúúúú, de sötét van itt Lina kisasszony Nem csinálna ide egy kis fényt? – kérdezte Amelia

-          Dehogynem! Fény jöjj kezembe! – mondta Lina és előttük is megjelent az a hatalmas csarnok mint Xellos előtt.

-          Dehiszen, ez gyönyörű! – mondta Lina és Amelia egyszerre.

-          Valószínű hogy lakik itt valaki! – mondta Zelgadis

-          Akkor majd kikóldjók őt a fenébe és itt fogunk lakni! – mondta Lina és már szeme előtt elképzelte hogy úgy fog itt élni mint egy királykisasszony.

-          Hööörggggh! – jött távolról a hang.

-          E…e….ez meg mi volt? – kérdezte Amelia félősen.

-          Nemtudom, de biztos nem jót! – mondta Zelgadis.

-          ÚRISTEN! Ez egy mocsárgólem! – mondja rémülten Lina.

-          De Lina kisasszony, mé mondtad ezt olyan nagyon réműlt arcal? Hiszen akár egy egyszerű Delej Gömbel is el lehet  ezeket pusztítani! – mondja Amelia

-          EZ így igaz Amelia, de nem a mocsár gólemekre! Ugyanis a mocsárgólemeken átmennek a varázslatok a testén mivel folyékony halmazállapotú.

-          JÉZUSOM! De akkor hogyan lehet ezeket elpusztítani? – kérdezte Amelia

-          A mocsár gólemek valamelyik testrészébe, ami mindig máshol van, egy picike követ kell onnan kihúzni és akkor szétfolyik a gólem.

-          Rendben akkor kezdjük! – mondta Zelgadis és elmormolta a Végzet hullámai varázsigét és a kardjába irányította és a pengéje elkezdett vörösen izzani.

-          Én mégis mivel harcoljak? – kérdezte Gourry bánakodva

-          Ne aggódj Gourry úrfi, majd visszaszerezzük a kardod Gaav-tól és akkor majd újra harcolhatsz.

-          Adig is használhatod a kardom Gourry!

-          Óóóóóó, köszönöm Lina! – mondta Gourry örvendezve.

Akkor gyerünk! „Örökkön ég kék tüzek, világítsátok meg hatalmát lelkemnek, szólítlak téged végtelen! Add meg kíválnalmát szívmnek, szólítlak téged végtelen, add meg kívánalmát szívemnek! Gyilkos örvény!”

-          Szép volt Amelia! És most keressük azt a követ amíg újra nem regenerálódik! – mondta Zelgadis.

-          Nézd Lina ott van a szemében! – mondta Gourry.

-          Ügyes vagy Gourry és most már ki is szetheted! – mondta Lina

-          Miért én! Majd Zelgadis4 Ő még nem is sebezte a gólem-et!

-          De te se! – mondta mérgesen Zelgadis

-          Jóvan, de én mondtam meg hogy hol van!

-          Akkor megyek én!- mondta Lina és elindult gyorsan a gólem felé, de már késő volt és Linát hozzácsapta a falhoz.

-          Lina kisasszony! – mondta üvöltötve Amelia.

-          Nyugi srácok semmi bajom, gyorsan rendbe rakom magam pár gyógyító varázslattal.

-          Rendben! Akkor Amelia megint kéne egy Gyilkos örvény és akkor majd én kiveszem a követ!

-          Rendben! Gyilkos Örvény! – mondta Amelia.

-          MIIIIIIIIII? Hol van a kő? – kérdezte mérgesen Zelgadis.

-          Nemtudom! Nem látom! – mondta Amelia.

-          Bruhahhaaha- szólalt meg a Gólem és hirtelen a kis csapat mögé került és sárgolyókat lőtt ki hőseinkre és mindannyian hozzácsapódtak a falhoz.

-          Áúúúúúúúú, ez fájt, és csupa sár lettem! – mondta Amelia mérgesen

-          Most megkapod a magadét! Igazság ökle! – mondta Amelia és rátámadott a gólemre, de az gy orsan a háta mögé került és ugyanúgy mint az előbb rátámadott.

-          Ez hihetetlen! Nem tuttam hogy a mocsár gólem-ek ilyen gyorsak! – mondta Lina.

-          Akkor úgylátszik ez egy varázslatokkal fel tuningolt gólem lehet!

-          Megvan a megoldás! – mondta Gourry hangosan,

-          És mégi mi az? – kérdezte idegesen Lina

-          De nehogy valami hülyeséget mondj mert szerintem azt megbánnád! – javasolta Zelgadis.

-          Szerinteeeem, mivel ez a gólem folyékony úgy tudnánk megállítani hogy megszilárdítjuk és így lesz időnk elmenekülni!

-          Öööö….öööö…- mindenki értetlenül nézett Gourry-ra, mert hogy lehet az hogy Ő nekik ez nem jutott eszükbe.

-          Ez hihetetlen! Gourry okosat mondott! – mondta Zelgadis

-          Isten vagy Gouryy! – rikoltotta Lina és egy puszit nyomott Gourry arcára.

-          Na akkor lássuk! Amelia! Támadd meg megint a gólemet úgy ahogy az előbb addig én majd megfagyasztom – mondta LIna és már készült fel a varázslatra.

-          Igazság ökle! – mondta Amelia és neki rohant a gólem-nek, de úgy ahogy LIna sejtette a gólem Amelia háta mögé került és akkor Lina mondta a varázsigét:

„Dermesztő szél, végig söpörsz a világon,
Szemünkre hull jeges álom,
Nem mozdul, kit utolér,
Ereiben megfagy a vér! Fagyos indák!”

-          Ez az sikerült! Gyerünk gyorsan mielőtt megolvad!

Xelloséknál:

-          Ááááááá, ahogy látom Lina kisasszonynak sikerült legyőznie a te kis gólemed! – mondta Xellos

-          Hát igen! Csak szórakozni akartam velük! De most veled fogok szórakozni! – mondta Gaav és elengedte Xellost, és odaadta neki varázsbotját.

-          Ezt meg miért csináltad?

-          Azért hogy megküzdj velem!

-          Szerintem ez hülyeség mivel mindjárt itt lesznek Lináék!

-          Nyugi! Addigra végzek veled! Áááááááááá!- támadott Gaav és a fekete fénykardot lézer részét hozzá vágta a földhöz ami eljutott Xellos-ig és hozzávágta a földhöz.

-          Mivan Xellos? Nehogymár ilyen könnyen végezzek veled! De tudod mit! Én nem használhatom a kardom, de te igen!

-          Csak még a végén nehogy megbánd! – mondta Xellos, de amit mondott azt nem gondolta komolyan mert semmi esélye sincs Gaav-al szemben.

„Szívem marja szörnyű bánat, reméltem, hogy megtalállak,
De elgyengült már a testem, a hideg semmibe estem,
Nincs szerelmem, ki eltemetne, pokol tüze gyűlj kezembe!
Pokol tüze!” – mondta Xellos de és Gaav-ot körül vette a füst.

Lináéknál:

-          Nézd Lina arról tűz jött! – mondta Gourry

-          Látom! Akkor menjünk arra! – mondta Lina és elindultak a robbanás felé.

Sokáig mentek míg nem elértek egy peremhez ami alatt ott voltak Gaav-ék.

-          Na gyerünk most csapjunk le rá! – mondta Amelia.

-          Ne! Előbb bújunk el! Aztán majd meglátjuk!

-          Háháháhá! Azt hitted Xellos hogy egy ilyen egyszerű szerencsétlen varázslattal megsebezhetsz? – mondta Gaav

-          Nem, nem gondoltam, de egy próbát megér!

-          Csak húzni akarod az időt mi? De én nem fogom engedni! És most pusztulj! – mondta gaav és gyorsan xellos előtt termett és beletérdelt Xellos hasába aki erre összerogyott!

-          Áááá! – Küzködött Xellos a fájdalomtól, de Gaav fokozta ezt és megfogta Xellos ingjét, felemelt, és elkezdte püffölni Xellos fejét akinek az ötödik ütésre már keményen vérezni kezdett.

-          Gyerünk most! TÜZES NYILAK!- mondta Lina és a támadást Gaav felé irányította, de Gaav figyelmes volt és Xelost pajzsnak használta.

-          Jajj neeeee! Bocsi Xellos! – mondta Lina aki nagyon rosszul érezte magát.

-          Na végre hogy itt vagytok! Már nagyon vártalak titeket! – mondta Gaav és félrehajtotta a sérült Xellost.

-          Te átkozott! Kérjük vissza Gourry kardját!

-          Rendben! Semmi akadálya! De! – mondta Gaav és arcán mosoly jelent meg.

-          De Előbb egy próbát kell kiállnia Gourry-nak a fénykardal!

-          És még is mi lenne az? – kérdezte Gourry komoly arcal.

-          Meg kell ölnöd egy harcost!

-          És ki lenne az?

-          Ő! – mondta Gaav és a felette lévő peremen lévő emberre mutatott.

A fiúnak szőke haja, és kegyetlenség volt az arcán. Kb. 155 cm, fekete gyaty és fehér köpeny és az oldalán egy kard volt.

- Az Ő neve Isaac, még soha nem veszített – mondta Gaav

- Úgy ahogy én se! – mondta Gourry és elővette visszakapott fénykardját.

- Ezt nem értem! Minek kellet neked Gourry kardja ha most visszaadod neki? – kérdezte Zelgadis értetlenül.

- Ezért! – mondta Gaav és elővette fénykardját amiből fekete fény jött ki.

- Egy kicsit átalakítottam és átmásoltam!

- Áááá, értem! Cseles! – mondta Zel

- Igen! De most már kezdődjön a harc! – mondta Gaav

- Rendben! Ááááááá! – támadott Gpurry de Isaac gyorsan elővette kardját aminek a pengéjén ősi írásjelek voltak és kivédte Gourry csapását.